Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Fideszes alpolgármester is kiállt a CEU-ért

2017.03.29. 15:20

Konzervatív professzor, akit nem köt a pártfegyelem

Nincs a Fidesz-alapítói között, de annak a generációjának a tagja. A kezdetektől a Fideszt érezte közelállónak a magát konzervatív polgári értelmiségiként meghatározó Balázs Zoltán, professzor, egyetemi tanár.

A közgazdász, politológus nem volt korábban sosem a párt tagja, de Fidesz-MPP támogatással lett a XV. kerület önkormányzati képviselője, majd alpolgármestere.

A politika tudományok doktora, egyetemi tanár, jelenleg a Corvinus Egyetem oktatója, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Korábban tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1994 és 2002 között pedig a Közép-Európai Egyetemen.

Tanulmányai során számos külföldi ösztöndíjat nyert el, köztük Fulbright-ösztöndíjas volt a Columbia Egyetemen, de tanult Hollandiában, Skóciában és Portugáliában is.

A 1995-től 18 éven át a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány Kuratóriumának elnöke, 2002-2008-ig a Századvég folyóirat főszerkesztője.

2016-ban Áder János államfő Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki.

„Nem vagyok a Fidesz tagja, rám nem vonatkozik a pártfegyelem” – mondta a Közép-Európai Egyetem megtartása mellett kiállva Balázs Zoltán, a Corvinuson oktató egyetemi tanár, aki tudományos tevékenysége mellett a XV. kerület alpolgármestere, méghozzá a Fidesz támogatásával.

A nyilvánvalóan a CEU helyzetének ellehetetlenítésére irányuló kormányzati törvénymódosítási javaslatot kifogásoló állásfoglalásában azonban szerinte teljesen mellékes önkormányzati szerepvállalása, amit ezért nem is szívesen hangsúlyoz. „Laikus vagyok technikai jellegű kérdésekkel foglalkozom, nem veszek részt közvetlen politikai feladatok ellátásában.”

Kiállását a CEU mellett hangsúlyozottan nem kormányzattal szembeni állásfoglalásnak minősíti.

„Nem csináltam nagy dolgot, pusztán elmondtam a véleményemet. Nem a konfliktus felvállalása az érdekes, inkább a pozitív oldalt hangsúlyoznám: van egy értékes teljesítmény, amit megőrzésre javasolnék.” Ebben a kollegialitás is szerepet játszott, hiszen éveken át oktatott a CEU-n, de fontosabb, hogy a CEU sok oktatójával gyakran van szakmai vitája – például a migránsválság megítélésében is. Az egyetem a Corvinusnak is versenytársa, és ez inspiráló.

Balázs a Hvg.hu-n megjelent cikke után megismételte: a leginkább kifogásolható résznek azt látja a törvényjavaslatban, hogy kormányközi megállapodáshoz köti a kormány a CEU működését, amely ezzel politikai kormányzati akarat függvényévé válik.

Sorostalanító kormánykampány része

Persze a magyar felsőoktatás teljes szabályozása nagymértékben mindig is függött a politikai akarattól hol erősebben hol kevésbé, ez nem újdonság – állapította meg Balázs, aki azt is könnyen elképzelhetőnek tartja, a CEU-val kapcsolatos vizsgálat feltárhatott megoldandó jogi kérdést.

„A probléma ott van, ha emiatt a léte forog kockán”, és ha a kormányzat nem a korrekciót, a hibák kijavítását akarja elérni. 

Szerinte nem kell politikai éleslátónak lenni, hogy világos legyen, a jelenlegi kormányzati irányvonal a Soros Alapítványhoz kötődő szervezetek működését, finanszírozását támadja, a CEU ebben az összefüggésben került elő, noha az egyetem már saját alaptőkéjével gazdálkodva működik.

A CEU bezáratása nagyot szólna

Rendkívül komoly nemzetközi ügy lenne, ha a kormány nekimenne a CEU-nak, persze kérdés, mit is akar valójában a kormány Orbán Viktor.

„A kormány időnként nagyon messze el tud menni, például a migráns ügy, határozott irányvonalat követve konfliktusokat is felvállalt Brüsszellel, más ügyekben, például a netadó vagy akár bizonyos felsőoktatási kérdésekben a kompromisszum vagy akár a visszavonulás útját is gyorsan megtalálta” – mondta Balázs, aki szerint így a CEU ügye akár gyorsan le is kerülhet a napirendről.

Ez kevésbé valószínű akkor, ha az ügy a kormány „nagy nemzetközi játszmájának része, de ezt nem tudhatjuk”. Azt viszont igen, hogy „a CEU bezárásra kényszerítése nagyon nagyot szólna.”

Persze jobb lenne, ha ilyen konfliktust nem vállalna fel a kormány – vélte Balázs. Másfél ezer ember képzése, sok ezer kutató magyarországi tartózkodása múlik ezen, sokan a CEU-n keresztül ismerték meg Magyarországot.

Az NGO-k sem szentek, de kellenek

Balázsnak vegyes érzelmei vannak a kormányzat civil szervezetekkel kapcsolatos politikáját illetően. Egyrészt az a kormányzati szöveg ostobaság, hogy „a civil szervezet nem legitim, mert senki sem választotta meg – azzal legitim, hogy létezik. Az állampolgárokat sem választja meg senki, mégis megszavazhatják a kormányt.”

Másrészt viszont „nem butaság, hogy a civil szervezetek egy része követhet bizonyos politikai célt, és ha ezt megteszi, ki kell, hogy tegye magát a bírálatnak. De jobb lenne, ha a bírálatot nem kormányzati tisztviselők, hanem hozzám hasonló emberek mondanák, de ettől még sokszor nem alaptalan a kritika” – feltéve, ha az nem a szervezetek betiltásáról szól, hanem vitára késztet.

De a szervezetek ellehetetlenítése rossz stratégia, volt ilyen, az underground, a szamizdat, a második nyilvánosság világa, én ebben nőttem fel, nem kívánom vissza.

Ettől függetlenül azonban legitim igénye a kormánynak – és erre nyugaton is van példa – hogy eldönthesse, milyen célokat képviselő szervezeteket preferál – mondta a politológus egyetemi tanár.

A Fideszben is vannak viták

„A Fidesz néppárt, nem egynemű szervezet. Van egy konzervatív köre, amelyhez tartozom. P olgári konzervatív felfogású vagyok 30 éve.”

Balázs személyes kockázatot csak visszafogottan lát abban, hogy nyíltan állást foglalt a CEU ügyében, amit hangsúlyozottan nem is tart kormányzattal való szembenállásnak. „Idős vagyok, ahhoz, hogy ilyen kockázatokkal törődjek. Az ilyenfajta mérlegeléseket egy pont után félre kell tenni.”  Balázs szerint a CEU-val kapcsolatos véleménye nem befolyásolja további működését. „Bár, sosem lehet tudni, az élet tele van meglepetéssel.”