Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Az érthetetlen tankönyvek csak frusztrálttá teszik a gyerekeket

2017.03.31. 12:09
Az iskola csak újratermeli a funkcionális analfabétákat azzal, hogy nem tanítja meg a diákokat rendesen szöveget értelmezni. Ezt a képességet már az óvodában fejleszteni kellene, és negyedik osztály után is szükség lenne a folytatásra. Külön olvasókönyv kéne fiúknak és lányoknak, a pedagógusok pedig ne a magyartanárra mutogassanak, ha a gyerek nem ért meg egy szöveget. Az Abcúg riportja.

A magyar diákok az utolsó ötödben végeztek szövegértésből a legutóbbi PISA-teszten. Ez az eredmény azért is rendkívül fontos, mert ma Magyarországon a felnőtt lakosság nagyjából 25-30 százaléka funkcionális analfabéta. Az iskolának pedig szinte kizárólagos szerepe van abban, hogy ez a szám csökkenjen, a megelőzés sokkal fontosabb lenne, mint utólag beavatkozni, ennek ellenére a közoktatás rendszeresen újratermeli ezt a 25-30 százalékot, azzal, hogy úgy engedi ki a falai közül a gyerekeket, hogy nem készíti fel őket a mindennapi írásbeliségre. Már az óvodában kéne kezdeni a szövegértés fejlesztését. Az ugyanis, hogy valakiből milyen olvasó lesz, nagyobb részt már azelőtt eldől, hogy megtanulná az első betűt az iskolában.

Ezt Steklács János mondja, aki a Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar dékánja, kutatási területe többek között a szövegértő olvasás képességének fejlesztése. Ő azt támogatná, ha az alapképességek oktatását minél tovább húznák, ne érjen véget a folyamat a 4. osztály végére. A másik fontos dolog lenne, hogy a szövegértés tanítását az egész iskolarendszer fogadja be.

A szövegértés azért is nagyon fontos kulcsképesség, mert ha az nem megy, az negatívan befolyásolhatja az egyéb ismereteinket is. Beszédes példa erre a PISA matektesztje, ahol a gyerekek 70 százaléka a szöveges feladatoknál bukott el.

Évek óta tudjuk, hogy a lányok jobbak a fiúknál szövegértésből, ezt mutatják a magyar PISA eredmények is. Finnországban erre külön figyelnek, ezért külön tankönyv készül a két csoportnak. Ezzel Steklács Jánosék is próbálkoznak, az új tankönyvekben már figyelnek rá, hogy egy-egy téma lányosan vagy fiúsan jelenjen meg, ezzel is segítve az olvasást és a szövegértést. A lényeg, hogy olyan szöveggel kell megszólítani őket, ami motiváltabbá teszi őket az olvasásra. A dékán szerint a magyar kötelező olvasmányok erre ma nem alkalmasak. “Ezek a történetek iskolás korban leginkább senkinek sem valók, de a lányoknak meg pláne nem. Talán a Lassie hazatér az utolsó, ami lányosnak tekinthető” – mondja.

Steklács János úgy látja, hogy a tantervek nem befolyásolják számottevően, hogy milyen a gyerekek szövegértési képessége, a tankönyvek viszont igen. Ha egy gyerek ugyanis folyamatosan olyan szövegeket olvas a tankönyvben, amit nem is ért, az befolyásolhatja a szövegértési képességeit. Az eredményét rögtön rontja, de még ráadásul frusztrált is lesz attól, hogy nem érti, ami előtte van. Ettől pedig a motiváltsága is csökkeni fog. Mint annak az ötödikes kisfiúnak, aki hiába tanulta egész hétvégén a környezetismeretet, és mondta fel szóban a tananyagot helyesen, a dolgozata mégsem sikerült, mert nem értette, hogy mit kérdeznek tőle.

“Ez egy létező jelenség, egy szakmai probléma. Egy tankönyvírónak tudnia kell normálisan megfogalmazni a mondandóját, egy lektornak pedig ki kell tudnia szűrni az ilyen visszásságokat. Ahogy van olyan vízvezetékszerelő, aki úgy illeszti össze a csöveket, hogy köztük mégis átcsöpög a víz, úgy a tankönyvírók között is van olyan, aki nem jól végzi a munkáját” – mondja a dékán. Szerinte egy normális tankönyvben nem maradhatna nehezen értelmezhető szöveg. Sokkal több időt kellene hagyni egy tankönyv megírására, nem szabad kapkodni, meg kell várni, hogy olyan szerzők és lektorok írják a könyveket, akik a gyerekekhez és az elmélethez is értenek.

dio
Fotó: abcug.hu

Szerinte az egy nagyon helytelen pedagógusi hozzállás, amikor azzal vágunk vissza egy ötödikes gyereknek, aki nem ért meg valamilyen szöveget, hogy már alsóban meg kellett volna tanulni olvasni. A “nem az én dolgom, hogy most megtanítsam neked a szövegértést, az a tanító és a magyartanár dolga lett volna” – a lehető legrosszabb, amit egy tanár mondhat a diáknak, Steklács szerint ugyanis a szöveg minden tanárhoz hozzátartozik, ugyanúgy a fizika tanárhoz, mint a matekhoz vagy a történelemhez. Szerinte minden tanár olvasástanár is, legfeljebb nem jó olvasástanár, ha nem tud erről, vagy nem veszi ezt figyelembe.

A Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Karján indítottak a tanároknak egy olyan továbbképzést, amiben azokat a módszereket mutatják be nekik, amivel elérhetik, hogy az adott tantárgyhoz tartozó szövegeket minél jobban megértsék a gyerekek.