Csak a vegzálásra jó az új civiltörvény

Egyáltalán nem látszik, hogyan járulna hozzá a terrorizmus és a pénzmosás elleni harchoz a civil szervezeteket érintő törvénytervezet, arra viszont biztosan jó,

• hogy megnehezítse az iskolai, kórházi alapítványok, segélyszervezetek hazai adománygyűjtését,
• hogy a „külföldről finanszírozott szervezet” billogjával bizalmatlanságot ébresszen, és
• hogy olyan adminisztratív feladatokat rójon ki, amelyek új információhoz ugyan nem segítik a hatóságokat, viszont időt és pénzt vesznek el a szervezetek eredeti munkájától.

Főként azzal, hogy nem csak az évenként 7,2 millió forintot meghaladó összegű pénzbeli támogatást, de a vagyoni juttatásokat is tételesen kell jelezni a bíróságnak küldendő listán – ami a bírálók szerint ráadásul később még jó lehet az államnak a civil szervezetek rövid pórázon tartásához.

Eddig sem bujkáltak a sötétben

Az először a 444.hu által ismertetett törvénytervezet az átláthatóság mellett érvel, azt az érzést keltve, hogy eddig a civil szervezetek, alapítványok kusza pénzügyi viszonyok mellett, ellenőrizhetetlenül működtek. Valójában azonban a hatóságok eddig is tökéletesen követhették őket.

A szervezetek adatai eddig is megismerhetők voltak: rendelkezésre állnak a bizonylatok, a könyvelés, a mérleg, közhasznú társaságok esetében a közhasznú tevékenységről szóló jelentés, statisztikai adatok amelyeket le kell adniuk. Beszámolóikat, könyvelésüket, jelentéseiket öt évig őrizniük kell, ezeket a NAV bármikor ellenőrizheti.

„Ellenőrizték is rendszeresen, ha valami hiányosságot találtak pótoltuk, ez volt a megszokott ügymenet” – mondta egy szervezet vezetőjeként névtelenséget kért forrásunk. A névtelenség indokára később rátérünk. 

Ha az EU-n kívülről kapnak vagyontárgyat, az átmegy a vámhivatalon keresztül, nyilvántartás készül róla, így ez sem volt korábban sem titok a hatóságok előtt. 

„A mérlegek ott vannak a bíróságokon, a neten öt évre visszamenőleg mindenki számára kikereshetők, látható, hogy ki kitől kapott pénzt” – mondta a segélyszervezet ügyvezetője, megjegyezve, hogy az új törvény legfeljebb azt könnyíti, meg, hogy tételesen Soros Györgyre kereshessenek, ellenőrizendő, hogy kinek adott pénzt a kormány mumusa.

Al-Kaidától, bombakészítésre 

De mit is kell csinálnia a törvénytervezet szerint azoknak, akik külföldről kapnak támogatást, például hat raklap bébiételt?

A 7,2 millió forint túllépése után 15 napon belül a székhely szerinti bíróságon tételesen kell listán jelezniük a támogatást, kitől, mi milyen célra érkezett – bár utóbbi úgyis csak olyan cél lehet, amely az alapítvány tevékenységi körébe esik.

Ezután külföldről támogatott szervezetként veszik nyilvántartásba – innentől kezdve minden külföldi adományáról tételes listát kell leadnia a bíróságon 15 napon belül –, ezt öt éven keresztül jeleznie kell a honlapján, az általa készített kiadványokon, szórólapokon, reklámokban, például, az 1 százalékos felajánlások begyűjtésének idején.

Márpedig ez a billog a sorosozásos kormánypropaganda idején, a pénzmosásra, terrorizmusra hivatkozó törvénnyel nem biztos, hogy a bizalmat növeli a szervezetek iránt.

Politikai rációt látok benne, beleillik a mostani hangulatkeltésbe, az állítsuk meg Brüsszelt vonalba

– mondta egy civil szervezetekkel foglalkozó jogász. Erdélyi István szerint sem juttatja új információhoz a hatóságokat, a kitűzött célt tehát nem világos, hogyan érné el a  tervezett törvény.

Azt elvégre nehéz elhinni, hogy az al-Kaida küld a számlára pénzt terrorizmus céljával egy szervezetnek – mellesleg, ha ezt így megtenné, az a mostani jogszabályi keretek között is kiderülne.

Cinikusan azt is megjegyezte valaki, hogy ha egy terrorista szervezet küldené a pénzt egy segélyszervezetnek, attól sem nőne a terrorizmus, hiszen az alapítvány a pénzt csak megfogalmazott céljaira fordíthatná.

A feladót az új törvény sem találná

Ha a pénzmosás elleni küzdelem célja a kormánynak, akkor is rossz helyen kopogtat a törvénnyel: a kedvezményezett csak azt tudja felírni – és ezt a jelenlegi szabályok mellett meg is kell tennie –, amit az adományozó felír. Ha sárga csekken ad fel külföldről pénzt, és ráírja, hogy Kedves Mikulás Szeretet utca, akkor a kedvezményezett sosem tudja meg, kitől is jött a pénz.

A bankszámlára érkező pénz esetében pedig 3,6 millió forint felett a bank a pénzmosás elleni törvény jegyében maga is leellenőrzi a tranzakciót. 

A kritikusok szerint felszínes, slendrián törvénytervezet elég sok gyakorlati kérdést is nyitva hagy:

• A saját honlapon és saját kiadványain kell majd jelölni a külföldről finanszírozott szervezet billogját, de hol, pontosan milyen szöveggel? És mi a helyzet a nem saját kiadványnak minősülő közösségi oldalakon lévő profilokkal?
• Évente kéne bejelenteni vagy a 7,2 milliót meghaladó adományozás után már minden tétel esetében 15 napon belül le kell adni a listát?
• Ez mindenképp óriási – bár tartalmában nem új – adatmennyiség, kérdés, fel van-e készülve a bíróság ezek befogadására.
• Úgy tűnik, a nem közvetlenül a magyar kormány által meghirdetett EU-s pályázatok szintén külföldi támogatásnak számítanak, így az a furcsa helyzet áll elő, hogy ugyanaz a forrás tehet külföldi ügynökké egy szervezetet, amely viszont tisztának számít, ha a magyar kormány adja oda.

Lista van, de minek is?

A legfőbb kérdés persze az,hogy ha a terrorizmus elleni harcot, a pénzmosás elleni küzdelmet érdemben láthatóan nem segíti a tervezet, új adatokhoz nem juttatja a hatóságokat, akkor mit is kezdhet az állam a listával, illetve az annak alapján a „külföldről finanszírozott szervezet” kétes címével illetett szervezetekkel?

Csak találgatni lehet, de az biztos, hogy remek lehetőség a szervezetek kézben tartásához, vagy ellehetetlenítéséhez:

• Az EU-s pénzekre kiírt állami pályázatokból esetleg ki lehet tiltani ezeket a szervezeteket – külön súlyosbítja a helyzetet, hogy a billogot öt évig hordani kell akkor is, ha a 7,2 milliót csak egyetlen évben haladta meg a külföldi adomány mértéke.
• Kifinomultabb esetben elég csak többletpontot adni annak, aki nem "külföldről támogatott".

• A bevételek arányának függvényében akár úgy is dönthet egy szervezet, hogy inkább nem fogad el külföldi támogatást, ami elszigeteli és még inkább az 1%-ra és az állami pályázatokra utalja.
• Idővel meg lehetne tiltani a „külföldről finanszírozottaknak”, hogy közhasznú szervezetek legyenek.

A közhasznúság a magyarázat egyébként arra, miért kért névtelenséget az egyik szervezet ügyvezetője:

A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak az kaphatja meg ezt a státuszt, aki alapító okiratában vállalja, hogy pártoktól független szervezetként működik, azoktól támogatást nem fogad el, azoknak nem is ad, és semmilyen politikai tevékenységet nem folytat. Nem kell sok hozzá, hogy a törvénytervezet kritizálását politikai tevékenységnek minősítsék, így elvegyék a közhasznú státuszt.

Lázár: valóban átgondolandó

És van még egy szála a történetnek. A magyar állam ugyanis ilyen-olyan módokon, például a tavaly 60 milliárdot szétosztó Bethlen Gábor Alapkezelővel sok határon túli magyar civil szervezetet támogat. Nemrég írtak ki például egy egymilliárdos keretet direkt erre, ami azt jelenti, hogy csak ez az egy pályázat, ha leosztjuk, épp 138 szervezetnek tudna adni 7,2 millió forintot.

És ha valamelyik szomszédos ország kitalálja, hogy hasonló szabályozást vezet be, csak épp nem a "Soros-", hanem az ottani magyar civilek ellenében, akkor azzal sokan járhatnak rosszul.

Ez olyannyira valós veszély, hogy Lázár János a csütörtöki szokásos kormányinfóján egy erre vonatkozó kérdésre azt mondta, 

ennek a kockázatát a törvény vitájában mérlegelni kell, ezt a szempontot végig kell gondolni.