Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMMég 100-200 speciális szakorvos kellene a budapesti egészségügy átalakításához
A budapesti egészségügyi ellátás átalakítása után az új rendszerben egy-kétszáz speciális szakorvossal többre van szükség. A tervek szerint a kórházak egy keretet kapnának arra, hogy abból ösztöndíjat adjanak a különleges tudás megszerzéséhez a saját szakembereiknek, mondta a Népszavának Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa.
A Szent János-kórház már most, 2017-ben kapna 2 milliárd forintot egy MR-készülékre, és egy másik olyan gépre, amelynek segítségével idegsebészeik begyakorolhatják az agyi erekből a vérrögök eltávolítását. Így mire átköltöznek a Dél-budai Centrumba, ők is képesek lesznek komplex stroke-központként is működni.
Magyarországon jelenleg mindössze 10 olyan orvos dolgozik, akinek van licencvizsgája arra, hogy ezt a munkát önállóan végezze, csakhogy egy 24 órás nonstop ellátáshoz legalább harmincra lenne szükség, a licencvizsga megszerzése azonban két év és sok pénz. Arra törekednek, hogy megszervezzék az oktatást, az állam pedig fizesse a licenc megszerzésének költségeit. Cserébe az orvosnak vállalnia kell, hogy öt évig abban a kórházban marad, amely finanszírozta a képzését, mondta a miniszteri biztos. Ez a lehetőség más szakmák előtt is nyitott, az új rendszerben legalább egy-kétszáz speciális szakorvossal többre van szükség.
Hasonló módon működnének együtt a speciális képzettségű szakdolgozókkal, ápolókkal. A terv az, hogy a kórházak kapnak egy keretet, amelyből ösztöndíjat adhatnának a különleges tudás megszerzéséhez saját szakembereiknek. Valamennyi új centrum mellé nővérszálló is épülne, amelyben kis garzonlakásokat alakítanak ki, és a megüresedő kórházi ingatlanok egy részét is ilyen célokra hasznosítanák.
A miniszteri biztos azt mondta: okultak a 2007-es kórház-bezárásokból, az akkor megüresedett épületek ma is megvannak, és sokba kerül az őrzésük. Semmiképpen nem akarjuk az eladatlan ingatlanok számát szaporítani. Inkább hasznosítjuk, ha másként nem megy, miután felújítottuk, az állam veheti őket bérbe, saját célra. A hasznosításból származó bevételből fizethetjük a kedvező kamatozású hitelt, amit a fejlesztéseink egy részéhez felvehetünk, mondta CSerháti Péter.
(Borítókép: Vizsgálat a szemészeti osztályon a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórházában. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)