Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon?

További Belföld cikkek

Vaskos jelentésben foglalta össze egy gyermekvédelemmel foglalkozó alapítvány, hogy tavaly milyen gyermekjogi témák uralták a közbeszédet és hogyan gondolkodunk mi, felnőttek a gyerekekről. A jelentésben összefoglalnak minden a gyerekeket érintő lényeges, nagy visszhangot kiváltó esetet, benne van például az oktatási reformért küzdő, és a gyerekek részvételével zajló kockás inges tüntetéssorozat, de a rettenetes agárdi és gyöngyösi gyerekbántalmazó bűncselekmények is.

Húsz éve, 1997-ben fogadták el a gyermekvédelmi törvényt. "De vajon tényleg van okunk ünnepelni? Milyen most, 2–2,5 évtizeddel a gyermekjogok megjelenése után gyereknek lenni Magyarországon?" - teszi fel a kérdést a Hintalovon Alapítvány jelentése, amely a gyerekeket érintő híres és hírhedt eseteket, statisztikákat, jogszabályi változtatásokat, szakmai anyagokat és cikkeket, tudósításokat foglal össze.

2016-os számok és tények a jelentésből

Közel 4500 gyereknek nem volt érvényes lakcíme.
8,5%-kal csökkent a nélkülöző gyerekek száma.
A gyerekek 23,4 %-a súlyosan nélkülözött.
Több mint 400 házi gyermekorvos hiányzott a rendszerből.
Több mint 15 ezer gyerek vált erőszakos cselekmény áldozatává.
Havonta átlagosan 1100–1200 fiatalkorú dolgozott közmunkásként.
2,5%-kal csökkent a fiatalkorú elkövetők száma.
Mintegy 24 ezer gyerek élt nevelőszülőknél és gyermekotthonokban.
300 lány kapott elzárás büntetést prostitúció miatt.
1220 kísérő nélküli kiskorú nyújtott be menedékkérelmet.
Csak minden 3. súlyosan halmozottan fogyatékos gyerek fért hozzá fejlesztő neveléshez, oktatáshoz.
5774 10–19 éves lány szült.
4233 lány döntött a terhesség-megszakítás mellett.
A kisiskolások negyede, a 11–15 éveseknek ötöde volt túlsúlyos.

„Ne merüljenek feledésbe a viták, a problémák, de az elért eredmények se. Ez volt az alapvető célunk a jelentéssel. Mert amíg évről évre egyik botránytól haladunk a másikig, és minden vitát újra elölről kezdünk, addig nem fog változni semmi” – mondta Németh Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi projektvezetője.

A negyvenoldalas jelentés végigvesz minden olyan témát, amiket az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2014-ben a magyarországi gyerekjogokkal szemben hiányosságként megfogalmazott. Szó van benne a gyerekeket érő diszkriminációról, erőszakról, fogyatékossággal élőkről, romákról, és a kísérő nélkül érkező menekült gyerekekről is.

"Nagyon kevés gyermekjogi ügyben volt egyetértés a társadalomban, a szakmában vagy a politikai döntéshozók között. A közéletet uraló általános szembenállás itt is megmutatkozott, ami egyrészt természetes (hiszen a gyerekek és a gyermekjogok nincsenek burokban, minden ugyanúgy hat rájuk, mint a társadalom többi tagjára). Másrészt az is látható, hogy a gyerekek jönnek ki legrosszabbul az ilyen típusú szembenállásból – pontosan úgy, mintha egymással vitában álló elvált szülők gyerekeiről beszélnénk. Kétségkívül sérül a gyerek érdeke, joga, ha olyan alapvető kérdésekben sem tudunk megegyezni, minthogy mi az iskola feladata, hány gyerek él szegénységben, vagy bántalmazásnak számít-e a gyerekverés, és ha igen, mit kell tenni, ha előfordul" - fogalmaznak a szerzők.

A jelentés szerint évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos cselekmény áldozatává, és amíg a testi fenyítés egyre jobban visszaszorul, a lelki bántalmazás néhány formáját sokan nem is tekintik erőszaknak. És azt is kiemelik, hogy valójában nincsen hiteles adat a gyerekekkel szembeni erőszak eseteinek valódi számáról, a magas látencia miatt a bűnügyi statisztika számai nem is tekinthetőek irányadónak.

A Hintalovon Alapítvány szakemberei mostantól minden évben ki fognak adni ilyen jelentést.

(Borítókép: Kisfiú egy romos lakóház tetején a gyöngyöspatai cigánysoron 2015. március 24-én. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Alekszej Navalnij
Hazafi

6300 Ft

Csáki Judit
Cserhalmi

5400 Ft