Lázár János csendben átnevezteti Pest megyét
További Belföld cikkek
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarországra északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
- Orbán Viktor nagy beszédre készül Matolcsy Györgyék rendezvényén
A Pest megyei közgyűlés április 28-i, pénteki ülésének előterjesztései között szerepelt egy rendkívül meglepő napirendi pont, ami szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség
kezdeményezi Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő módosítását, mivel megyénk elnevezése ma nem türközi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét.
Az előterjesztő a közgyűlés fideszes elnöke, Szabó István, szerinte „a megyék neve kifejezője e történelmi folytonosságnak, összetevője a helyi közösség identitásának".
Az előterjesztés felidézi Pest megye elnevezésének történelmét: Pest 1467-ig önálló egység volt, ekkor egyesült hivatalosan Pilis megyével, de valójában már korábban is közös közgyűléseket tartottak.
1569-ben Solt vármegyét is hozzácsatolták Pest-Pilishez, 1876-ban pedig Kiskunt. A megye neve így 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun volt, ezt követően egyszerűsítették vissza Pestnek.
A rendszerváltás idején felmerült a megye át(vissza)nevezése, de akkor arra jutottak, hogy ez nem időszerű. Ekkor külön ideiglenes bizottság állt fel és széles körű társadalmi egyeztetést folytattak, de a megyei szereplők többsége nem támogatta a névváltoztatást.
Azok viszont, akik támogatták volna az átnevezést, a Pest-Pilis megyenevet javasolták, mivel a többi terület (Solt és Kiskun) már más megyéhez tartozik.
Közgyűlési forrásaink szerint a mostani ötlet valóban a Miniszterelnökségtől jött, és a döntésnél a minisztérium képviselője vagy akár maga a miniszter is jelen lehet. A Pest megyei közgyűlés 43 képviselőből áll, ebből 23 Fidesz–KDNP-s.
Hatástanulmányt kérnek
A képviselők végül nem döntöttek a pénteki közgyűlésen a névmódosításról - tájékoztatta Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke az MTI-t péntek délben. Úgy határoztak, hogy a kérdésről "csak a várható következmények teljesebb megismerése után döntenek". Nincs elegendő információjuk a névmódosítással járó pénzügyi hatásokról (például hogy mit von maga után a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezése), valamint a névváltoztatás egyéb társadalmi-gazdasági következményeiről - közölte a sajtófőnök.
Az átnevezésre pedig egy még hosszabb névötlet merült fel: Pest-Pilis-Hont.
Borítókép: Mészáros János / MTI