Áder letette az esküt, majd visszafogottságra kérte a fideszeseket

Az MSZP-s és DK-s képviselők nem mentek be az ülésterembe, amikor Áder János letette köztársasági elnöki esküjét a parlamentben hétfőn délután. A ceremónián így csak a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői vettek részt, illetve néhány független képviselő.

Áder János 2012 óta Magyarország köztársasági elnöke. Az idén március 13-án a parlament újra megválasztotta államfőnek.  Igaz, kétharmaddal elsőre nem sikerült, a második fordulóban azonban megkapta a többséget.

A ceremónia elején a történelmi zászlók bevonulása után a képviselők elénekelték a himnuszt. Kövér László házelnök az ülés elején külön köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnököt és Boross Péter volt miniszterelnököt, majd a himnusz után elnézést kérve üdvözölte a szintén jelenlévő Medgyessy Pétert volt miniszterelnököt.

Ezután Áder hivatalosan is letette az esküt, amelyet az államfő az "Isten engem úgy segéljen formulával zárt". Ezután a gratulációk közben Szél Bernadett átadott Ádernak egy emléklapot, amelyen egy Áder-idézet szerepelt arról, hogy a népszavazás az egyik legfontosabb alkotmányos jog (az LMP a paksi népszavazás kiírásáért küzd). Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője pedig - bár ezt az élő közvetítést követő nézők nem láthatták - egy bajszos Áder-bábut mutatott fel, azt jelezve, hogy bábjátéknak használják az elnököt. Majd következett Áder János ünnepi beszéde.

Áder kiegyezést szeretne

A köztársasági elnök emlékeztetett, hogy az első ciklusának legfontosabb témái a magyar érdekek és értékek megbecsülése, a teljesítmény elismerése, a normativitás és a jövő nemzedékek iránti felelősség volt, de ezúttal a következő öt év feladatiról kívánt beszélni.

Ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk.

Mindent megkérdőjelezünk. Minden - akárcsak hallgatólagos - megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk"- mondta Áder, aki nem nevezte meg, pontosan milyen rombolásra gondol.

Mindenesetre megemlítette, hogy ugyanúgy kiegyezésre van szükség, mint 1867-ben. Szerinte három dologban konszenzus kell: "mindannyian európai polgárok vagyunk, a magyar nemzethez tartozunk, és tisztességes becsületes életre vágyunk."

Az európaisággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990-ben pártállástól független egyetértés volt az Európai Unióhoz csatlakozás szándékában. Ahhoz pedig, hogy e konszenzus a brüsszeli intézményekkel való napi vitákon felülemelkedve megmaradjon, Deák Ferenc 1867-es gondolatait - amikor a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet érdekeinek összehangolása volt a feladat - ajánlotta a képviselők figyelmébe.

Deák akkor kiállt a Habsburg Birodalom mellett úgy, hogy Magyarország alkotmányos jogaiból ne vegyenek el többet, mint amennyi a birodalom szilárd fennállásának biztosításához feltétlenül szükséges. Áder János azt javasolta, cseréljék ki a szövegben a Habsburg Birodalmat az EU-ra.

Ne zavarjuk egymás ünnepeit!

Áder két dolgot javasolt a kiegyezéshez. "Adjuk vissza nemzeti ünnepeink méltóságát", ne mások ünneplésének megzavarásáról szóljanak az ünnepek - kérte Áder. Ez az megjegyzés nyilván az Együttnek szólt, amely ezzel egy időben a Kossuth téren tüntetett. A másik fontos téma pedig a szolidaritás volt, és Áder külön kiemeli a határon túliakkal való együttműködést is.

Áder szerint egyetértés kell abban is, hogy ugyanaz a figyelem jár annak, akit hitéért vagy nemzeti kisebbséghez tartozása miatt üldöznek, mint akit származása miatt. Áder azt is mondta, szeretné, hogy "a határokon túl élő magyarokért viselt felelősség ne csak alkotmányos rendelkezés maradjon, hanem ciklusokon átnyúló közös programmá váljon".

Áder a fideszeseket is figyelmeztette

Áder ezután a közélet és közbeszéd állapotáról beszélt, és itt már egykori pártjának, a Fidesznek is szólt néhány figyelmeztetése. Az államfő ugyanis arra figyelmeztetett, hogy a politikai szerepet nem vállaló családtagok, gyerekek nem részei a közéletnek, így ha a bulvármédia nem is érzi a határt, a politikusoknak meg kell ettől kímélni az ellenfelek családtagjait, gyermekeit.

Áder hangsúlyozta, hogy család szent, a gyermek sérthetetlen, ezért óva intett attól, hogy a közszereplők családtagjai, különösen a gyermekek a politikai diskurzus részei legyenek, mert "az ő életük az ő magánügyük", nem tartozik a politikusokra, hogy közülük kinek milyen a nemi identitása, vallási meggyőződése, politikai eszmélése. Nem fejtette ki az államfő, pontosan mire gondol.

A közbeszéd színvonala az utóbbi időkben drámai mértékben csökkent

- jegyezte meg Áder, aki a közbeszéd színvonalának romlásáért nem akarja "porciózni" a felelősséget, "de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb". Nem érdemes azonban "méricskélni", ki kezdte előbb, "közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért". Áder nem szeretné, ha robbanásig feszülne a hangulat, mert "a választók többsége nem akar egy kitörésre kész vulkán tetején élni".

Áder ezután jelezte, hogy ha maga is hibázott, megbántott volna valakit némely kijelentésével, "egy rossz mondattal, indulatos megjegyzéssel vagy durva szóhasználattal", mindannyiukat megköveti. Nem mondta ki, de ezzel talán arra reagált Áder, hogy  milyen indulatokat gerjesztett a CEU-törvénnyel kapcsolatos álláspontja. Miután aláírta a törvényt, mert nem talált benne semmi alkotmányellenes passzust, többször is tüntetést szerveztek ellene Budapesten.

1030-ból 998-at írt alá

Áder János 2012 és 2017 közötti köztársasági elnöki munkájáról A haza minden előtt címmel jelent meg beszámoló, amelyet az államfő beiktatási ünnepségén az országgyűlési képviselők könyv alakban kaptak kézhez. Ezzel egy időben a kiadvány elektronikus formában a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján is nyilvánosságra hozzák - tájékoztatta a KEH az MTI-t.

A köztársasági elnökhöz az Országgyűléstől az öt év során 1030 jogszabály érkezett aláírásra, ezekből Áder János 998-at írt alá, míg 28-at visszaküldött a Háznak megfontolásra, öttel kapcsolatban pedig az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot.

Az államfő több mint 665 ezer állampolgársági határozatot hozott, és több mint 3700 ügy elbírálása után hatvanhét embernek adott kegyelmet.