Az unoka is belerokkant a 18 éve húzódó perbe

Anyád – mondta halkan idősebb Burka Ferenc csütörtök délelőtt a Debreceni Törvényszék emeleti tárgyalótermében, miközben az ügyész éppen azt ecsetelte, hogyan gyilkolta meg ő és a fia, ifjabb Burka Ferenc az egyik falubeli szomszédjukat, Gyurcsó Jánost egy márciusi éjszakán. Ezt a halk beszólást leszámítva a két Burka fegyelmezetten és csendesen hallgatta végig a több órás vád-, majd a szintén többórás védőbeszédet, pedig valójában nagyon izgulhattak, egész végig mozgatták a lábaikat.

Bár az is lehet, hogy csak unatkoztak, ez ugyanis az ötödik alkalom, hogy Burkáéknak bíróság elé kellett állniuk Gyurcsó János halála miatt. A két Burka ellen zajló per az egyik legrégebb – ha nem a legrégebb – óta zajló per jelenleg a magyar igazságszolgáltatásban, és egyben az egyik legfordulatosabb is:

• A gyilkosság 1999 márciusában történt a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán, Burkáékat már másnap letartóztatták.
• 2000-ben az ügyészség vádat emelt ellenük, 2002-ben pedig elítélték őket nyereségvágyból elkövetett emberölés bűne miatt.
• 2003-ban azonban a másodfokú bíróság azt mondta, az ügy hiányos és felderítetlen, ezért az egész eljárást meg kell ismételni.
• 2005-ben Burkáékat – hat év után – kiengedték az előzetes letartóztatásból, és még ugyanabban az évben bizonyítottság hiányában fel is mentették őket. Egy évvel később a felmentő ítéletet jogerősen megerősítette a másodfokú bíróság is.

A magyar sajtót akkor kezdte alaposabban foglalkoztatni Burkáék ügye, amikor a két férfi az előzetesben töltött évekért beperelte a magyar államot, és végül összesen 45 millió forintnyi kártérítést kaptak. Ez 2014-ig a legmagasabb összegű kártérítést volt, amit a magyar állam ártatlanul a börtönben töltött évekért odaítélt (ezt három éve a Fekete Sereg áldozata überelte százmillió forinttal).

Igen ám, de Burkáék története itt még nem ért véget, 2012-ben ugyanis újabb nyomozást rendeltek el az ügyben, ugyanis olyan bizonyítékok kerültek elő, amely szerint lehet, hogy mégis ők követték el a gyilkosságot. Egy évre rá a Debreceni Törvényszék új eljárást indított, ez az eljárás ért most a végéhez, így 18 év és négy korábbi per után végre kiderülhet, valóban Burkáék ölték-e meg Gyurcsó Jánost.

A helyzet abszurditásával mindenki tisztában volt, az ügyész egy egyiptomi példával próbált utalni rá, hogy az igazságos ítélethez hosszú út vezet, Burka Ferenc ügyvédje pedig még rá is kontrázott, amikor azt mondta, nem kell az ókori Egyiptomig visszakanyarodni, elég csak a múlt évezred végéhez, akkor történt ugyanis a bűntény. Burka védője, Zeke László szinte az egész ügyvédi pályafutását idősebb Burka védelmével töltötte – persze, más ügyek mellett – , 22 évből 18-at.

Amiben a mostani eljárás mégis izgalmasabb mint az előzőek, az az, hogy rávilágít, hogyan tette tönkre Burkáék családi életét a 18 éven át húzódó huzavona, a börtönévek és a rengeteg pénz, amit pár év alatt el is költöttek. A két Burka vesztét egy rozsdás antenna és ifjabb Burka tulajdon fia okozhatja, akit annyira megviselt, hogy az apját egész életében gyilkossággal vádolták, hogy elzüllött, teljesen szétesett az élete, egyszer pedig még öngyilkosságot is megkísérelt. Az ügyész vádbeszéde és Burka ügyvédjének védőbeszéde alapján felvázoljuk, hogyan zajlott Magyarország egyik legkacifántosabb bűnügye.

Pénzt nem vittek el, csak egy ócska antennát

A Hajdú-Bihar megyei Újszentmargita álmos kis falu volt a kilencvenes években. “Nem volt piros színnel felfestve a magyar bűnözési térképre” – mondta az ügyész. A 99-es gyilkosságig mindössze egy komolyabb, szerelemféltésből elkövetett bűneset történt a faluban. Ezért is lepődött meg mindenki, amikor március ötödikén reggel megtalálták Gyurcsó János holttestét az őrizetére bízott ház udvarában.

Gyurcsó egyszerű ember volt, egyedül élt, alkalmi munkákból, maszekolásból tengette a napjait, de a fő bevételi forrását a segélyek jelentették. Volt viszont egy különleges feladata: éjszakánként az egyik falubeli, lakatlan házat őrizte. A gyilkosság estéjén is abban a házban aludt, miután részegen hazatévelygett a közeli presszóból, ahol az egész estét nyerőgépezéssel töltötte.

A vád szerint itt figyelt fel rá idősebb és ifjabb Burka Ferenc. Az ügyész szerint Burkáék ismertek voltak a faluban: kötekedőek voltak a kocsmában és kisebb lopásokat is elkövettek. Az ügyészség 17 évvel ezelőtt és most is azt állította, hogy Gyurcsó után mentek, hogy kirabolhassák. Elsősorban a tévé antenna kellett nekik, mert az otthoni tévéjükön szemcsés volt a kép. Gyurcsó azonban megzavarta őket lopás közben, ezért agyonütötték.

Az eset első ránézésére nem tűnik bonyolultnak, viszont alaposabban megnézve, érthető, miért született 15, illetve 12 évvel ezelőtt egy elítélő és egy felmentő ítélet is: a bizonyítékok egyáltalán nem egyértelműek.

• A védelem szerint a helyszínt alaposan összejárták a falubeliek még mielőtt a helyszínelés befejeződhetett volna, a vád szerint nem.
• Burkáék házához egy rendőrkutya vezette el a nyomozókat a szagminta alapján, a vád szerint a kutya egyértelmű jelzést adott, mert leült a ház előtt, a védelem szerint ezt több ház előtt is megtette.
• A vád szerint egyértelmű, hogy a gyilkos fegyver egy nehéz, fémrúdhoz hasonlatos tárgy lehetett, amivel többször is lesújtottak Gyurcsó fejére, ez azonban sosem került elő.
• Az, hogy az antenna a kulcsa az ügynek, sokáig egyáltalán nem volt egyértelmű, mert sokan nem is tudták, hogy egyáltalán volt ilyen a házon. Furcsa módon pedig hiába vádolták Burkáékat azzal, hogy nyereségvágyból követték el az emberölést, az asztalra kihelyezett készpénzhez például nem nyúltak.
• Némelyik tanú eleinte Burkáékra nézve terhelő vallomást tett, később azonban visszavonták ezeket.

Jellemző, hogy a második, jogerős, immár felmentő ítélet után a vádat képviselő ügyész is megjegyezte, hogy komoly bizonyítási nehézségeik voltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ítélet nem azt mondta ki, hogy Burkáék ártatlanok, hanem azt, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy elítélhessék őket. Zeke László azonban most is azt vallja, hogy sem a védence, sem a fia nem követték el a gyilkosságot, és ebben az sem tántorította el, hogy jelenleg Burkáék saját családtagjai mondják az ellenkezőjét.

Hiába ígérték a családnak, a pénz egy részét eljátszották

A két Burka a fellegekben járt, amikor 11 évvel ezelőtt felmentették őket, amikor pedig egy évre rá megkapták a milliókat, büszkén pózoltak a pénzzel a fotósoknak, és megígérték, hogy a kapott pénzt a családjukra és a gyermekeikre fogják fordítani. Négy évvel ezután azonban éppen egy családi viszály vezetett el oda, hogy az ügyészség újranyissa az ügyet, Burkáék pedig ismét a bíróság előtt találják magukat.

Ifjabb Burka Ferencnek a bűntény elkövetésekkor volt egy fiatal felesége, és egy akkor még csak kétéves fia, R.. Mivel a gyilkosság után fiatalabb Burkát szinte azonnal letartóztatták, édesanyja pedig pár év múlva összeházasodott egy másik férfival, R-nek hosszú ideig csak közvetett kapcsolata volt az apjával. A család ezen ágáról amúgy tudni lehet, hogy nem igazán szívlelik Burkáékat, R. anyai nagymamájának egy korábbi nyilatkozata szerint éppen azért, mert a börtönévekért kapott pénzből ők nem sokat láttak.

Most már nem is fognak, a 45 millió forintot ugyanis a két Burka már évekkel ezelőtt elköltötte. Zeke László szerint jutott belőle házrenoválásra és új kocsira is, a falubeliek azonban egyszerűen úgy fogalmaztak, hogy pár év alatt elverték, például nyerőgépezésre.

Az unoka életét tönkretette az ügy, apja ellen fordult

Bár nem élt velük, R. többször is látogatta apját és nagyapját, és ő az, aki hat évvel a felmentő ítélet után anyjával és nagyanyjával együtt terhelő vallomást tett rájuk. A perújítási eljárást az indította be, hogy az unoka állítólag hallotta, hogy az apja és nagyapja arról veszekedtek, miért kellett megölni Gyurcsót, és, ezt el is mondta a nagyanyjának, aki ezután feljelentést tett a rendőrségen. Később R. anyja, ifjabb Burka volt élettársa is terhelő vallomást tett.

Az ügyész és Burka védője nagyon eltérően fogalmazta meg R. szerepét, de abban ugyanazon az állásponton voltak, hogy R-nek nehéz gyerekkora volt. Az apjával való kapcsolatát folyamatosan körbelengte az, hogy ifjabb Burkát gyilkossággal vádolták, az édesanyja pedig egyenesen nevelési célzattal használta ezt a vádat: ha olyat tett, ami neki nem tetszett, azt mondta neki, olyan gyilkos leszel, mint az apád.

Az ügyész szerint R. csalódott az apjában, ezért korábban öngyilkosságot is megkísérelt, és végül ezért tett vallomást. Zeke szerint ennél sokkal bonyolultabb az ügy, szerinte R. egyszerűen nem akar az édesanyjáékkal élni, helyette inkább az apjáékhoz költözött volna, de ő nem vette magához, ezért a fiú megzsarolta, hogy ha nem költözhet hozzá, feljelenti gyilkosság miatt. R.-t pár évvel ezelőtt kihallgatták a bíróságon, a Népszabadság összefoglalója szerint viszont összefüggéstelenül beszélt, megfenyegette nagyapja védőügyvédet, és végül annyit mondott, hogy egy kihallgatott telefonbeszélgetésből jutott a tudomására, hogy az apjáék követték el a gyilkosságot.

Bárhogy is történt, a most húszéves fiú élete teljesen szétesett, állítólag többször is meglopta az édesanyjáékat, a viselkedése miatt pedig az anyja három éve kezdeményezte az állami gondozásba vételét. R-t jelenleg egy német börtönben tartják fogva, ugyanis egy Németországban dolgozó magyar prostituált meggyilkolásával gyanúsítják. Ifjabb Burka arcán az egész tárgyalás alatt egyedül akkor tükröződött érzelem, amikor a védőügyvéd arról beszélt, hogy a fia nevelését nem vállalta sem ő, se az anyja.

Hogyhogy most jobban emlékeznek mint másfél évtizede?

Az unoka, az anya és a nagymama vallomása újra beindította nyomozást, amelynek következtében még Burkáék telefonját és lakását is lehallgatták, illetve 13 év után egy közeli kukoricaföldről kiástak egy antennát, amely a vád szerint azonos azzal, amelyet a tettesek elloptak a Gyurcsó által őrzött házból. Az ügyész hosszan sorolta, hogy az egykori tanúk, akik korábban nem tettek vagy visszavonták a terhelő vallomásukat, most Burkáék ellen vallottak, élükön R. édesanyjával, azt állítva, hogy korábban megfenyegették őket.

Zeke szerint azonban mindezek nem bizonyítanak semmit, a lehallgatott telefonbeszélgetéseken csak indulatos fenyegetőzések hallatszódnak, az meg szerinte nonszensz, hogy a tanúk jobban emlékeznek most, másfél évtizeddel az első tárgyalás után arra, mi történt, mint akkor. Az antennát meg szerinte bárki eláshatta a szántóföldön, hiszen a digitális tévézésre való átállás óta már senkinek sincs semmi szüksége ilyen műszerre.

Zeke amúgy az egész eljárást jogszerűtlennek nevezte, szerinte bírósági hozzájárulás nélkül a rendőrség el sem kezdhette volna újra a nyomozást a már jogerősen felmentett védence ellen, az pedig szerinte teljesen felesleges volt, hogy az egész ügyet újratárgyalják, elég lett volna csak az új bizonyítékokat mérlegelni. Az ügyész erről nyilvánvalóan másképp gondolkodott, szerinte “Gyurcsó János igazságáért” folyik a per.

Visszakérhetik a pénzt is, ami már nincs

Az ügyész azt kérte a bíróságtól, hogy helyezzék hatályon kívül a 11 évvel ezelőtti felmentő ítéletet, és küldjék újra börtönbe Burkáékat, Zeke pedig azt, hogy tartsák érvényben a felmentést. Bárkinek is ad igazat a bíró, az eljárás valószínűleg még nem ér véget, hiszen az egyik vagy a másik fél valószínűleg fellebbezni fog, így másodfokon is tárgyalni fogják az ügyet. Újra. Ha pedig elítélik a két Burkát, az állam nagy eséllyel visszaköveteli tőlük azt a pénzt, amelyet az előzetesben töltött éveikért ítéltek oda nekik, erről szintén külön tárgyalás lesz. Visszaadni azonban Burkáék már nem tudnak semmit, idősebb Burka például jelenleg közmunkásként dolgozik, havi ötvenezer forintért.

Mindkét vádlottat megkértük, hogy adjanak interjút, de visszautasították. Korábban szívesen nyilatkoztak a sajtónak, még fotózni is engedték magukat, most viszont azt mondták, az utóbbi években sok hátrányuk származott a nyilvánosságból, felismerik őket úton-útfélen, és emiatt munkát is csak nehezen kapnak. “Nagyon hosszú ideje megy ez az ügy” – mondta idősebb Burka a tárgyalóterem folyosóján. Ítélet júniusban várható.