Szexuális kislányokról író előadó miatt megy a vita a Pride körül

GettyImages-495465328
2017.06.30. 07:32
Petíció indult azért, hogy Alok Vaid-Menon transzszexuális előadóművész ne tartsa meg a Budapest Pride programjai között meghirdetett performanszát, mert korábban voltak a nők elleni erőszakot relativizáló és kislányokat szexualizáló, a nemi és párkapcsolati erőszakot megengedő kijelentései. A szervezők a petícióra reagálva elmondták, hogy értik az áldozathibáztatással és a gyerekek szexualizálásával kapcsolatos aggályokat, de Vaid-Menon már elhatárolódott a korábbi kijelentéseitől, és nem tudnak felelősséget vállalni a Pride-on előadó meghívottak külsős programokon elhangzó megnyilvánulásaiért. Vaid-Menon így megtarthatja a performanszát. Nem ez az első eset, hogy vita van a szervezés miatt.

Alok Vaid-Menon amerikai író, előadóművész a Budapest Pride nyári fesztiváljának hivatalos programjaként meghirdetett eseményén fogja a költészetet, stand-up comedy-t, drag-et ötvöző performanszát előadni. Mindez nem mindenkinek tetszik, ugyanis a Budapest Pride szervezőinek címzett petíció szerint Alok Vaid-Menon nyilvános személyes platformjain és Darkmatter nevű duójának nyilvános platformján is megosztott antifeminista, nőgyűlölő, áldozathibáztató, és kislányokat szexualizáló, a nemi és párkapcsolati erőszakot megengedő kijelentéseket.

Balogh Zsófia, a petíció szerzője idézi is Vaid-Menon a duó Facebook-oldalán megjelent posztot, amit azóta a felháborodott kommentekkel egyetemben letöröltek (a letörölt posztok screenshotok formájában elérhetőek a petícióban). A petíció arra szólítja fel a Pride szervezőit, hogy töröljék Vaid-Menon performanszát a programból, és a távolodjanak el az ilyen típusú megnyilvánulásoktól és személyektől.

A kislányok is lehetnek deviánsok

Az írás szerint a kislányok ugyanúgy lehetnek „kinky”-k, tehát szexuálisan deviánsak, mint a felnőttek, ugyanúgy képesek erőszakot elkövetni, mint bárki más, és erőszak esetén is azt kell hangsúlyozni, hogy senki sem tisztán „jó vagy rossz”, „senki sem tiszta virág, akit meg lehet rontani" és hogy „komolyan meg kell vizsgálnunk azt az elképzelést, hogy létezik tökéletes áldozat”.

A petíció arra hívja fel a szervezők figyelmét, hogy minden nemzetközi és hazai nőjogi szervezet elutasítja a gyerekek szexualizálását, az áldozathibáztatást és az erőszakkal kapcsolatos relativizálást, megengedő magatartást.

Tavaly egyébként ugyanez a poszt váltott már ki hasonló reakciót Vaid-Menon új-zélandi fellépésével kapcsolatban. A poszt eltűnése miatt nem derült ki, hogy a duó vagy a kommentelők milyen érvekkel védték a poszt tartalmát, ugyanakkor vannak, akik szerint a poszt fő üzenete, hogy Vaid-Menon attól tart, hogy az USA-ban a transzneműek elleni sztereotípiák erősítésére használják a fehér kislányok ártatlanságát.

"A gyerekek esetében pedig különösen fontos hangsúlyozni, hogy szexualizálásuk és hibáztatásuk a felnőttek szexuális és/vagy testi bántalmazásáért súlyos következményekkel jár és egyben a pedofíliát elnéző hozzáállás egyik fontos eleme. Az sem titok a nemzetközi kutatások alapján, hogy a nemi erőszak, párkapcsolati testi/lelki/szóbeli/gazdasági/társadalmi erőszak áldozatai kb. 95 százalékban nők, és elkövetői kb. 95 százalékban férfiak" – írja Balogh. Arra is kitér, hogy Vaid-Menon egy másik, Britney Spears fotójával illusztrált posztja még mindig elérhető, és ebben az író a petíció írója szerint szintén normálisnak állítja be az erőszak szexualizálását az énekesnő egyik száma kapcsán. Ettől, és több másik kifogásolt poszttól Vaid-Menon nem határolódott el.

A petíció szerint ezért a feminizmussal összeegyeztethetetlen, leszbikus-, meleg-, és biszexuális-ellenes, nőket és áldozatokat hibáztató és megbélyegző, belső konfliktusokat szító, hamis állításokon alapuló megnyilatkozásai miatt Alok Vaid-Menon nem képviseli a Pride saját maga által megfogalmazott értékrendjét, és nem járul hozzá LMBT(innentől kezdve a szövegben mindenki képzeljen ide annyi és olyan betűt, amennyit a politikai meggyőződése alapján korrektnek tart)-emberek, a nők és az áldozatok biztonságához.

A petíció szerzője szerint Alok Vaid-Menon korábbi megnyilvánulásai csak fegyvert adnak azok kezébe, akik azt a hamis sztereotípiát akarják erősíteni, hogy az LMBT-emberek például gyerekeket akarnak megrontani, vagy hogy életvitelük káros a közösségre nézve.

Szervezők: Vaid-Menon programja összeegyeztethető a Pride értékeivel

A petícióra a Budapest Pride szervezői reagáltak: levelük szerint Alok Vaid-Menon a Pride-ra beküldött programjában nem szerepel semmi, ami a Budapest Pride manifesztójában foglalt értékekkel összeegyeztethetetlen lenne. "Ettől még bármelyik külsős programon elhangozhatnak dolgok, amikkel nem értünk egyet, ezekért természetesen felelősséget nem tudunk vállalni, ahogy azt a fesztivál programoknál fel is tüntettük. Esetleges kérdések végett kérjük, az előadókat keressétek meg" – írták.

A szervezők azt is írják, megértik a petícióban megfogalmazott aggályokat, különösen a gyerekek szexualizálásáról és az áldozathibáztatásról szóló poszttal kapcsolatban, és ha Vaid-Menon maga nem határolódott volna el az írása erőszaktúlélőket sértő olvasatától, úgy a személyét a szervezők is aggályosnak tartanák. "Örülünk, hogy belátta mondatai lehetséges következményét, ezért elnézést kért és törölte a posztját. Fontosnak tartjuk, hogy a visszajelzést komolyan vette, és reflektált írására, mert nem a szándékot, hanem a hatást kell előtérbe helyezni" – írják.

A petíció szerzője szerint ugyanakkor, ha Vaid-Menon megtarthatja az előadását a Pride támogatásával, akkor az a manifesztóval teljesen ellentétes elveket sugall. Az sincs szerintük rendben, hogy a szervezők nem vállalnak felelősséget az előadáson elhangzó tartalmakért, ugyanis ebben az esetben nyilvánosan vállalniuk kéne, hogy az előadásokon gyakorlatilag bármilyen tartalom megjelenhet.

A petíció által idézett többi posztra a szervezők külön is kitérnek válaszukban: erről azt írják, a transzinkluzív (tehát a transzneműeket az LMBT-mozgalom tagjainak tekintő) vagy exkluzív feminizmust érintő kérdések jelenleg is vitát váltanak ki hazai feminista körökben, ezért arra törekszenek, hogy ezek az irányzatok párbeszédet tudjanak folytatni egymással. Ezért pont erről a témáról külön beszélgetést is szervezett a Labrisz.

Miről vitáznak?

Ez a vita dióhéjban arról szól, hogy a rendszerkritikus álláspontot képviselők szerint a transzmozgalom olyan individualista megközelítést alkalmaz a társadalmi nemek kapcsán felmerülő problémákra, amelyek nem segítik elő azoknak a társadalmi-gazdasági kényszereknek a felszámolását, amelyek a férfi-női szerepeket kitermelik és körülbástyázzák. A rendszerkritikus megközelítésben a biológiai nemek adottak, ezeken nem lehet változtatni, ugyanakkor pont a meglévő, egyenlőtlen, a nőknek hátrányos férfi-női társadalmi szerepfelosztás megkérdőjelezése és felszámolása lenne a cél, hogy semmilyen tulajdonság, lelkiállapot vagy akár ruhadarab vagy foglalkozás ne legyen alapból nőies, vagy férfias.

A transzinkluzív megközelítésben a társadalmi nem szabad megválasztása a hangsúlyos. Eszerint léteznek nőies és férfias jellemzők, létezik női és férfi lélek, és végső soron ezek szabad megválasztása vezethet el a férfi-női szerepekből következő egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Viszont a másik megközelítés szerint ez illúzió, ugyanis addig terjed a szabad nemválasztás lehetősége, amíg az érdekérvényesítési képességünk. Egy kislány például nem tudja azt mondani egy pedofilnak, hogy ő nem kislány. Ezekről a vitákról az ELTE új társadalmi nemek szaka kapcsán írtunk részletesebben, nemrég a Reflektor blogon volt egy vita (itt és itt olvashatja a cikkeket).

Nem ez az első vita a szervezés kapcsán

A Pride szervezése kapcsán nem ez az első vita, ami a hazai az LMBT-mozgalom és a hazai feminista mozgalom törésvonalai mentén alakul ki. Tavaly abból lett vita, hogy a szervezők a felvonulás előtti workshopok közé nem fogadták be a Transvanilla Transznemű Egyesület és a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete által szervezett Szexmunka és aktivizmus című kerekasztalt, mert nem szerették volna, hogy az eseményen a prostitúciót a nők önkéntes választásaként és önrendelkezési jogaként tárgyalják.

A nézeteltérés itt abból származott, hogy a szervezők azt az álláspontot képviselték, hogy a szexmunka nem szabadon választható munka, ezért nem legitim, és a szervezők védelmében hozták fel azt is, hogy a kerekasztal ebben a formában erősítette volna azt a sztereotípiát, hogy a transzneműséget és a szexmunkát mossa össze, de az is felmerült, hogy a prostitúció nem egy nemi vagy kisebbségi csoport ügye, azért nem is tartozik a Pride témái közé.

A szervezőket kritizálók ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy az LMBT-közösség legnehezebb helyzetben lévő tagjai a transzneműek és a szexmunkások, és ez az ügy valójában egyszerre nőügy, LMBT-ügy, etnikai ügy, migrációs ügy és mindezek felett szociális kérdés, szegénység-ügy.

Évek óta kritizálják a Pride-ot amiatt is, mert a programok közül kikerültek a HIV/nemi beteg szűrések, és a mentális és fizikai egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos programok. Bereczky Tamás, AIDS ellen küzdő magyar aktivista a PS Magazinban pár napja megjelent interjúban például arról beszélt, hogy szerinte baj, hogy a Pride egyik fő témája a melegházasság és az örökbefogadás.

Ezeknél az ügyeknél Bereczky szerint sokkal fontosabb, hogy meleg férfiak és a leszbikus nők általánosságban rosszabb egészségügyi állapotban vannak, nagyobb arányban szorongnak, nagyobb arányban depressziósak, és nagyobb arányban lesznek öngyilkosok. Bereczky az interjúban azt mondja, nagyon mérges a magyarországi melegszervezetek tevékenysége miatt, amit ósdinak és kontraproduktívnak tart.