Egy balatonlellei strandot hirtelen ellepett a homok

• Nyár közepén fogtak a balatonlellei YachtClub kikötőnél a meder kotrásába.
• A kotrásból származó anyag a kiépített csöveken a móló melletti strandra folyt.
• A hatóság szerint az eljárás szabályos, a vállalkozás rendelkezik az engedélyekkel.
• Több nyaraló szerint viszont aggasztó, hogy feltöltődik a strand.
• A hatóság szerint nincs ilyen veszély: pusztán homokról van szó, amely nem veszélyes, és az áramlat a nagy részét majd elhordja.
• Ha meg nem, akkor jó lesz homokos part kiépítésére.

Szokatlan kép tárul a fürdőzők elé a balatonlellei Yacht Club szomszédságában lévő strandon. A 2007-ben épült, két ütemben bővített, több mint 160 hajó befogadására alkalmas kikötőben a nyár közepén kezdtek a meder kotrásába, majd az iszap egy részét a strand felőli oldalon terítették a vízbe.

amely folyamatosan növekszik. „Ha a kertemben földmunkát végzek, a felesleget áttúrhatom a szomszédba?” – méltatlankodott egy nyaraló a mólónál lévő munkálatok láttán. 

Ez csak homok

Amit az egyszeri fürdőző iszapnak gondol, csak azért, mert ez a közkeletű neve annak, amin a Balatonban járkálunk, valójában egyáltalán nem biztos, hogy iszap. A magas szervesanyag-tartalmú anyag valóban iszap, a kotrás azonban nem ezt érinti, hanem a mederben lévő homokot, amelynek szervesanyag-tartalma alacsony.

Az Indexnek válaszolva a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is megerősítette: az érintett területen

a helyszínen tapasztaltak alapján balatoni szürke homok található, mely alkalmas akár strandi felhomokozásra is, nem számít hulladéknak.

„A hatóság is bevizsgálta. Itt nincsen sem káros anyag, sem bűz, tévednek azok, akik ökológiai katasztrófáról beszélnek. Van lakó, aki kétnaponta hívja ránk a rendőröket, ők kijönnek, megnézik az engedélyt, jó munkát kívánnak és elmennek” – mondta a BL Yachtclub ügyvezetője. Tóth Balázs szerint valóban nem szerencsés, hogy ezeket a munkálatokat főszezonban kénytelenek lefolytatni, de a létesítési engedélyből adódóan kötelezettségük is a kikötő és a hajózási csatorna megfelelő állapotban tartása, hogy a hajók minden időben biztonságosan a kikötőbe juthassanak. Reményei szerint a munkálatok néhány napon belül befejeződnek a kikötőnél, amely tavaly került a tulajdonukba.

„Sajnos most még nem olyan a behajózó csatornánk, mint kéne lennie. Sokszor ütközünk váratlan nehézségekbe. De a nagy, keményebb dombokat sikerült felbontani, amelyek gondot okoztak hajósainknak. A munka nagy részén túl vagyunk” – mondta.

A déli part bizony sekély

A strandról többször látták már, hogy a kikötő előtt homokpadra fut egy-egy vitorlás, ilyenkor úgy kell bevontatni. A két, párhuzamosan futó móló 210-230 méter hosszú, a déli parton ezen túl még bőven akadhat homokpad, ahová felfuthat a gyanútlan vitorlás. (A 20 kilométerrel nyugatabbra fekvő Balatonfenyvesen éppen ezért csaknem ötszáz méter hosszú a kikötői móló, ami viszont a beruházást kifogásolók szerint már az áramlást is befolyásolhatja, és alacsony vízállás mellett a strand vizét is érintheti, bár annak a kikötőnek a tulajdonosai szerint az aggodalom alaptalan, de kötelességet vállaltak a kotrásra, ha mégis gyorsabban torlódna fel az iszap a móló környékén.)

A mostani kotrást többször a nagy szél akadályozta, a kiadott engedélyek ugyanis bizonyos szélerősség felett tiltják is a munkálatokat, mert akkor nem biztosítható, hogy a homokot a megfelelő helyen tudják lerakni.

Ez a hely pedig nem más, mint a kikötői móló két oldala, ami miatt szintén sokan panaszkodtak – legalábbis erről számolt be a közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság –, de a kikötő szerint a rendelkezésre álló engedélyek alapján szabályosan járnak el, amikor a móló mentén helyezik el a homokot, amely hasznos feladatot is ellát: „A kikötő védművének az oldalába kell raknunk, ez támasztja is a kikötő támfalát” – mondta Tóth.

A hatóság jelöli ki a homok helyét

„A helyszínrajzot a hatóság adta meg nekünk, ennek alapján kell a kikötő keleti és nyugati szárának tövébe rakni a homokot. Nem töltjük fel a telket, nem foglalunk területet. Az áramlás idővel el is mossa a homokot” – az ügyvezető igazgató az áramlással indokolta azt is, hogy most a móló nyugati oldalára került a mederkotrásból származó homok, vagyis az utcáról szabadon megközelíthető strandhoz, nem pedig a keleti oldalra, amelyre vállalkozáshoz köthető apartmanok néznek.

„Sokan, jönnek személyesen érdeklődni, egy részük kiabál velünk. Elfogadom, hogy a helyzet pontos ismerete nélkül van, akit zavarnak a munkálatok. Ilyenkor megmutatjuk az engedélyeket, a dokumentációt. Az emberek józanul gondolkodó fele ezt elfogadja, belátja, hogy nem ártunk a tónak, megnyugszik és boldogan nyaral.”

Tóth szerint ugyanakkor a hatóságok rendszeresen jele vannak, az Indexszel való beszélgetése is alatt jött három hivatalos személy az egyik hatóságtól.

Fel lehet egyáltalán tölteni a strandot?

Tóth szerint 10-20 centiméterrel lehet, hogy néhol alacsonyabb a víz a strand egyes szakaszain a munkálatok után, de ez egyrészt ideiglenes, mert az óramutató járásával ellentétes áramlás azt kihordja onnan, ahogyan tette a kikötői móló tövében is, másrészt a munkálatoktól függetlenül egyébként is nagy az ingás, sok függ az időjárástól és főként attól, mennyi vizet eresztenek le a szakemberek a Sión a Balatonból. „Nem igaz az, amit egy környékbeli lakótól származó, az interneten keringő felvétel állít, hogy a derékig érő vízből lett bokáig érő” – mondta Tóth, felidézve, hogy amikor télen a befagyott Balatonon vágták ki a népszerű jégkörhintát, akkor is voltak mindössze 10-20 centiméter mély szakaszok, a parttól távolabb is.

Azt az általunk megkérdezett lakók közül sem mondta senki, hogy a vízállás feltétlenül a móló mellé szórt homoktól lenne kisebb, azt viszont igen, hogy a móló tövében látható homokpad az elmúlt hetekben jelent meg. 

Hatósági pingpong

A munkálatokhoz szükséges hatósági hozzájárulások beszerzését nehezíti, hogy sok féllel kell egyeztetni, az önkormányzattól a rendőrségen át a vízügyi igazgatóságig és a katasztrófavédelemig. „Más felel a partért, más a biztonságért, a vízkészletért, a hajózási dolgokért” – mondta az ügyvezető, aki július 5-én kapta meg a szükséges papírokat a munkálatok szabályos megkezdéséhez. A papírok beszerzését „jóval a munkálatok megkezdése előtt kezdtük meg” – utasította vissza Tóth a munkálatok időzítését kifogásoló környékbelieket, akik szerint az az indokoltnál később indította meg a vállalkozás a hozzájárulások beszerzését. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint a kérés hozzájuk május 9-én jutott el.

De nem csak annak van nehéz dolga, aki beruházóként, hogy a kikötőt biztonságosan használhatóvá tegye, engedélyeket akar beszerezni, hanem annak is, aki érdeklődni szeretne az illetékes hatóságoknál:

Írásos kérdéseinkre a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság először a Balatoni Vízügyi Kirendeltséghez irányított, annak felettes szerve, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint viszont a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya az illetékes.

A mederkezelés ellenőrzéséért felelős siófoki kirendeltségen a felettesek engedélyének hiányára hivatkozva elzárkóztak az elől, hogy véleményezzék a munkálatokat.

A hatóság szerint is elsodorja az áramlat

Újabb kérdésre végül a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság írásban közölte: hetente ellenőrzik a munkálatokat.

Eszerint a strand feltöltődésétől nem kell tartani. „Mivel a kotrási anyagot mintegy 2/3-ad részben vízzel hígítják, hogy az csővezetéken szállítható legyen, ezért kiterjedése jelenleg nem mérhető pontosan, illetve a hullámzás ezt a mederfenéken folyamatosan görgeti a mederben, így

ez várhatóan nem marad tartósan a mólószárak mellett. Előfordulhat, hogy a mólószárak mellé kihelyezett homok a strandra kerülhet,

de a kikötő Ny-i mólószárától mintegy 900 méterre lévő „Napfény” Strandon lévő lidó is balatoni homokkal került kialakításra, így ez problémát nem okozhat. 2017. előtt minden évben elvégzésre került a kikötő behajózó csatorna kotrása, a kitermelt homok a „Napfény” strandon került kihelyezésre.”