További Belföld cikkek
- Sebestyén Balázs: Nagyon nagy a baj az országban, muszáj segítenünk
- Világelső lett a budapesti karácsonyi vásár
- Az interneten árulta a munkáltatója szerszámait egy karbantartó
- Fékhibát észleltek egy Budapestre érkező repülőnél, azonnal a helyszínre vonultak az illetékes szolgálatok
- Brutális katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
A tavaly történtek logikus fejleménye legalább 40 oktató távozása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről. Még ha ez a helyzet nem is jó a Műegyetemnek, gazdasági képzéseiket szeptembertől tudják folytatni, akár a távozó oktatók óraadóként való foglalkoztatásával, értesültünk egyetemi körökből.
Tavaly október végén írtunk arról, hogy a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) egy része kiválhat az egyetemből és átkerülhet az ELTE-hez. Ezt a folyamatot a BME vezetése igyekezett megakadályozni, Józsa János rektor ezért tavaly fel is függesztette a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar dékánját, Andor Györgyöt, majd novemberben el is bocsátották.
A tervezett kiválással az Emberi Erőforrások Minisztériuma is egyetértett. Ott is azt szerették volna, hogy az ELTE-hez kerüljenek a BME üzleti képzései. Ez azonban hátrányosan érinti a Műegyetemet, mert épp ezek a képzések tették az egyetem egyik legtöbb bevételt hozó karává a GTK-t. Az Emmi oktatásért felelős államtitkársága december 5-én hivatalosan is kezdeményezte, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől az ELTE részeként működjön tovább.
Az ELTE támogatta az ötletet, és a szenátus tavaly december 13-án 36 igen szavazattal 6 tartózkodás mellett meg is szavazta, hogy a BME GTK gazdaságtudományi, társadalom- és bölcsészettudományi szakjai 2017. augusztus 1-jével integrálódjanak az ELTE-be.
A kiválási folyamat idén januárban megszakadt. A BME szenátusa 2017. januárjában olyan határozatot fogadott el, hogy a GTK az egyetem szerves része, és konkrét intézkedéseket tesznek a GTK által felvetett problémák egyetemen belüli megoldására.
A fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt a törekvést is támogatta, de ezzel együtt az ELTE céljaival is egyetértett, hogy gazdasági képzéseket indítson. A BME-n maradt GTK-s oktatók egy idő után úgy érezték, nem teljesültek a nekik megígért feltételek. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a rektor nem azt nevezte ki dékánnak, akit a kar választott. Ezért már júliusban megkezdődtek a felmondások.
Közben az üzleti képzéseknek az ELTE-n létrehozták a kari önállóságú Gazdaságtudományi Intézetet, ahol a GTK volt dékánja, Andor György is dolgozik. Az új intézetnek akkreditáltatnia kell képzéseit, ami már elindult. Az alapszakok és a mesterszakok legkorábban jövő szeptemberben indulhatnak el, de doktori iskolát is létrehoznának 2018-tól.
Információink szerint ez az átalakulás a Műegyetemen két tanszéket érint a leginkább: elsősorban a pénzügyi és az üzleti jogi tanszék oktatói távoznak. Másik forrásunk szerint viszont a gazdaságtudományi képzésben részt vevő tanárok legalább 40 százaléka mondott fel, így oktatók mennek el a menedzsment területről, a kommunikációs képzésből, az ergonómiai és a pszichológia tanszékről is. Közülük a legtöbben az ELTE-m folytatják, de olyanok is vannak, akik a Matolcsy-féle, nemrég Neumann János Egyetemmé átnevezett kecskeméti intézményben fognak tanítani.
Információink szerint jelenleg egyeztetések folynak arról, hogy a távozó oktatók óraadóként átmenetileg még a Műegyetemen is megtartsák kurzusaikat, legfőképpen azért, hogy a képzéseket már megkezdett hallgatók ne járjanak rosszul.
A BME már július eleje óta tisztában van azzal, hogy a GTK oktatóinak egy része távozik. Már akkor elkezdhettek új oktatókat keresni. Ez nem megy egyik napról a másikra. A közalkalmazotti álláshelyeket ugyanis mind meg kell pályáztatni, így több hetet-hónapot vehet igénybe, amíg fel tudják tölteni a megürült álláshelyeket.