Hárommillió magyar felnőtt vágyik a Balatonhoz, de nem jut el oda

A balatoni üdülés lehetősége szétszakítja a társadalmat. Nem ugorhat akárki seggest a bokáig érő vízbe, nem szürcsölhet jégkását bambán a tóparton lábát lógatva, nem vízibiciklizhet hekktől kövéren kedvére, nem őrjönghet vízparti bárokban, és nem legeltetheti időtlen időkig a szemét a végeláthatatlanul bólogató napraforgótáblák előtt.

legalábbis ez derült ki az Index megrendelésére a Závecz Research által országos reprezentatív mintán készített kutatásból. Az iskolázottság emelkedésével látványosan emelkedik, az életkor növekedésével pedig jelentősen csökken azok aránya, akik a Balatonon nyaralnak. Vannak olyan társadalmi rétegek, amelyekben a túlnyomó többségnek öt éve nem volt módja elmenni a Balatonhoz: az alapfokú végzettségűek illetve a 60 év felettiek háromnegyedének, a falvakban élők hattizedének. Azok, akik egyszerre tartoznak ebbe a három csoportba, nagyon kicsi esélyük volt, hogy az utóbbi időben lássák a Balatont: az idős, alacsony státuszú, községben élő emberek 88 százaléka nem volt ott legalább öt éve.

A másik végponton a diplomások, a 30 év alattiak és a fővárosiak találhatók, ezekben a rétegekben a többség járt a közelmúltban a Balatonnál. (A diplomások háromnegyede, a 30 év alattiak nyolctizede és a budapestiek kétharmada.) Az sem mindegy, hol lakik az ember: az alföldi régiók lakóinak és az észak-magyarországiak többsége nem járt az elmúlt öt évben a Balatonnál, míg a többi régióban élőknek volt erre módjuk.

Ha rövidebb időszakot, a tavalyi és az idei évet nézzük, megállapíthatjuk, hogy a magyarok többsége mostanában nem járt a Balatonnál, és a rendszeres nyaralók aránya eléggé kicsi. A felnőttek kétharmada se tavaly, se az idén nem ment el a Balatonhoz. A 60 év alattiak 83, az alapfokú végzettségűek 85 százaléka se tavaly, se idén nem jutott el a Balatonhoz. Ebben a két évben is leginkább a 40 alattiakat, az érettségizetteket és diplomásokat, valamint a budapestieket, a közeli régiókban élőket találhattuk meg a Balatonnál.

Sokan sehova sem

És nem csak a Balatonra nem jár a magyarok fele, a nyaralás mint olyan fájóan sok embernek, a magyarok 40 százaléknak kimaradt az életéből tavaly és idén is. 

Ez az eredmény egyébként összhangban van az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozott kutatásával, amiben még ennél is többen, a lakosság több mint fele (50,7 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást. Ezzel az ötödik legrosszabb eredményt értük el az EU-ban.

Nemcsak a Balaton, hanem általában véve a nyaralás, a tervezett pihenés lehetősége is két Magyarországot mutat. Az egyikben a többségnek, de legalábbis a relatív többségnek van módja a hétköznapoktól eltérő közegben való pihenésre – ez a fővárosiak, az 50 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások társadalma. A másikban, 

Kevesebb mint egyhetes nyaralásra többeknek van lehetősége: az Index Balaton-kutatása szerint tavaly a magyarok 53 százaléka, idén 48 százaléka megy vagy ment el nyaralni valahová. A múlt évben (ezek az adatok láthatók alábbi grafikánkon) a Balatonnál 28 százalék vendégeskedett, idén 25 százalék. A Balatonon kívüli települések vonzása összességében ennél nagyobb volt, 2016-ban 36 százalék, most 29 százalék nyaralt más hazai városban, üdülőhelyen. A külföldi nyaralás közönsége tavaly is, idén is 15 százalékos volt. A lakosság négytizede, mint írtuk, mindkét esztendőben volt nyaralni, az emberek ugyanekkora hányada egyik évben sem.

Hol nyaralna szívesen?

A Balatonnak igen magas a presztízse. Ha az emberek anyagi lehetőségei megengednék, akkor is

Arról kérdeztük a válaszadókat, hogy ha nem számítana a pénz, és két helyszínt választhatnának, akkor hová utaznának. Legtöbben (74 százalék) elmennének a Balatonhoz, 67 százalék valamelyik más hazai településre, 60 százalék pedig külföldre utazna.

A rendszeresen Balatonon nyaraló válaszadók

• 40 százaléka azért választja inkább a tavat, mint a külföldi utat, mert a Balaton közel van.
• 19 százaléknak nyaralója is van a térségben,
• 11 százalék szerint a Balatonnál kisebb a tömeg,
• és csak hét százalék érvel azzal, hogy azért választja, mert olcsóbb.

A lényeg viszont, hogy a balatoni nyaralás nagyon vonzó célpont a nyári pihenés tervezgetésekor. Ezt mutatja az is, hogy azok közül, akik az elmúlt öt évben egyáltalán nem jártak a Balatonnál (akik, mint láttuk a felnőttek felét teszik ki, azaz bő négymillióan vannak), 77 százalékuk nagyon szeretne elmenni oda.

Az idősek és az alacsony iskolai végzettségűek kétharmada, a községekben élők fele, a Balatontól messzebb (a Dunától keletre élők) bő négytizede szeretne elmenni a Balatonhoz, de az elmúlt öt évben nem volt erre lehetőségük.

A magyarok inkább a Balaton déli partját kedvelik (42 százalékuk), de az északi partnak is jelentős (33 százalékos) tábora van. A húszas és az ötvenes, hatvanas korosztályban egyértelműen a tó déli része a favorit (előbbieknek talán a gyakori bulizós, szórakoztató rendezvények miatt, utóbbiaknak a Kádár-rendszeri vállalati üdülős emlékei miatt), a harmincas-negyvenes éveikben járók körében kiegyenlítettebb a két oldal kedveltsége. Az iskolázottság növekedésével – függetlenül attól, hogy milyen gyakran járnak a Balatonra – egyre népszerűbb az északi part, a diplomások körében lényegében azonos a délivel. A budapestiek az egyetlen csoport, amelyben többen kedvelik az északi partot, mint a délit (44-37 százalék).

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)