A reformátusok is megszívhatják a holland-magyar viszályt

Nagyon erős a holland-magyar kapcsolatokban a protestáns, református szál, így a két ország közötti diplomáciai viszály érzékenyen érintheti a magyar református egyházat is, függetlenül attól, hogy alapvetően ez egy politikai konfliktus. A reformátusok a rendszerváltás óta komoly támogatásokat kaptak Hollandiából, a közös protestáns értékeket előszeretettel hangsúlyozták eddig is, amikor a két ország kapcsolata szóba került. 

Mások mellett a most visszahívott magyar nagykövet, Kocsis András is utalt a protestáns értékekre, amikor kinevezték nagykövetnek. Már a 17. században mentek protestáns diákok holland egyetemekre, teológiára és jogi karra - hangsúlyozta akkor a nagykövet. 

Idén júliusban pedig a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa, Dr. Hafenscher Károly is járt Hollandiában. "A reformáció emlékezete Hollandiában és Magyarországon, közös protestáns értékeink" – ez volt a címe annak a Kampenben megrendezett konferenciának, amelyen a miniszteri biztos részt vett és fel is szólalt. A rendezvény egyébként a reformáció félévezredes jubileumának hivatalos, magyar állami megemlékezése volt Hollandiában. A rendezvényen az EMMI kabinetfőnöke is felszólalt. Az EMMI első embere, Balogh Zoltán is a református lobbit erősíti, ő maga református lelkész. 

De a református kapcsolatok mellett a politikai kapcsolatok is kifejezetten jók voltak még néhány éve. Orbán 2010 és 2012 között kétszer is járt Hollandiában, noha a Fidesz már akkor ingatagnak tekintette a holland belpolitikai viszonyokat. Orbán a hollandiai látogatásaikor azt hangsúlyozta, hogy mindkét fél érdeke a másik ország sikere. Azt is mondta akkor a kormányfő, hogy Hollandia a második legnagyobb befektető nemzet Magyarországon. 

Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter még tavaly is arról beszélt, hogy baráti a két ország kapcsolata, akkor is, ha bizonyos kérdésekben vannak véleménykülönbségek. Igaz, a magyar miniszter már akkor arról beszélt, hogy az EU legfontosabb erénye az egység, ezért kerülni kell minden olyan eshetőséget, amely ennek megromlásához vezethet. Akkor azt is mondta, hogy bár vannak különbségek a magyar és a holland álláspont között a bevándorlási válságot illetően, a holland kormány mindig higgadtan érvelt, és részükről nem érték inzultusok Magyarországot.

A két ország közötti katonai kapcsolatok is erősek. Magyarország Hollandiától vette át a Baghlan tartományi újjáépítési csoportot (PRT) Afganisztánban 2006 októberében, de a két nemzet katonái együtt szolgáltak Afganisztánban, Koszovóban és Szomáliában is. Emellett Hollandia is részese azon 12 államnak, amely létrehozta a pápai Nehéz Légiszállító Ezredet, a C-17-es szállítógépeket üzemeltető nemzetközi alakulatot. Tavaly pedig a holland hadsereg a bakonyi gyakorló- és lőterekre mintegy 2700 fővel, nehéz, páncélozott járművekkel, illetve helikopterekkel és szállítógépekkel érkezett egy gyakorlatra. 

Szijjártó Péter péntek délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy konzultációra hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet a holland nagykövet lapinterjúja miatt. Szijjártó úgy értékelte a lépést, hogy határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával, és hogy „ez a diplomáciában az egyik legradikálisabb lépés”. Az ügyvivői szintű kapcsolat viszont marad.

Az üzengetés már csütörtökön elkezdődött, itt olvashatja a részleteket. Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a 168 Órának a muszlim terroristákról azt mondta például, hogy „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány” – mondta. A nagykövet marxistának is nevezte Orbánék világlátását, arra hivatkozva, hogy Magyarországon „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”. Szijjártó akkor, csütörtökön annyit reagált, hogy „reméljük, gyorsan hazamegy”, és hogy Scheltemát nem látják szívesen többé a külügyminisztériumban.