Emília
18 °C
26 °C

Akár munkába is járhatunk jetskivel a Dunán

DSZZS20150807001
2017.09.06. 05:11
Bár még igazán nem terjedt el, de ha valaki a Duna mellett lakik és a vízpartnál is dolgozik, akkor simán járhat munkába jetskivel. Nem kell más hozzá, mint egy kissé átalakított és levizsgáztatott jetski, egy kishajóvezetői engedély, meg egy vízálló öltöny.

Mikor utoljára ültem jetskin, még tilos volt a Dunán használni őket, legalábbis a folyó belvárosi szakaszán. Ezen a nyáron viszont szinte naponta megjelent egy-két jetskis a Margitsziget körül, a Parlament előtt, szóval a Lánchíd és a Margit híd között. Elég feltűnő jelenség volt, ahogy kerülgették a lassú BKV-hajókat, ugrattak a hullámokon.

Mivel nem úgy tűnt, hogy illegálisan száguldoznak a vízen, gondoltam, megkeresem a Dunai Vízirendészetet, mi változott az elmúlt tíz évben. Sajnos a rendőrségi sajtóügyelet egy hét eltelte után is csak jogszabályi helyek halmazát küldte el válaszként, valamint azt, hogy nem illetékesek, és egyébként se tudják, ezért kérdéseimmel a budapesti kormányhivatalhoz fordultam mint hajózási hatósághoz.

A kormányhivatal gyors válaszából kiderült, hogy igen, lehet hivatalosan is jetskizni a Duna belvárosi szakaszán. Ugyanis az a 4,0 méternél hosszabb motoros vízi sporteszköz, amit az Európai Unióban elismert szervezet vagy osztályozó társaság egy úgynevezett gyártmánytanúsítási eljárás során motoros kishajónak minősített, a minősítést követő üzembe helyezési vizsgálat és lajstromba vételi eljárás után mint motoros kisgéphajó üzemeltethető.

A hivatal szerint jelenleg hozzávetőlegesen 100-120 darab ilyen, kisgéphajónak minősített motoros vízi sporteszköz van országszerte a hajózási hatóság nyilvántartásában. Ezek a jetskik a vízi közlekedés rendjéről szóló rendelet hajózási szabályzatában foglaltak szerint közlekedhetnek. 

Hogy mekkora sebességgel? A Duna budapesti szakaszának közlekedési rendjét egy másik hirdetmény is szabályozza, azonban ezen előírások általános érvényű sebességkorlátozást nem tartalmaznak. Azaz, annyival, ami a csövön kifér. Ez egy erősebb jetski esetében akár 110-120 km/óra, amivel simán előzhető egy, a rakparton 70 km/óra legnagyobb megengedett sebességgel haladó autó.

Persze a szabályozásban benne van, hogy a hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia, sőt, a hajó vezetőjének külön rendelkezés hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést.

De ha ennyi jetski használhatja a Dunát, akkor miért nincs jóval több belőlük? Erre a kérdésre Major Sándor, a Jet Power Hungary ügyvezetője adta meg a választ: mert átlagos vezetői tudással a Duna veszélyes. Becslése szerint egyébként nem 100-120 kishajónak levizsgázott jetski van az országban, hanem körülbelül 500. Csak idén 50 darabot vizsgáztattak le. Ennek a 80 százaléka nem megy a Duna közelébe, hanem inkább biztonságos bányatavakon hajózgat, esetleg lemennek vele az Adriára.

Az egyébként 3,5 méter hosszú jetskiket úgy teszik alkalmassá (4 méter hosszúvá), hogy az elejére és a végére felszerelnek egy-egy hosszabbító idomot. Emellett be kell szerezni a (hangra, emissziós értékekre, stb vonatkozó) uniós minősítést, és a hazai papírokat, aminek az ára meghaladhatja a 450 ezer forintot is. Ha hozzávesszük, hogy egy jetski 3,5-6 millió forintba kerül, valamint a vezetéséhez szükséges kisgéphajóvezetői jogosítvány is több százezer forint, akkor már nem is olyan fura, hogy nincs jetski-invázió a Dunán.

Major Sándor szerint azonban a jetskisek száma növekedhet, mert Svédországban megnyertek nemrég egy precedensértékű pert, amelynek ítéletében kimondták, hogy a kisebb, nem kishajóra levizsgáztatott jetskik is egyenjogú tagjai a vízi közlekedésnek.

És hogy milyen egy jetskit vezetni? Erről olvashatnak tíz évvel ezelőtti tesztünkben, ami a Totalbike magazinban jelent meg.

(Borítókép: Jetski a Margitszigetnél. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)