Bernadett
0 °C
4 °C

Hisznek a magyarok a lottóban

D NOE20140811008
2017.09.08. 13:54
A magyarok 57 százaléka ötöslottózik, és az emberek fele vásárol rendszeresen kaparós sorsjegyet. És őrület, de azok hisznek leginkább a lottóhúzás korrektségében, akik valaha nyertek már 100 ezer forint feletti összeget. Ők egyébként meglepően sokan vannak, hat százaléka azoknak a felnőtteknek, akik valaha lottóztak már.

Az Index olvasói megvesztek azért a történetért, amit augusztus végén megírtunk, hogy egy család három tagját mostanában minden második lottóhúzásnál is gyakrabban sorsolják be a 25 számhúzójelölt közé (aki jelölt, 30 ezer, a közülük kisorsolt számhúzó egymillió forintot zsebel be). Itt írtunk a megoldásról, aminek a kiderítésében az olvasók is segítettek. Kíváncsiak lettünk, hogy a magyarok mekkora aránya lottózik, és hogy mennyire hisznek abban, hogy a szerencsejáték lebonyolítása korrekt.

Honnan tudjuk?

A felmérés 1000 országos fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült 2017. augusztus legvégén, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. Az Indexen rendszeresen jelennek meg saját közvélemény-kutatások a Závecz Research jóvoltából.

A legnépszerűbb lottózási forma az ötös lottó, az emberek 15 százaléka minden héten játszik, 10 százalék havonta néhányszor, 31 százalék ennél valamivel ritkábban, és 43 százalék pedig soha. A hatos lottó a második legkedveltebb számsorsjáték, azt a magyarok tíz százaléka adja fel heti rendszerességgel, derült ki az Index megrendelésére a Závecz Research által készített országos reprezentatív kutatásból.

A felnőtt lakosság 40 százaléka semmilyen lottón nem játszik, soha nem ad fel szelvényt,

 az emberek 18 százaléka viszont – önbevallása szerint – heti gyakorisággal vásárol legalább egy lottószelvényt. Az igazi szerencsevadászok, akik mind a négy lottófajtát rendszeresen játsszák, mindössze a válaszadók egy százalékát teszik ki. 

A valamilyen lottószelvényt heti rendszerességgel vásárlók az 50 feletti korosztályokban, a szakmunkások és a fővárosiak körében többen vannak az átlagosnál, de a fiatalok kivételével minden rétegben 10 százalék feletti az arányuk.

A soha semmilyen lottószelvényt nem vásárlókat a főképpen a legidősebb korosztályban, a nyugdíjasok között találunk, de az átlagot meghaladó az arányuk a 30 év alattiak, valamint a falvakban élők körében is. Ezek az összefüggések azt jelzik, hogy az anyagilag hátrányosabb helyzetben lévő csoportok nagyjából fele nem költ lottószelvényekre egyáltalán, valószínűleg azért, mert nem fér bele ez a költés a családi költségvetésbe.

Ki kapar? 

Az emberek fele vásárolt már kaparós sorsjegyet. Három százalék minden héten vesz sorsjegyet, 11 százalék havonta néhányszor, nagyjából 35 százalék pedig eseti vásárló. A sorsjegyvásárlás - habár nem kiemelkedően, de – inkább a nőkre jellemző, mint a férfiakra. Kaparós sorsjegyet – szemben a lottószelvények vásárlásával – inkább a fiatalabb korosztályok vesznek, de az ötvenes éveikben járók is az átlagnál aktívabban kaparnak.

A legnagyobb nyeremény az esetek többségében 10 ezer Ft alatti volt, a lottójátékosok több mint kétharmada, 68 százaléka ekkora összegről számolt be. Az emberek 23 százaléka örülhetett több tízezres nagyságrendű, de 100 ezer Ft alatti nyereménynek. Igazán nagy szerencsében a lottózók 6 százalékának volt része, nekik az eddigi legnagyobb nyereményük meghaladta a 100 ezer Ft-ot. (Elképzelhető, hogy itt többen úgy értelmezték a kérdést, hogy több játékban nyert különböző nyereményeiket összevonva nyertek ilyen magas összeget, mert számításaink szerint valószínűtlennek tűnik, hogy több mint 250 ezer magyarnak volt már a különböző lottósorsolásokon 100 ezer forint feletti szerencséje.)

Hisz benne, hogy tiszta a játék?

Az emberek túlnyomó többsége, 73 százaléka tisztességesnek tartja a lottósorsolásokat, úgy vélekedik, hogy a nyerési esély csak attól függ, hogy ki hány szelvénnyel játszik. A lakosság 15 százaléka szkeptikus, azt feltételezi, hogy a nagy nyereményeket „csókosok” nyerik. Viszonylag nagy a kérdésben állást nem foglalók aránya is.

Leginkább az iskolai végzettség befolyásolja a válaszokat:

a képzettség emelkedésével növekszik azok aránya, akik korrektnek tartják a lottósorsolásokat.

Az alapfokú végzettségűekben fogalmazódik meg a leginkább a kétely (22 százalékuknál), míg a diplomások körében a legkevésbé (mindössze 4 százaléknál). A húszas, harmincas korosztályokban is az átlagosnál többen (80 százalék körüli arányban) hisznek a sorsolások tisztaságában.

A magas nyeremények erősítik a lottósorsolások korrektségébe vetett hitet: akiknek már volt 100 ezer Ft feletti nyereményük, 92 százalékban úgy gondolják, hogy mindenkinek azonos esélye van erre.

A lottójáték gyakorisága is pozitív hatással van a sorsolások tisztaságának értékelésére. A hetente lottózók 79 százaléka szerint csak a szelvényszám határozza meg a nyerési esélyeket, semmi más. A nem hetente, hanem ritkábban szelvényt feladók körében ez arány 72 százalék, a soha nem lottózók között 70 százalék.