Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hisznek a magyarok a lottóban

D NOE20140811008
2017.09.08. 13:54
A magyarok 57 százaléka ötöslottózik, és az emberek fele vásárol rendszeresen kaparós sorsjegyet. És őrület, de azok hisznek leginkább a lottóhúzás korrektségében, akik valaha nyertek már 100 ezer forint feletti összeget. Ők egyébként meglepően sokan vannak, hat százaléka azoknak a felnőtteknek, akik valaha lottóztak már.

Az Index olvasói megvesztek azért a történetért, amit augusztus végén megírtunk, hogy egy család három tagját mostanában minden második lottóhúzásnál is gyakrabban sorsolják be a 25 számhúzójelölt közé (aki jelölt, 30 ezer, a közülük kisorsolt számhúzó egymillió forintot zsebel be). Itt írtunk a megoldásról, aminek a kiderítésében az olvasók is segítettek. Kíváncsiak lettünk, hogy a magyarok mekkora aránya lottózik, és hogy mennyire hisznek abban, hogy a szerencsejáték lebonyolítása korrekt.

Honnan tudjuk?

A felmérés 1000 országos fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült 2017. augusztus legvégén, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. Az Indexen rendszeresen jelennek meg saját közvélemény-kutatások a Závecz Research jóvoltából.

A legnépszerűbb lottózási forma az ötös lottó, az emberek 15 százaléka minden héten játszik, 10 százalék havonta néhányszor, 31 százalék ennél valamivel ritkábban, és 43 százalék pedig soha. A hatos lottó a második legkedveltebb számsorsjáték, azt a magyarok tíz százaléka adja fel heti rendszerességgel, derült ki az Index megrendelésére a Závecz Research által készített országos reprezentatív kutatásból.

A felnőtt lakosság 40 százaléka semmilyen lottón nem játszik, soha nem ad fel szelvényt,

 az emberek 18 százaléka viszont – önbevallása szerint – heti gyakorisággal vásárol legalább egy lottószelvényt. Az igazi szerencsevadászok, akik mind a négy lottófajtát rendszeresen játsszák, mindössze a válaszadók egy százalékát teszik ki. 

A valamilyen lottószelvényt heti rendszerességgel vásárlók az 50 feletti korosztályokban, a szakmunkások és a fővárosiak körében többen vannak az átlagosnál, de a fiatalok kivételével minden rétegben 10 százalék feletti az arányuk.

A soha semmilyen lottószelvényt nem vásárlókat a főképpen a legidősebb korosztályban, a nyugdíjasok között találunk, de az átlagot meghaladó az arányuk a 30 év alattiak, valamint a falvakban élők körében is. Ezek az összefüggések azt jelzik, hogy az anyagilag hátrányosabb helyzetben lévő csoportok nagyjából fele nem költ lottószelvényekre egyáltalán, valószínűleg azért, mert nem fér bele ez a költés a családi költségvetésbe.

Ki kapar? 

Az emberek fele vásárolt már kaparós sorsjegyet. Három százalék minden héten vesz sorsjegyet, 11 százalék havonta néhányszor, nagyjából 35 százalék pedig eseti vásárló. A sorsjegyvásárlás - habár nem kiemelkedően, de – inkább a nőkre jellemző, mint a férfiakra. Kaparós sorsjegyet – szemben a lottószelvények vásárlásával – inkább a fiatalabb korosztályok vesznek, de az ötvenes éveikben járók is az átlagnál aktívabban kaparnak.

A legnagyobb nyeremény az esetek többségében 10 ezer Ft alatti volt, a lottójátékosok több mint kétharmada, 68 százaléka ekkora összegről számolt be. Az emberek 23 százaléka örülhetett több tízezres nagyságrendű, de 100 ezer Ft alatti nyereménynek. Igazán nagy szerencsében a lottózók 6 százalékának volt része, nekik az eddigi legnagyobb nyereményük meghaladta a 100 ezer Ft-ot. (Elképzelhető, hogy itt többen úgy értelmezték a kérdést, hogy több játékban nyert különböző nyereményeiket összevonva nyertek ilyen magas összeget, mert számításaink szerint valószínűtlennek tűnik, hogy több mint 250 ezer magyarnak volt már a különböző lottósorsolásokon 100 ezer forint feletti szerencséje.)

Hisz benne, hogy tiszta a játék?

Az emberek túlnyomó többsége, 73 százaléka tisztességesnek tartja a lottósorsolásokat, úgy vélekedik, hogy a nyerési esély csak attól függ, hogy ki hány szelvénnyel játszik. A lakosság 15 százaléka szkeptikus, azt feltételezi, hogy a nagy nyereményeket „csókosok” nyerik. Viszonylag nagy a kérdésben állást nem foglalók aránya is.

Leginkább az iskolai végzettség befolyásolja a válaszokat:

a képzettség emelkedésével növekszik azok aránya, akik korrektnek tartják a lottósorsolásokat.

Az alapfokú végzettségűekben fogalmazódik meg a leginkább a kétely (22 százalékuknál), míg a diplomások körében a legkevésbé (mindössze 4 százaléknál). A húszas, harmincas korosztályokban is az átlagosnál többen (80 százalék körüli arányban) hisznek a sorsolások tisztaságában.

A magas nyeremények erősítik a lottósorsolások korrektségébe vetett hitet: akiknek már volt 100 ezer Ft feletti nyereményük, 92 százalékban úgy gondolják, hogy mindenkinek azonos esélye van erre.

A lottójáték gyakorisága is pozitív hatással van a sorsolások tisztaságának értékelésére. A hetente lottózók 79 százaléka szerint csak a szelvényszám határozza meg a nyerési esélyeket, semmi más. A nem hetente, hanem ritkábban szelvényt feladók körében ez arány 72 százalék, a soha nem lottózók között 70 százalék.