A kormány szerint Brüsszel berúgta a Soros-motort
További Belföld cikkek
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
A kormány képviselője úgy fogalmazott, míg korábban önkéntességről, eseti jellegről, pár ezer főről volt szó, addig most már kötelező rendszerről, állandó elosztásról beszélnek, felső létszámküszöb nélkül, írja az MTI.
„Azt is mondhatjuk, hogy elkezdődött a Soros-terv végrehajtása” – jelentette ki Dömötör Csaba, hozzátéve, Brüsszel minden évben hozna bevándorlókat, és azokat szét is osztaná a tagországok között.
Az államtitkár kijelentette, a magyar kormány elutasítja a betelepítést, és minden eszközzel fellép ellene. „Ebben nincs kompromisszum, mi nyílt lapokkal játszunk” - tette hozzá.
A kvótarendszer életszerűtlen, mert nem oldja meg a problémát, sőt további több millió bevándorlónak nyújt biankó meghívót. Igazságtalan, mert felülírja a nemzetállamok jogköreit, és veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja a mindenki előtt teljesen egyértelmű biztonsági kockázatokat – fejtette ki Dömötör Csaba.
Hogyan is gondolhatja bárki, hogy garantálni lehet a betelepítési programok átláthatóságát és biztonságát, ha tudjuk, 11 ezer hamisított szír útlevelet találtak az Iszlám Államnál? – tette fel a kérdést.
Az államtitkár felidézte, az európai szocialisták frakcióvezetője szerint a kvótadöntés precedensértékű, és el lehet kezdeni egy létszámküszöb nélküli, kötelező és állandó eljárás kidolgozását.
Az Európai Parlament olasz elnöke egy lapinterjúban a kvóták megemeléséről beszélt, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa pedig egyértelművé tette, hogy kötelező kvótákról van szó, és a tagállamok kötelesek ebben politikailag, jogilag és morálisan is részt venni – sorolta Dömötör Csaba.
A kormány képviselője beszélt arról is, hogy Martin Schultz német kancellárjelölt „azzal fenyegetőzött, hogy azok az országok, amelyek nem vesznek részt ebben a programban, semmiféle uniós pénzügyi tervből nem részesülhetnek”.
Mindezek alapján jól látszik, hogy „sokan mozdulnak majd meg a terv végrehajtására” – fogalmazott Dömötör Csaba, aki szerint a következő hónapokban számítani lehet jogi ravaszkodásra, uniós pénzekkel történő zsarolásra és kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárásra.
„Lesz itt minden, ami fokozza majd a nyomásgyakorlást Magyarországra annak érdekében, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a bevándorlás politikában” – fejtette ki.
Dömötör Csaba ezzel kapcsolatban egyértelművé tette, a kormány nem enged ennek a nyomásgyakorlásnak, mert aggódik Európáért, a kontinens kultúrájáért és közösségeiért. Magyarország biztonsága érdekében a „kemény vitákat is fel fogja vállalni”.
Az államtitkár kérdésekre válaszolva megerősítette, Magyarország tudomásul veszi a kvótaperben hozott bírósági ítéletet, de „soha sem fogja hagyni, hogy máshol döntsenek arról, hogy kivel éljünk együtt, és kivel nem”.
„Ha erről Brüsszelben döntenek, akkor Magyarország többé már nem szabad ország” – fogalmazott, aláhúzva ugyanakkor, hogy Magyarország európai uniós tagsága nemzeti érdek, az erről szóló népszavazás minden magyarországi politikai szereplőt kötelez.
„Mi elkötelezettek vagyunk az erős Európáért, éppen ezért emeljük fel a szavunkat” a „hibás, veszélyes döntésekkel szemben” – mondta az államtitkár újabb kérdésekre reagálva.
Dömötör Csaba ugyancsak kérdésekre úgy fogalmazott, most az Európai Bizottság térfelén pattog a labda, ugyanis a kvótaprogram ezer sebből vérzik, mivel a befogadást vállaló tagországok is csak vállalásaik 25 százalékát teljesítették.
Az államtitkár Angela Merkel német kancellár interjújára vonatkozó kérdésre válaszolva aláhúzta, a jogállamiság szempontjából is elfogadhatatlan, hogy „miközben a brüsszeli vezetők korábban még önkéntességről beszéltek", utána Szlovákia és Magyarország tiltakozása ellenére minősített többséggel „lenyomták a torkunkon” az 1300 fő kötelező befogadására irányuló döntést, „majd utána annyit mondtak, hogy lehet menni a bíróságra”.
„Szerintünk az történt, hogy a politika erőszakot vett a jogállamiságon és az európai értékeken” – tette hozzá.