Ha Rohac csak most kezdene el beszélni, akkor már elkésett

A Hír Tv még múlt héten számolt be róla, hogy a Fenyő-ügyben és az Aranykéz utcai ügyben Rohachoz hasonlóan szintén elítélt Portik Tamás és ügyvédje perújítási kérelmet adtak be az Aranykéz utcai merénylet ügyében. Arra hivatkoztak, hogy Jozef Rohac az elkövető, a börtönben elmesélte a Fekete Sereg egykori vezetőjének, Magyar Róbertnek, ki volt a valódi felbujtó. Az ügyészség néhány napja elutasította a kérelmet. Most újabb fordulat történt: ezúttal Rohac jelezte, hogy beszélni akar. Ez azért nagy dolog, mert ő eddig nem tett vallomást. 

Fenyő Jánost, az ismert médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg: a kora esti órákban  II. kerületi Margit utcában, a forgalmas kereszteződésben a piros lámpánál odasétáltak a kocsijához, és két sorozatlövést adtak le rá. Az Aranykéz utcában 1998. július 2-án, nem sokkal dél előtt robbant a bomba. A robbanás megölte a magyar alvilág árulójaként elhíresült Boros József Károlyt és még három másik embert, húszan megsérültek. Boros koronatanú lett volna az olajmaffiaügyben. 

A szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot tavaly márciusban, első fokon a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Az ítélet szerint leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Portik Tamás harmadrendű vádlott 13 év szabadságvesztést kapott, mert a bíróság szerint ő adott utasítást Jozef Rohácnak Boros József megölésére. (Boros volt az Aranykéz utcai robbantás célpontja, de nem csak ő halt meg a merényletben.) A Fővárosi Ítélőtábla idén májusban helyben hagyta a másodfokú határozatot az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében Portik Tamást felbujtóként mondta ki bűnösnek a táblabíróság, Jozef Rohácot pedig mind az Aranykéz utcai robbantás, mind a Fenyő-gyilkosság ügyében tettesként ítélte el.

De hogy kerül a képbe Magyar Róbert?

Magyar a kétezres években volt meghatározó figurája az alvilágnak, ő volt az irányítója annak a Fekete Seregnek nevezett csoportnak, amely több súlyos bűncselekményt is elkövetett. Magyart rendkívül erőszakos figuraként ismerték, aki egy időben még azzal az M. Richárddal is összetűzésbe keveredett, akit nemrég a Dózsa György úti gázolás főszereplőjeként ismert meg az ország.

Rendőrségi forrásokból úgy tudjuk, a különböző bűncselekmények miatt tényleges életfogytiglani börtönbüntetését töltő Magyar az elmúlt időszakban egyre többször "kopogtatott" a nyomozók ajtaján azzal, hogy különféle bűncselekményekről beszélne. Tehát nem csak az Aranykéz utcai ügyben tett ilyen vallomást, éppen ezért sokan kételkednek a szavahihetőségében. 

Ami új fejlemény, hogy a Hír Tv birtokába jutott beadványban most maga Jozef Rohac írta le, hogy beszélni akar, a szlovák férfi egyúttal perújítási kérelmet nyújtott be ügyvédjével, Fülöp Tamással a Fővárosi Ítélőtáblához. Ez azért érdekes, mert Rohac eddig kitartóan tagadta, hogy bármi köze lett volna a gyilkosságokhoz, vallomást pedig nem tett. 

Helyesíbtés: Rohác ügyvédje, Fülöp Tamás az Indexnek azt mondta, kedd reggel tévesen jelent meg az a hír a Hír Tv-től, miszerint Rohac perújítási kérelmet nyújtott be. Az Hír Tv-nek adott interjúban azt mondtam el, hogy a Portik Tamás által beadott perújítási kérelem alapján folyamatban lévő eljárásban Jozef Rohac beadott egy írásbeli nyilatkozatot a bíróságra, amiben annyit közölt, hogy ha őt a Portik Tamás által előterjesztett perújítási eljárásban meghallgatják, akkor a perújítási kérelemben foglaltakról hajlandó és készen áll részletes nyilatkozatot tenni.

Nem sok esélye van a perújításnak

Ha lenne perújítás (ami tehát nem lesz), akkorRohac (ügyvédjének) perújítási kérelmét a Fővárosi Fellebviteli Főügyészségre kellene benyújtani. Az főügyészség 30 napon belül a saját javaslatával köteles azt továbbítani a Fővárosi Ítélőtáblának. Az ítélőtábla először dönt a perújítás megengedhetőségének a kérdésében. Ez annyit jelent, hogy megvizsgálják, új ténynek minősül-e, amire a beadványban hivatkoznak. Ha igen, akkor azt is megvizsgálják, hogy az nagy valószínűséggel kedvezőbb ítéletet eredményezne-e vagy sem, így például akár egy felmentést. 

Az Indexnek nyilatkozó büntetőügyvédek szinte semmi esélyét nem látják annak, hogy bármin is változtatna az, ha Rohac beszélni kezdene. Egy új vallomás ugyanis nem számít új bizonyítéknak, ami egy perújításhoz szükséges. Egy büntetőeljárásban a bizonyítékokat az elsőfokú bíróság mérlegeli, már másodfokon sincs lehetősége a bíróságnak a mérlegelés felülbírálására. Ezt nevezik felülmérlegelési tilalomnak. 

A Kúria már több esetben kimondta: a terheltnek az eljárás jogerős befejezését követően tett, már bizonyítékkal alá nem támasztott állítása nem új bizonyíték, még akkor sem, ha azt a terhelt további - ugyancsak nem valószínűsített - újabb tényállításokkal igyekszik alátámasztani. Tehát ebben az értelemben annak sincs jelentősége, hogy Rohac eddig nem tett vallomást, most viszont tenne. 

A büntetőper eredetileg egyedül a Fenyő-gyilkossággal indult, még 2013. július 9-én. Közel negyven tanú meghallgatása után, bő egy évvel később a per már a vége felé közeledett, a perbeszédekbe is belekezdtek, amikor 2014. szeptember 17-én az ügyészség vádat emelt az Aranykéz utcai robbantás ügyében is. A bíróság ekkor egyesítette a két ügyet, és úgy folytatta az eljárást. Harmadiknak a Cinóber-gyilkosság a 2015. július 3-i vádemelés után csatlakozott be. A Fenyő-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantásban megállt a vád, azaz a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a bűnösnek kimondott vádlottak követték el azokat. (A Cinóber-gyilkosságban nem állt meg a vád, tehát abban az ügyben a bíróság szerint nem sikerült bebizonyítania a vádhatóságnak, hogy a vádlottak lennének az elkövetők.)

Miért éppen most szólalnának meg a bűnözők?

Ezzel kapcsolatban legfeljebb csak találgatni lehet. Egy lehetséges verziónak tartják sokan, hogy Rohac eddig azért nem beszélt, mert abban bízott, nem ítélik el. Ezt esetleg amiatt is gondolhatta, mert a megbízási lánc végén valójában nem Portik Tamás, hanem egy olyan ember állt, aki nála sokkal befolyásosabb volt és a mai napig szabadlábon van. Ez azért sem teljesen életszerűtlen teória, mert például a Fenyő-gyilkosság egyik nyomozója nyilvánosan is tett arra utalásokat, hogy egy ismert közéleti szereplő volt a felbújtó.

Egy másik lehetséges magyarázat, hogy az elítélt bűnözőknek már nincs vesztenivalójuk és mindenbe belekapaszkodnak, amiről azt hiszik, hogy elvezethet egy perújításhoz, amit viszont Rohac nem kérelmezett. Mindkét magyarázat életszerű lehet, de ha csak egy vallomás lenne Rohac tarsolyában, az kevés ahhoz, hogy a valódi megbízót is elítéljék, feltéve ha az valóban nem Portik Tamás volt.  

Borítókép: Az Aranykéz utcai robbantás helyszíne 1998 július 2-án. fotó: Urbán Tamás