Közel a kormány megállapodása New Yorkkal, most léphet a CEU

Történt ugyan előrelépés a CEU további magyarországi működése felé, de még időbe telhet, amíg az egyetemnek sikerül teljesíteni a kormány által szabott új feltételeket.

Mint megírtuk: a tavasszal sürgősséggel módosított felsőoktatási törvény két újabb feltételhez köti az EU-n kívüli külföldi egyetemek magyarországi tevékenységét:

• szülessen államközi megállapodás a magyarországi tevékenységükről
• legyen külföldön is székhelyük, ahol államilag elismert, tényleges képzést folytatnak. 

A törvénymódosítást nem véletlenül tartották sokan a CEU létét megkérdőjelező változtatásnak, a CEU-nak ugyanis eddig az USA-ban nem volt sem székhelye, sem oktatást nem végeztek ott. A CEU csak képzési programjait regisztráltatta a New York állam oktatási hivatalával, ezért tudtak kiadni aztán Magyarországon is Amerikában elfogadott diplomát.

A módosított magyar törvény azt is előírja, hogy azokban a szövetségi államokban, ahol az oktatás tagállami hatáskör, a központi kormányzatnak is a hozzájárulását kell adni az ilyen kétoldalú oktatási szerződésekhez. Erről már korábban elvi egyetértés született Magyarország és az Egyesült Államok oktatási minisztériuma között, mondta az Indexnek Palkovics László oktatási államtitkár.

Ennek alapján a magyar kormány és az USA Maryland állama között már ki is hirdettek egy oktatási megállapodást. Ezzel teljesítheti a törvény feltételeit a Magyarországon működő, Maryland államban székhellyel rendelkező McDaniel College.

A héten a magyar kormány New York állammal tárgyalt egy hasonló megállapodásról. Arról egyeztettek, milyen feltételekkel működhetnek az ottani székhelyű egyetemek Magyarországon. Ez egy keretmegállapodás lehet két állam között, ami nem a CEU-ról szól, hangsúlyozta Palkovics László.

A tervezett megállapodás alapján a CEU most léphetett: ha New York államban lesz székhelye és ott valóban képzést folytat, teljesítheti a magyar törvény előírásait. A CEU ezért már egyetértési megállapodást kötött a New York államban működő Bard College-dzsal, hogy ott folytathasson oktatási tevékenységet. Amikor Magyarország ratifikálja ezt az államközi megállapodást, megkezdődhet az együttműködés a két egyetem között. A CEU és a Bard egyébként több évtizede áll szoros  partneri kapcsolatban egymással. Mint a Figyelő megírta: a főként bölcsészettudományokkal foglalkozó Bardot is támogatja Soros György Nyitott Társadalom Alapítványa. 2011-ben 60 millió dollárral finanszírozták az intézményt.

Azt egyelőre nem tudni, milyen konstrukcióban folynak majd a CEU képzései a Bard College-ban. Kerestük ez ügyben a Közép-európai Egyetemet, de ott kérdésünkre azt mondták: a közleményükön kívül mást nem kívánnak kommunikálni ebben az ügyben.

Az biztos, hogy a CEU Bard College-ben folyó képzéseit szintén regisztráltatni kell a New York állambeli oktatási hivatallal. Ez időbe telik: a képzések helyszínét, minőségét, az oktatók tudományos fokozatát ugyanis akkurátus és hosszadalmas eljárással ellenőrzik ott is. Hosszabb időbe telhet az engedélyezés, ha a CEU önálló programokat akar vinni a Bardon, ha viszont a Bard College-dzsal közös, úgynevezett  double degree képzést indítanak, annak egyik felét már legalább akkreditálták a kinti hatóságok.

A CEU-t súlyosan érintő felsőoktatási törvénymódosítás miatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is jelezte, hogy problémás a jogszabály.

Pénteken az igazságügyi minisztérium delegációja és Palkovics László oktatási államtitkár is tárgyalt a bizottság képviselőivel Velencében. A tárgyaláson nem közeledtek az álláspontok, így a Velencei Bizottság elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről. Ez nagyrészt a korábbi tervezükben szereplő megállapításokat tartalmazza. Eszerint elismerik, hogy a magyar szabályozásmegfelel a bevett európai gyakorlatnak, és az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket.

A Velencei Bizottság szerint azonban emellett  több "rendkívül problematikus" előírás van a törvényben a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan. A Bizottság szerint ki kellene vonni a törvénymódosítás hatálya alól  az országban már jelen lévő egyetemeket (így a CEU-t is), és azzal a ponttal sem értenek egyet, hogy a magyar szabályozás megtiltja, hogy  magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.

Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára az MTI-nek azt mondta: a Velencei Bizottság előzetes állásfoglalása diszkriminációs (sic!) helyzetet idéz elő a jelenleg Magyarországon működő, valamint  magyarországi tevékenységét a jövőben esetlegesen megkezdeni kívánó külföldi felsőoktatási intézmények között. Kecsmár Krisztián csodálkázást fejezte ki amiatt is, hogy bár a törvénymódosítás számos, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, az előzetes vélemény mégis szinte kizárólag a Central European University (CEU) helyzetére fókuszál.

Ez azonban annyira nem meglepő, hiszen nemcsak a Velencei Bizottság, de a teljes magyar közvélemény is az első pillanattól fogva nyilvánvalónak tekintette, hogy a törvénymódosítás kifejezetten a CEU-t célozta. Ha azonban bárkinek bármi kétsége lehetett, júliusban azt maga Lázár János oszlatta el. A kormányinfón arról beszélt, hogy a CEU-val a kormánynak semmi baja nem volt, amíg Soros György nem hirdette meg a bevándorlóbarát programját:

Itt mi békében megvoltunk egymás mellett CEU – Fidesz-kormány az elmúlt években, a változás ebben akkor állt be, amikor Soros György egy programot hirdetett arra nézve, hogy Európa határait meg kell nyitni, és évente egymillió bevándorlót kell Európába behívni.