Az ukrán kormány egy budapesti tüntetés betiltását követeli

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren jelentette be, hogy Kijev tiltakozójegyzéket küldött a magyar külügyminisztériumnak, amelyben követeli, hogy tiltsák be a budapesti demonstrációt, írja az MTI.

"A magyar külügyminisztérium tájékoztatta nagykövetségünket, hogy október 13-án Kárpátalja önrendelkezése szlogennel tartanak akciót. Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?" - kérdezte Klimkin, aki követeli, hogy tiltsák be ezt a "provokációt". "Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét" - fűzte hozzá bejegyzésében.

Pénteken az ukrán nagykövetség elé az ukrán oktatási törvény és kárpátaljai magyarság jogfosztottsága ellen tiltakozásul szervez demonstrációt ifj. Hegedűs Loránt református lelkész. Hegedűs "Kárpátalja magyarságáért, nemzeti önrendelkezésünkért történő hitvalló kiállásra" hívja az embereket, a tüntetésen pedig Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás mondanak beszédet.

Az ukrán külügyminiszter csütörtökön látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási reform lényegét.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két, vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A jogszabályt több szomszédos országban, így Magyarországon is bírálják, a kárpátaljai magyar kisebbség pedig attól tart, hogy a törvény következménye „a kárpátaljai magyarság asszimilálódása vagy elvándorlása" lesz. Sőt: "Az anyanyelven történő tanulás megszűnésével nem csak a magyar nyelv tűnhet el az iskolákból, de a kulturális és nemzeti identitás is torzulhat.”