Kedvezményt ad a kormány a CEU-nak, módosítják a törvényt
További Belföld cikkek
- Újabb öt évig lesz Semjén Zsolt a KDNP elnöke
- Magyarország több településén is földrengést észleltek – és azt hitték, hogy Kaliforniából ered
- Ezekkel a számokkal több mint 240 millió forintot lehetett nyerni vasárnap
- Felháborodott a nyugdíjasok érdekképviselete a magyar kormány tisztviselőjének kijelentésén
- Ilyen karácsonyfát még nem látott a világ: káposztákat aggattak a fenyőre Vecsésen
Módosítják a felsőoktatási törvényt: egy évvel meghosszabbítják azokat a határidőket, ameddig a nálunk működő külföldi egyetemeknek teljesíteniük kell a lex CEU által megszabott új feltételeket, jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi nemzetközi konfliktust kiváltó ügyben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása és a Velencei Bizottság éles kritikája után a kormány mégis kedvezményt ad a CEU-nak.
Egy év haladék
Az igazságügyi tárca módosító javaslatot nyújt be a törvényhez. Ha ezt elfogadják, 2018. január 1. helyett a CEU-nak 2019. január 1-jéig kell megfelelnie az új feltételeknek, mondta Trócsányi László.
Trócsányi ugyanakkor kitartott amellett, hogy „a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása kiszámítható, világos és mindenki számára teljesíthető feltételeket szabott”. Ezek a feltételek a Magyarországon tevékenységet végző felsőoktatási intézmények mindegyikére, így a CEU-ra is vonatkoznak, tette hozzá. Az igazságügyi miniszter szavai szerint
az egyre fokozódó külföldi, minden érdemi jogi érvet nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány továbbra is kitart amellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek, még a Central European Universityre is.
A tavasszal sürgősséggel módosított felsőoktatási törvényben két új feltételt határoztak meg az EU-n kívüli egyetemek magyarországi tevékenységére, és az ehhez eredetileg kitűzött határidőket még meg is szigorították:
- szülessen államközi megállapodás a magyarországi működésükről;
- legyen külföldön is székhelyük, ahol államilag elismert, tényleges képzést folytatnak.
A magyar kormány tárgyalt New York állammal
A nálunk működő egyetemek közül egyedül a CEU volt az, ami az Egyesült Államokban nem végzett oktatási tevékenységet, ezért nem volt egészen alaptalan az a feltételezés, hogy az egész törvénymódosítás ellene irányult. A törvény ráadásul rendkívül szűk, szinte teljesíthetetlen határidőt szabott az új kritériumok teljesítéséhez.
Azóta történt előrelépés az ügyben.
- A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytatott New York állam vezetésével a CEU itteni működésének elismeréséről,
- a CEU pedig előzetes megállapodást kötött a New York államban működő Bard College-dzsal, hogy ott folytathasson oktatási tevékenységet, azaz ott legyen amerikai székhelye.
Ha a tárgyalások eredményre vezetnek, és a magyar kormány és New York állam közötti oktatási megállapodást ratifikálják, azzal még csak az egyik feltételt sikerül teljesíteni. A CEU amerikai képzéseihez ezután meg kell szerezni a minőségi elismertetést (akkreditációt) New York államban, ami időbe telhet. A határidő meghosszabítása most lehetőséget nyújt erre.
A CEU szerdán azt közölte: jelenleg arra várnak, hogy a magyar kormány aláírja a megállapodás-tervezetet New York állammal, és elküldje azt az Országgyűlésnek ratifikálásra, amellyel az törvényerőre emelkedhet.
A Velencei Bizottság fenntartotta aggályait
Korábban az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság azt jelezte: problémás a magyar törvény. Azt elismerték, hogy a magyar szabályozás megfelel a bevett európai gyakorlatnak, és az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket. A Velencei Bizottság ugyanakkor azt javasolta: a törvénymódosítás hatálya alól vonják ki az országban már jelen lévő egyetemeket (így a CEU-t is). Ebben az ügyben múlt hét pénteken tárgyaltak a magyar kormány képviselői a Velencei Bizottsággal. A alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv ezután elfogadta végleges állásfoglalását, amelyben fenntartotta aggályait a magyar törvénymódosításról.
A magyar igazságügyi tárca szerint azonban ez utóbbi elvárás egyenlőtlen helyzetet idézne elő a már Magyarországon működő és a hazánkban később oktatási tevékenységet megkezdő külföldi felsőoktatási intézmények között. A minisztérium azzal is érvelt, hogy bár a magyar törvénymódosítás számos, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, a Velencei bizottság előzetes véleménye mégis szinte kizárólag a Central European University (CEU) helyzetére fókuszált.
A CEU-nak két feltételt kell teljesítenie, a többieknek egyet
Trócsányi ezért hangsúlyozta most újra és újra, hogy a tavaszi magyar törvénymódosítás minden itt működő külföldi egyetemre vonatkozik. Példát is említett, amely szerint más felsőoktatási intézmények teljesíteni tudták határidőre az új feltételeket. A tegnapi Magyar Közlönyben jelent meg a magyar kormány és a Maryland állam közötti megállapodás. Ez lehetővé teszi Magyarországon a McDaniel College további működését. Trócsányi ugyanakkor azt nem említette meg, hogy a McDanielnek a CEU-val ellentétben már volt székhelye az USA-ban.
Trócsányi szerint a kormány a megállapodásban hisz, majd nem mulasztotta el megjegyezni, hogy
az eddigi 2018. január 1-jei határidő láthatóan elegendő volt azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek a felesleges politikai vita és a konfliktus helyett a megállapodást érdemben keresték.
Ehhez még egyszer szögezzük le: a nálunk működő többi, EU-n kívüli felsőoktatási intézménynek már volt kinti székhelye, így nekik csak egy új feltételt kellett teljesíteniük, míg a CEU-nak kettőt kell.
Az Európai Bizottság által megindított kötezettségszegési eljárást a magyar kormány teljes mértékben jogi, szakértői vitának tartja, mondta Trócsányi László. Ebben az ügyben folyik a párbeszéd, és bíznak abban, hogy a Bizottság megfontolja a magyar kormány jogi érveit .