Tízezrek végzik helyettünk a házimunkát

A 32 éves Oxana Ukrajnából származik, de már jó ideje Csehországban él. Dadaként dolgozik egy tehetősebb családnál. “Próbálok olyan gondoskodó lenni a rám bízott kisfiúval, amennyire csak lehet” – mondja. A kisfiú édesanyja azonban éppen emiatt féltékeny rá, többször is mondta neki, hogy nem szabadna közel kerülnie hozzá. Oxana szerint azonban valakinek muszáj dédelgetnie a kisfiút, az édesanya ugyanis egész nap dolgozik, többek között ezért is bérelték fel őt.

Eközben azonban a saját, Ukrajnában élő lányát alig látja, és olyannyira nem tud róla semmit sem, hogy karácsony előtt, amikor ajándékként ruhát akart venni neki, nem jutott eszébe a mérete. Akkor már fél éve nem látta. Max méretét (ő az a kisfiú, akinek a dajkája) viszont fejből tudja.

Ma Európában tízezrek végzik mások helyett a házimunkát, elsősorban Nyugat-Európában, de már egyre gyakrabban a volt szovjet tömb országaiban is. Hogy miért van ez? Mert hiába tűnik csak egy szükséges rossznak, a mindennapi élethez szükséges otthoni munkák valójában több időt igényelnek, mint a pénzkereső munka, kimutatható nemzetgazdasági értékük van, az állam és a munkaadók mégsem igazán törődnek vele, hogy a munkavállalónak megkönnyítsék az elvégzését. Mennyit is ér a házimunka?

Rengeteg időt töltünk főzéssel

Napi 214 perc. A KSH felmérése szerint átlagosan ennyi időt fordítanak a magyarok fizetetlen munkára. Ilyen munka például a főzés, a takarítás vagy a ruházkodás, de az is, ha valaki a gyerekéről vagy az idős szülőjéről gondoskodik. Ez jóval több idő annál, amennyit a lakosság a valódi, fizetéssel járó (és a GDP-be is beleszámító) munkájával tölt. Arra ugyanis csak napi 164 percet fordítunk.

A KSH tavaly publikálta a háztartási munka értékről készített kutatását. Ebben szerepeltek az előbbi adatok is. A kutatók azt nézték meg, hogy a magyaroknak átlagosan hogyan épül fel egy napjuk, és igencsak érdekes adatokat kaptak. Íme a 15-84 éves korosztály időfelhasználási szerkezete:

Ez a grafikon azt mutatja, hogy az átlagember az ideje nagy részében nem munkajellegű időtöltést végez. Ez érthető, ide tartozik például az alvás is, ami önmagában kiteszi egy nap egyharmadát, ehhez jön még például a szórakozás, de akár a tanulás is. A fizetésért végzett munkába tartozik a jövedelemszerzés, de például az otthoni építkezés vagy a mezőgazdasági önellátás is. A legérdekesebb mező azonban a fizetetelen munka.

Ez az, ami valójában több időt vesz el az ember életéből, mint a hivatalos munkája, mégsem jár utána fizetés. Pedig elengedhetetlen, nem csak ahhoz, hogy az ember másnap is el tudjon menni munkába és pörgesse a gazdaságot, hanem ahhoz is, hogy idővel maga helyett biztosítson a társadalomnak egy leszármazottat, aki ugyanúgy képes termelő munkát végezni.

Ebbe a kategóriába tartozik például a főzés, a takarítás, mosás, vasalás, illetve a gyermek-, valamint az idősgondozás. Ezekre a következő arányok szerint fordítanak időt a magyarok:

A főzés időigénye a kutatás szerint alkalmanként nem nagy, de mivel szinte minden háztartásban rendszeresen főznek, éves összesítésben kimagasló az eredmény. Lakhatásba főleg a takarítás tartozik, gondoskodásba pedig elsősorban a gyereknevelés. A magyarok a fizetetlen munkára fordított idejük 96 százalékában a saját háztartásukban tevékenykednek, 3,9 százalékban más háztartásban (például gondoskodnak a szüleikről), 0,2 százalékban pedig önkéntes tevékenyéget végeznek.

A KSH ezt a fizetetlen munkával töltött időmennyiséget számszerűsítette is. Egyszerűen kiszámolták, mennyibe kerülne, ha a házi vagy a gondozói munkát egy helyettes szakdolgozó végezné. Nettó értéket számoltak, mert az otthoni munkáknál amúgy sem jellemző az adófizetés, viszont az értéket korrigálták még egy sor adattal, például gyermekgondozás esetén a GYES-el, a háztartási eszközök értékével, állagromlásával.

Nők tízezrei végzik mások házimunkáját

A KSH tízévente végez hasonló felméréseket, a legutóbbit 2010-ben készítették, az ott megismert adatokból készült a kutatás. A tíz évvel korábbi felméréshez képest elmondható, hogy 2010-re például kevesebb mint felére csökkent a háztáji termelésre szánt idő, viszont nagy mértékben nőtt a gondoskodásra szánt idő: közel negyven százalékkal, és ez az azóta eltelt hét évben valószínűleg csak tovább nőtt, hiszen egyre több például az országban a hozzátartozója segítségét igénylő idős ember.

A gondoskodási és egyéb otthoni munkát érintő szükségletek növekedésével lett egyre nagyobb az igény az olyasfajta munkerőre, mint az ukrán Oxana. Ő azok közé a háztartási alkalmazottak közé tartozik, akiket a családok felbérelnek, hogy végezzék el helyettük azt a fajta otthoni munkát, amelyet amúgy nekik maguknak kellene elvégezni, épp csak rengeteg időt kellene rászánniuk, miközben fizetés egyáltalán nem jár érte, sőt, adott esetben éppen a fizetést jelentő hivatalos munkától venné el az energiáikat.

A háztartási alkalmazottak élete azonban egyáltalán nem egyszerű: a többségük nő, gyakran bevándorlók, akik egyáltalán nem ismerik ki magukat az adott országban, a munkaadójuk pedig sok esetben egyszerűen kizsákmányolja őket. Minderről a prágai Károly Egyetem kutatója, Petra Ezzeddine beszélt egy, a háztartási munkáról és a gondoskodásról tartott konferencián Budapesten, amelyet e Friedrich Ebert Stiftung szervezett.

Ezzeddine összegyűjtött néhány érdekes adatot erről a fajta a munkáról:

• Először is, rengeteg nő dolgozik háztartási alkalmazottként: globálisan minden ötödik pénzt kereső nőnek ez a munkája.
• Azok között a háztartási alkalmazottak között, akik egy másik országban vállalnak munkát, még több a nő: 73 százalék az arányuk.
• Az ilyen jellegű háztartási munka több mint háromnegyede a fejlett országokban összpontosul.

A kelet-európai országok ebből a szempontból különös helyzetben vannak: egyszerre befogadó és kibocsátó országok. Csehországban például 24 ezer máshonnan bevándorolt háztartási munkás dolgozik, miközben közel 20 ezer cseh Ausztriában vagy Németországban vállal ilyen jellegű munkát. Szlovákiában és Lengyelországban hasonló a helyzet Ezzeddine szerint. Magyar adatokat nem talált, de megemlítette, hogy a magyar a nők jellemzően nagyobb számban végeznek háztartási munkát a saját háztartásukban, mint a nők más kelet-európai országokban, azaz bevándorló munkaerőre valószínűleg kevesebb szükség van.

Házvezetőnő eladó napi 24 órára

Így is tízezrek dolgoznak Kelet-Európában szobalányként, dadaként, házi kisegítőként. Oxana Ukrajnából érkezett Csehországba, de Ezzeddine megosztotta egy fülöp-szigeteki nő történetét is. Ő közel tíz éve nem látta a saját lányát, aki már nem is anyaként gondol rá, hanem egyfajta szponzorként.

A kutatónő szerint az államoknak el kellene kezdeni szabályozni és ellenőrizni ezt a piacot, jellemző ugyanis, hogy a külföldről származó háztartási alkalmazottak alacsony bérért dolgoznak, bentlakó alkalmazottként nincs letisztázva, mikor van szabad idejük és mikor kell dolgozniuk, a szociális juttatásokhoz pedig csak nehezen, vagy sehogy sem jutnak hozzá.

Mindezeken pedig az sem segít, hogy az ilyen alkalmazottak kiközvetítésére specializálódott cégek egyenesen úgy hirdetik a szolgáltatásukat, mintha egy szolgát árulnának. Ezzeddine hozott pár cseh példát, ebben a következő jellemzések szerepeltek:

A kutató és a csapata még egy felmérést is végzett arról, mennyire tudják ezek a cégek megszólítani az embereket. Létrehoztak egy kamuügynökséget, weboldalt csináltak neki és direkt túlzó marketing-szövegeket találtak ki. Például, hogy a házvezetőnőik sohasem fáradnak el, egész nap bírnak dolgozni a hét minden napján, bárhol elalszanak, és bármit megtesznek, hogy kielégítsék a munkaadójuk igényeit.

Sokkoló eredményt kaptak, 78 ember ugyanis valóban jelentkezett a kamuügynökségnél, hogy ők bizony alkalmaznának egy ilyen házvezetőnőt. A kutató azonban hozzátette, annak örültek, hogy néhányan azért fel is jelentették az ügynökséget.

Nyitókép: Veejay Villafranca/Bloomberg/Getty Images Hungary