Új becenevet kapott Simicska
Egy nappal az ellenzéki rendezvényeket elmosó nemzeti ünnep után a plenáris ülésen mutathatta meg az ellenzék, hogy létezik. Igaz, kevesen jöttek el az ülés 11 órai kezdetére.
A sort Demeter Márta nyitotta meg napirend előtti felszólalásával. Az LMP képviselője kötvényügyben találta meg a kormányt.
Kormányzati kontrák
A parlamenti vitában láthatóan nagy hangsúlyt fektet a válaszadással megbízott kormányzati képviselő az első mondatra. Ez nem a kérdésre, hanem a kérdezőre vonatkozik:
- Rétvári Bence államtitkár a jobbikos Dúró Dórának, aki a tanári életpályát illető be nem tartott kormányzati ígéretekről szólt: „Amikor olvastam kérdése címét, Pinokkió pironkodna, elképzeltem Simicska Dzsepettó Lajost, amint farigcsálja a kis Pinokkióit a Jobbik tagjaiból, akik nagy orruktól már be se férnének az ajtón, annyi mindent és annyi mindennek az ellenkezőjét is mondták, köszönhetően a Jobbik Dzsepettójának, aki olyan frakciót farigcsál a Jobbikból, amilyet akar.”
- Bónusz: viszontválaszában Dúró reagálására Rétvári azzal nyitott, hogy „az egy percre jutó önök hazudnak versenyt megnyerte ma Dúró Dóra.”
- Rétvári az MSZP-s Kiss Lászlónak, aki a magyar állami támogatásból létrejövő romániai magánkórházakról kérdezett: „Nem lehet pontosan tudni, hogy ön most kinek és minek drukkol, kérdése emlékeztet minket pártja kampányára, amikor 23 millió románnal riogattak, aki ezt kitalálta, Ron Werber volt, aki most az LMP-nek dolgozik, az is állt a szórólapjaikon, hogy ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munka miatt. Most a migránsügyben sokkal kedvesebbek a migránsokkal, a határon túliakkal nem voltak azok.
- Fónagy János államtitkár a kelenföldi zajvédő falra vonatkozó ellenzéki kérdésre: „Jó lenne olyan képviselőnek válaszolni, aki a szavazatával nem járult volna hozzá, ahhoz, hogy a MÁV 300 milliárdos adóssággal működjön, ha ez nem lett volna, több zajvédő falra is futotta volna.”
- Fónagy az LMP-s Schmuck Erzsébetnek: „Hátra kellett néznem, hogy nem a szocialista frakció felől jön a kérdése, annyira úgy hangzott.”
A kormány tízmilliárdokból vitt kampányt, hogy a kormány megállítja Brüsszelt, ehhez képest Orbán Viktor kivétel nélkül támogatta a záródokumentumokat az Európai Tanácsban – mutatott rá a virtuális harcra Demeter.
„Eközben tudatosan megszervezték és megvalósították a bevándorlást Magyarországra és a schengeni övezetbe a letelepedési kötvényekkel. Milliárdokból konzultálnak a nem létező Soros-tervről, de közben megkérdezték a magyar embereket, hogy 20 ezer embert engedjenek be a Fidesz üzleti érdekében?” Miközben 1294 ember esetében nem akarják elbírálni a menekültügyi kérelmet, addig offshore cégekhez köthető kötvényüzletben a Rogán Antal által kiötlött konstrukcióban 1500 embert engedett be érdemi ellenőrzés nélkül 2016-ban.
Demeter biztonsági kockázatként említette az Egyesült Államok által körözött, tavaly elhunyt Ghaith Pharaont, aki magyar állami céggel hozott létre közös céget, kastélybizniszben van a kormányfő vejével, Orbán Viktor szomszédságában ingatlant vásárolt. 2018-ban ennek véget fogunk vetni.
„Visszautasítom Orbán Viktort és a kormányt érintő gyalázkodásait, az ön által elmondottaknak semmi alapjuk nincsen, a kormány a nemzetközi fórumokon a magyar emberek érdekében lépett fel” – mondta Kontrát Károly.
Az államtitkár szerint az Európai Tanács dokumentumaiban sosem szerepelt a kötelező betelepítési kvóta, Orbán tehát azt sosem támogatta. (Ezzel szemben 2016 februárjában átment egy olyan záródokumentum, amelyben egyhangúlag rábólintott minden tagállami vezető, hogy „végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat”, köztük az átmeneti kötelező kvótát is, erről bővebben itt írtunk.)
A nemzetközi fórumok Magyarországot a világ tíz legbiztonságosabb országa között jegyzik, 50 százalékkal csökkent a közterületi, a kiemelt bűncselekmények száma, a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint 2010-ben – mondta az államtitkár.
Szerinte a letelepedési kötvény Magyarország gazdaságának fontos segítséget nyújtott, kockázatot nem jelent, mert a rendőrség, a terrorelhárítási központ és a szakszolgálatok is vizsgálják a jelentkezőket és a letelepedési engedély bármikor visszavonható. Kontrát sajnálja, hogy Demeter hétről hétre „Ron Werber-i gyűlöletet” hoz a házba.
Molnár Zsolt arról érdeklődött, kiktől kell megvédeni ezt az országot. Az MSZP politikusa meg is válaszolta: a kormánytól, mert a nem létező Soros-tervvel riogat, kockára teszi EU-tagságunkat.
Dömötör Csaba államtitkár közölte: van Soros-terv, ennek megfelelő döntés született az EU-ban a kötelező kvótáról, a családegyesítés megkönnyítéséről, és ezt az MSZP képviselői sem kifogásolják. Szerinte az országot inkább a gazdasági kiszolgáltatottságtól, az adóemelésektől, az illegális bevándorlástól és a baloldaltól kell megvédeni, amely feladta 1956-ot. Példaként Szanyi Tibor Facebookon tett bejegyzését hozta fel. Az MSZP EP-képviselője meglincselt ávós fényképét tette ki, idézőjelbe téve az ünnep szót.
Staudt Gábor leépülő demokráciáról szólt, félelemre épülő rezsimről. A Jobbik képviselője is szólt a letelepedési kötvényről, amely igazolja, hogy az ország érdeke, ha fontos is a Fidesznek, csak a piszkos pénzek megszerzése után. „1956 valódi tanulsága az, hogy lehet félelemre építő rendszert működtetni, de nem sokáig. Rákosi korszaka 8 évig állt fenn, és elsodorta a népharag. Javaslom, kezdjenek csomagolni” – figyelmeztette a Jobbik politikusa a kormányt.
Dömötör szerint furcsa, hogy a demokrácia leépüléséről szól a Jobbik, amely
- „nem mondatta le azt a képviselőt, aki külföldi országnak kémkedik”;
- amelyik az EU-tagság ellen kampányolt;
- amely „sóval hintette volna be a kereskedelmi tévék helyét”;
- amely az iráni forradalmi gárdát hívta volna be választási megfigyelőnek;
- amely kiszolgáltatta magát „egy földesúrnak”;
- amelynek vezetője korábban kimondta, „demokraták sem vagyunk”.
Dömötör sajnálattal állapította meg, hogy a Jobbik feladta a nemzeti érdekeket, „Vona Gábor liberális klubba szeretne kerülni”, így „a Jobbik mindent kiiktat a politikájából, ami kicsit is nemzeti”.
Harrach Péter az idősek megbecsüléséért szólalt fel. A KDNP frakcióvezetője a nyugdíjprémiumról és az Orbán Viktor döntése alapján karácsonykor kiadandó Erzsébet-utalványról szólt.
A napirend előtti felszólalásra a frakcióvezető párttársa, Rétvári Bence válaszolt: „Az idős emberek tiszteletet érdemelnek, ők a mi szüleink generációi, akik felépítették a második világháború és az 56-os forradalom után ezt az országot.” Az államtitkár szerint „fontos, hogy csak a tisztelet hangján beszéljünk azokról, akik építették ezt az országot”.
Nem így volt ez 2010 előtt, hiszen akkor „a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat elvett a kormány, ahogy kérte a Világbank, az IMF vagy a Brüsszeli Bizottság szakemberei”. Nőtt a rezsi, mindemellett Gyurcsány Ferenc retorikailag is sértegetett, amikor az öregecskedő feleség lecseréléséről beszélt – sorolta a szocialista bűnöket az államtitkár.
Most viszont 2,4 százalékos lesz a nyugdíjemelés éves szinten, jövőre 3 százalékos lesz a nyugdíjkorrekció, így a nyugdíjak értéke már eléri az átlagkereset 70 százalékát, míg 2010 előtt ez alig 50 százalék volt.
Jó, hogy lehet választ kapni
A napirendi felszólalók között volt ismét Demeter Márta, aki az állami Eximbank kötött segély hitelezési gyakorlatáról kérdezte a kormányt.
Az egyébként bevett eszközt „a magyar kormány saját magán üzleti céljai szerint használja, haveri cégek, Mészáros Lőrinc helyzetbe hozására”, nekik milliárdos hasznot hozó üzletekre. Az Eximbank hitelkeretet nyújtott Montenegró, Bosznia-Hercegovina számára, Srí Lanka, Indonézia, Vietnam esetében mindez folyamatban van.
A struktúra Demeter szerint a következő:
- A kedvezménezett országok lehívják a magyar állami bank által adott hitelt,
- aztán Habonyhoz, Tomborhoz, Mészároshoz köthető cégekkel kötnek szerződéseket.
- Hogy mi lesz valóban a beruházásokkal, az már nem derül ki.
„Mennyit pénzt hívtak le a kedvezményezett kormányok, hogyan választják ki a beruházással megbízott magyar cégeket?” – kérdezte Demeter.
Magyar Levente válaszából megtudhattuk: a kormányzati irányításra és a kivitelezőkre vonatkozóan Demeter értesülései nem altuálisak vagy hamisak. A kötött segélyhitel program valóban állami hitelt nyújt nála fejletlenebbeknek, kedvező feltételekkel. De
hogy milyen fejlesztést valósítanak meg, milyen cégekkel akarnak együttműködni, ez az ő diszkrecionális joguk,
saját belső jogszabályaikhoz igazodva, tehát nem a magyar állam mondja meg, hogy kórházat vagy épp népesség-nyilvántartót kell létrehozni.”
A konkrét választ illetően a külügyminiszter államtitkára elmondta: számtalan országban nagy sikerű projekteket valósítottak meg a program keretében, erről később részletesen is tájékoztatja Demetert, a program megfelelően zajlik.
A fideszes Gyopár Alpár arról érdeklődött, nem kellene-e az európai bizottságnak saját maga ellen is köteletettségszegési eljárást indítania, ha már Jean-Claude Juncker puszipajtása, Soros György érdekében tevékenykedik a bizottság. Csepreghy Nándor államtitkár szerint ez abszolút jogos a kérdés, bizony az európai bizottság a kötelezettségszegési eljárásokat politikai eszközként veti be a saját országaik állampolgárai érdekében tevékenykedő kormányok ellen. Magyarország egyébként a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számában, de a feltételek inkorrektek, az érvelésre kevés időt hagy a bizottság. Ez azonban nem tántorítja el a kormányt – nyugtatta meg Gyopárt Csepreghy.
Mi van, ha egy népszavazás érvénytelen?
Az attól függ – derült ki Kontrát Károly válaszából, amelyet Kulcsár Gergely kérdésére adott.
A jobbikos képviselő a Berettyóújfaluban létrehozandó börtönkórházról kérdezett, amelynek megakadályozására népszavazást is tartottak. A részvételi arány azonban nem érte el az érvényességi küszöböt, igaz, a résztvevők kétharmada ellenezte a beruházást. „Kósa Lajos azt mondta, aki nem ment el szavazni, az a népszavazáson résztvevőkre bízta a döntést” – idézte Kulcsár a fideszes álláspontot az érvénytelen kvótanépszavazás kapcsán, ahol elsöprő többséggel nyertek a kormány véleményét támogató szavazatok.
Ezúttal Kontrát másképp érvelt. Az államtitkár szerint az érvénytelen népszavazás azt jelenti, hogy a berettyóújfaluiak nem akarták megakadályozni a beruházást, hiába is igyekezett a Jobbik.
Orbán megdöbbentette az ellenzéket
A kormányfőhöz csaknem egy tucat kérdést intéztek az ellenzéki képviselők, akik nem fogadták el, hogy Orbán helyett más válaszoljon. Egyetlen kivétel Harangozó Tamás volt, aki elfogadta a helyettesítést, a váratlan személy ellenére. Orbán ugyanis a földművelésügyi minisztert kérte fel a katonai kérdés megválaszolására.
Az MSZP-s politikus arról érdeklődött, mi történik az Irakban szolgáló magyar katonákkal, akik két tűz közé szorulhatnak a Kurdisztán körül kialakult, egyre súlyosabb kapcsán.
„Felkészültek vagyunk minden helyzetre, minden intézkedést megteszünk, ami tőlünk telhető” – válaszolta Fazekas Sándor.
A válasz alapján Harangozó szerint a miniszternek fogalma sincs miről beszél. Részletek a szóváltásról itt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
