Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Ritka nagy egyetértés van a lombikprogramról

lombik
2017.10.25. 23:57
Kevés olyan téma van, amelyben annyira egységes lenne a magyar társadalom, mint a lombikbébi program megítélésében – derült ki a ZRI Závecz Research Intézet felméréséből. Az eredmény lényegében szöges ellentétben áll azzal, amit a keresztény alapértékekre hivatkozva mondott augusztus 20-án a győri megyéspüspök. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a lombikprogram bűn.

„Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jó szándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben...” – a győri megyéspüspök ezzel a mondattal gondoskodott arról, hogy sokáig szó legyen augusztus 20-i beszédéről. Veres András szerint ideje volt felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar katolikus egyház állásfoglalása egyértelmű, ebben a kérdésben „a magyar törvénykezés nem megfelelő a keresztény értékrend szerint.”

De mit gondolnak az emberek?

Honnan tudjuk mindezt?

A felmérés 1000 országos fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült 2017 októberében, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. Az Indexen rendszeresen jelennek meg saját közvélemény-kutatások a Závecz Research jóvoltából.

Magyarországon a választókorú népesség láthatóan nem osztja a püspök szavait, ezt mutatja a Závecz Research (ZRI) által az Index kérésére készült októberi felmérés. Eszerint

az emberek 87,9 százaléka egyetért vagy inkább egyetért azzal, hogy lombikprogram révén is születhessenek gyermekek Magyarországon.

Vagy esetleg csak a tudatlanság teszi a többséget elfogadóvá, hiszen születésről és bébiről van szó? A győri megyéspüspök szerint igen: a beszéde után a Magyar Nemzetnek adott interjújában kijelentette: a programban a legtöbben tudatlanságból vesznek részt, a szülők „nagyrészt tájékozatlanok. Azt el kell mondjam, hogy a lombikbébiprogram nem járható út az élet továbbadására.”

A Veres által felvetett tömeges tájékozatlanságot a felmérés nem igazolja.

Kétségtelen, nyílt kérdés formájában csak 57 százalék adott lényegileg helyes választ: mesterséges megtermékenyítésről van szó. (Ebből 18 százalékpontot tesznek ki azok, akik pontosabb leírást is adtak: a nő petesejtjét mesterséges körülmények között termékenyítik meg a férfi hímivarsejttel, majd az embriót beültetik az anya méhébe.)

További 25 százalék tudta, hogy ez a gyermektelen pároknak nyújt valamilyen segítséget.

Ez azonban nem befolyásolta a program megítélésére vonatkozó válaszokat, azokat ugyanis a válaszadók azután adták, hogy a kérdezők ismertették velük a lombikbébi program rövid meghatározását. 

„A 40 év alattiak és a diplomások ismeretszintje a legnagyobb, közel 70 százalékuk nagyjából vagy pontosan el tudta mondani alombikeljárás összetevőit” – értékelte az adatokat Závecz Tibor.

A vallásosság sem éles határ

Az már a támogatás arányából látszik, hogy mindenképpen kevesebben utasítják el a lombikbébi programot, mint ahányan azt mondják magukról, hogy vallásosságukban az egyház tanítását követik.

A program erkölcsi megítélése tehát felülírja azt a tényt a szigorúbb értelemben vett vallásos emberek körében is, hogy – Veres szavai szerint – a katolikus egyház álláspontja egyértelmű a kérdésben: „A lombikbébiprogrammal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul pluszmegfoganások is történnek mesterséges körülmények között.”

Ezzel együtt igaz, hogy a magukat az egyház tanításait követően vallásosaknak mondók körében a legnagyobb a lombikbébi program elutasítása, de ott is kisebbségben van: 

Csupán 26,3 százalékuk értett egyet a püspök szavaival, amelyek szerint a lombikprogramban résztvevők bűnt követnek el. Kétharmaduk – még mindig a felnőtt korúak 13 százalékát adó szigorú értelemben vett vallásosak körében maradva – elutasítja Veres András kijelentését. Závecz szerint ez a kutatás legérdekesebb adata.

A magukat „magam módján” vallásosnak mondók véleménye a lombikbébiprogramot illetően érdemben sem különbözik a magukat nem vallásosként meghatározóktól.

Az intézet vezetpje még egy összefüggésre felhívta a figyelmet:

halálbüntetés ellenzői az átlagosnál nagyobb mértékben utasítják el a lombikprogramot.

Közülük minden negyedik tiltaná a mesterséges fogantatásnak ezt a módját. (A teljes lakosságon belül a halálbüntetést támogatók köre egyébként 25 százalék.)

Ez is meglepőnek tűnik, mert történelmileg nem idegen a halálbüntetés a keresztény Európától sem, a halálbüntetés betiltása inkább legújabbkori liberális vívmány, és inkább kézenfekvőnek tűnne, hogy a halálbüntetés ellenzői körében legyen a legmagasabb a lombikprogram támogatóinak aránya. Mégsem így van. 

Az adatok azt mutatják, hogy mindezek mögött a vallásosság áll: „a hívő emberek java része ugyanis az élet természetes rendjét fogadják el, abbabármilyen beavatkozást, az eutanáziát, az abortuszt, a halálbüntetést és a lombikban történő fogamzást elutasítanak.”

Vannak árva gyerekek is

Az egyház lombikprogramot ellenző hozzáállásában kézenfekvő érv az örökbefogadás. Ám ez a többség szerint nem válasz a gyermektelenségre kárhoztatott szülőknek. 

A megkérdezettek 61 százaléka a lombikbébi eljárást választaná és csak 24 százaléka fogadna inkább örökbe gyereket. Igaz, nagy a bizonytalankodók aránya. Azt azonban a lakosság nagy része láthatóan nem fogadja el, hogy az örökbefogadásra hivatkozva eleve ne is merülhessen fel a lombikbébi program lehetősége. 

Bárki részt vehessen a lombikprogramban?

Össztársadalmi az egyetértés abban is, hogy a lombikbébiprogramot állami támogatással kell biztosítani a résztvevők számára. Csupán a megkérdezettek 14 százaléka utasítja el, hogy a társadalombiztosításból finanszírozható legyen a beavatkozás.

Más a helyzet az egyéb korlátozásokkal. Itt három területen van jelentősebb, csoport, aki korlátozásokat vezetne be. Ha a nő idősebb negyven évnél, ezt az egyharmada fogadná el korlátnak abból a 14 százalékból, aki bármiféle módon szűkítené a hozzáférők körét. Ha korábban már többször volt sikertelen a beavatkozás, akkor az egyébként korlátozást támogatók 26 százaléka eltiltaná a nőt a lombikprogramtól. A legtöbben viszont azt támogatnák, ha a rossz anyagi körülmények között élő potenciális anyát fosztanák meg a lombikbébiproigramban való részvételtől. Az ő arányuk – az elutasítással egyetértők körében – 51 százalék. Ez a teljes lakosság hét százaléka. Igaz, a válaszokból nem derül ki, hogyan határoznák meg a rossz anyagi helyzetet.

A kezdet és a vég is lehet mesterséges

Nem egyházkonform a társadalom megítélése akkor sem, ha a fogantatás helyett az abortuszról van szó. A lakosság 78,4 százaléka szerint helyes, hogy erről a nő szabadon döntsön. 18,8 százalék szerint viszont a döntési jogot korlázotni kellene, 2,8 százalék bizonytalan a kérdésben.

Ugyanígy távol áll az egyház véleményétől a társadalom hozzáállása az aktív eutanáziához is. A gyógyíthatatlan betegek esetében a beteg saját kérésére végrehajtott kegyes halált nagy többség elfogadná.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Ne maradjon le semmiről!