Vilhelmina
12 °C
28 °C

Többen akarnak halálbüntetést, mint tíz éve

GettyImages-1142322
2017.10.30. 12:05
Halálbüntetés, eutanázia és abortusz: három, heves érzelmeket kiváltó téma, ami kitartóan megosztja a magyar társadalmat. A Závecz Research segítségével azt kérdeztük a magyar felnőttektől, hogy helyeslik, támogatják-e a komoly erkölcsi vitákat kiváltó jelenségeket.

A magyarok negyede szeretne halálbüntetést

Halálbüntetés Magyarországon nincs, és egyhamar nem is lesz. Két nagy nemzetközi egyezmény halálbüntetést tiltó hatálya is kiterjed Magyarországra, illetve 1990-ben határozat született arról, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. Az utolsó hazai kivégzés 1988 júliusában volt, Vadász Ernőt akasztották fel, aki egy férfit kínzott meg brutálisan, mielőtt megölte volna. 

Egy-egy brutális, nagy közfelháborodást okozó bűncselekmény (jellemzően emberölések) idején mégis felmerül a közvéleményben a halálbüntetés vágya, a támogatók érvelése rendszerint az, hogy a legsúlyosabb büntetés visszatartó erőként funkcionálhatna a gyilkosok ellen. A Journal of Criminal Law & Criminology című folyóiratban megjelent tanulmány viszont vezető kriminológusokra hivatkozva azt írja, ez az érvelés hibás: 

a halálbüntetésnek önmagában nincs a gyilkosok számára elrettentő ereje.

A politikai színtéren is rendre feltűnik a téma, legutóbb 2012-ben, az akkor új büntető törvénykönyv (Btk.) és valamivel korábban az alaptörvény vitája miatt merült fel újra a kormánypárti frakciókban a halálbüntetés kérdése. Akkor Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is elismerte, hogy voltak olyan kormánypárti képviselők, akik felvetették a halálbüntetés támogatását, és érveltek mellette. Rogán akkor azt mondta, hogy a Fidesz frakció nem támogatja az ötletet.

Ma kevesebben vannak, akik mereven elutasítják a halálbüntetés lehetőségét: 2017. októberi, friss felmérésünk szerint a magyaroknak mindössze 21 százaléka utasítja el teljes mértékben a halálbüntetést. Tíz évvel ezelőtt, a Szonda Ipsos 2007. februári mérésében a magyarok lényegesebb nagyobb aránya, 31 százalék mondta azt, hogy „mindig is ellenezte a halálbüntetést”.

A Reuters 2017-es adatai szerint a világ 105 országában nincs, de 40-ben létezik halálbüntetés. Ezek egyike az Egyesült Államok.

A magyarok támogatják az eutanáziát

Eutanáziának nevezzük, amikor az orvos a gyógyíthatatlan betegét a beteg kérésére halálba segíti, életfenntartó beavatkozásokat szüntet meg vagy mulaszt el.

Magyarországon az aktív eutanázia nem létezik, azaz nincs olyan lehetőség, hogy a beteg döntésére az orvos hozzásegítse őt a halálához. Viszont létezik olyan lehetőség, hogy egy ember – szigorú feltételek mellett  előre rendelkezzen arról, hogy életmentő és életfenntartó kezeléseket végezhessenek-e rajta a jövőben. Az élő végrendelet arra szolgál, hogy a baleset vagy betegség következtében egészségügyi ellátásba kerülő  cselekvőképtelen  beteg a kezelés során önrendelkezését megőrizhesse, a beavatkozások előzetes kívánságai szerint történhessenek meg vagy maradjanak el.

Az egészségügyi témákban kutatásokat végző Szinapszis Kft. 2009-ben és 2011-ben is vizsgálta a magyarok vélekedését az eutanáziáról. Felméréseik szerint 2009-ről 2011-re megnőtt azoknak az aránya, akik az eutanázia minden formáját elutasítják. 2011-es vizsgálatukban a magyarok ötöde utasította el az eutanázia minden formáját.

Az utóbbi öt évben viszont úgy tűnik, az eutanázia megítélésében nem volt itthon jelentős változás: 2017-ben a magyarok 23 százaléka nem helyesli a „kegyes halált”. A helyeslők között felülreprezentáltak az érettségivel rendelkező magyarok, és azok, akik nem vallásosak.

Abortusz: a nő döntése

A művi terhességmegszakítást a magyarok ötöde ellenzi, négyötöde viszont helyesli, hogy az érintett nő saját elhatározása alapján hozzon döntést. 2007-ben a Szonda Ipsos mérése szerint valamivel többen, a magyarok 88 százaléka értett egyet azzal, hogy „mindenkinek joga van saját magának eldönteni, hogy terhességét megszakítja-e”.

Ez a vélekedés egybevág a hazai gyakorlattal. Ugyanis ma Magyarországon ha a nő a terhesség orvosi megállapítása, majd két kötelező védőnői tanácsadás után kijelenti, hogy meg szeretné szakíttatni a terhességét, akkor megkapja az állami engedélyt az abortuszra. Az engedély törvényes oka lehet,

  • ha a terhesség az anya életét vagy egészségét veszélyezteti, ha a magzatnak genetikai vagy egyéb károsodása van;
  • ha a terhesség bűncselekmény következménye;
  • ha a terhes nő súlyos válsághelyzetben van (például anyagi nehézségekkel küzd, túl fiatal, már több gyermeke van, és nem kíván újabb terhességet, stb.).

Az ellenzők között felülreprezentáltak azok a magyarok, akik magukat vallásosnak, az egyházuk tanítását követőnek vallják. A támogatók között pedig magasan felülreprezentáltak azok a magyarok, akik magukat nem tartják vallásosnak.

(Borítókép: Scott Olson / Getty Images Hungary)