Törvénysértő volt Ahmed H ítéletének hatályon kívül helyezése

Törvénysértő volt, hogy jogerős ítélet helyett új eljárásra kötelezte a másod fokú bíróság az első fokú bíróságot a terrorizmus vádjával a szegedi bíróság elé állított Ahmed H ügyében - döntött a Kúria kedden.

A Kúriához a Legfőbb Ügyészség fordult a jogorvoslat a törvényesség érdekében eszközével. Ezzel a Legfőbb Ügyészség kezdeményezése ugyan igazolást nyert, de

A budapesti tárgyaláson ugyanakkor Ahmed H is megjelent, de a terrorizmussal vádolt férfinak nem kellett megszólalnia az eljárásban, amelynek ítélethirdetésekor már nem is volt jelen.

A Legfőbb Ügyészség a Kúria szerint tehát joggal vitatta azt, hogy a 2015 szeptemberi, röszkei határnál történt, rendőrök és menedékkérők összecsapásában részt vevő férfi ügyében a másodfokú bíróság nem hozott ítéletet.

A másodfokú bíróság ugyanis 2017 nyarán úgy döntött, hogy az első fokon terrorizmusért elítélt szíriai állampolgárságú 42 éves férfi ügyében az elsőfokú bíróság nem járt el kellő alapossággal, ezért

A körülményeket feltárta ugyan, a bizonyítékokat összegyűjtötte, de azokat nem mérlegelte megfelelően, ezért a pert újra kell tárgyalni. Ez októberben el is kezdődött Szegeden, ítélet januárban várható.

Jogi következménye nincs annak, ha a Kúria helyt ad az ügyészség által benyújtott, jogorvoslat a törvényesség eszközével hivatkozású kezdeményezésnek, ugyanakkor fontos része lehet a kormányzati retorikai paneleknek, ha azt mutathatja fel az ügyészség, hogy a másodfokú bíróság döntése nem volt szabályos, mert minden bizonyíték a rendelkezésére állt, ezért jogerős ítéletet kellett volna hoznia.(Garázdaságért vagy terrorizmusért - utóbbit szeretné a Legfőbb ügyészség -, enyhébbet vagy súlyosabbat, de jogerős döntést.) 

Az most már bizonyos, hogy a választásokig nem születik jogerős ítélet, de felvetődhet, hogy a Kúria döntése, ha jogilag nem is, közvetve mégis hatással lehet Ahmed H jelenleg ismét első fokon zajló perére.

Bírói törvénysértést lát a Kúria

A Legfőbb Ügyészség vitatta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét jogosan minősítette a másodfokú bíróság megalapozatlannak. Legfeljebb részleges megalapozatlanság merülhetett volna fel, ezt a másodfokú bíróság kiküszöbölhette volna saját hatáskörén belül, és így kötelessége lett volna jogerős ítéletet hozni. Ennek elmaradása az ügyészség szerint törvénysértő volt.

Ezt lényegében jóvá hagyta a Kúria is, megjegyezve, hogy a másodfokú bíróság nem is a megalapozatlanságra, hanem az első fokú bíróság ítéletében az indoklás elmaradására hivatkozott, amikor az ítéletet hatályon kívül helyezte. A Kúria szerint ez nem volt elegendő indok arra, hogy jogerős ítélet helyett első fokra utalja vissza a bíróság Ahmed H ügyét.

„Az olyan indokolási mulasztás nem terhelte az első bíróságot, amelynek alapján a döntése felülbírálhatatlan lett volna. Hogy a döntés jó vagy rossz az más kérdés, de felülbírálható lett volna” - állt a Kúria döntésének szóbeli indoklásában.

A Kúria ezzel elutasította az Ahmed H-t védő Bárándy Péter érvelését, amely - a másodfokú bíróság döntésével összhangban állva - hangsúlyozta, hogy az első fokú ítéletben olyan jelentős volt az iratellenesség, amely olyan mértékű felülmérlegelést igényelt volna a másodfokú bíróságtól, amelyre az nem jogosult, még akkor sem, ha az iratokban benne vannak a helyes megállapításhoz szükséges adatok.

A volt igazságügyi miniszter az ítélethirdetés előtt az Indexnek elmondta: bárhogy is dönt a Kúria, az semmilyen módon nem lehet hatással az új eljárásra.

A Legfőbb Ügyészség sem vitatta, hogy a Kúria döntése nem befolyásolhatja Ahmed H ügyében az ítélethozatalt, de iránymutató lehet arra nézvést, hogy a másodfokú bíróságok visszafogottabban éljenek az ítéletek hatályon kívül helyezésével a jogerős ítéletek meghozatala helyett. 

2015. szeptembere óta Ahmed H ügyét nem számítva kilenc ügyben fordult a Kúriához a Legfőbb Ügyészség a jogorvoslat a törvényesség eszközével elnevezésű indítvánnyal, nyolc alkalommal ez igazolást is nyert - mondta Fazekas Géza.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint a keddi döntés elvi jelentőségű és iránymutatásul szolgálhat a bíróságoknak arra, hogy a folyamatban lévő ügyekben mielőbb jogerős ítélet szülessen az új eljárások helyett. "A hatályon kívül helyezés az ügy halála" - mondta Fazekas, megjegyezve, hogy az új Btk. alapján bő fél év múlva már szűkebb lesz a másodfokú bíróságok mozgástere a visszautalást illetően - viszont szélesebb a bizonyítási eljárásban -, így mindenképp csökkenni fog az ítéletek hatályon kívül helyezésének száma. A Legfőbb Ügyészség szerint ez gyorsítani fogja a jogerős ítéletek megszületését, az ezt vitatók szerint viszont egyszerűen az első fokú bíróságok helyett a másodfokú bíróságokat fogja leterhelni, gyorsabb ítéletek ettől nem lesznek.

(Borítókép: Bődey János / Index)