Lúgos támadás: a szemtanúk két különböző férfit láthattak

Csütörtökön újra vallomást tett dr. B. Krisztián, az a gyerekorvos, akit azzal vádolnak, hogy elkábította, majd maró lúggal leöntötte volt barátnője, Renner Erika altestét, nemi szerveit.

A vád szerint 2013 márciusában B. Krisztián saját otthonában támadta meg volt barátnőjét, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele. Renner Erika épp indulni készült, amikor az ajtóból egy maszkot és sisakot viselő kék szemű alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító-altató injekciót adott be a combjába, majd levetkőztette, nemi szervét és annak környékét maró lúggal öntötte le. Az öntudatlan áldozatot bevonszolta a fürdőszobába, ezután lemosta a nőt kamillateával, pokrócba csavarta, elvette telefonját és laptopját, hogy a támadást rablásnak álcázza, majd rázárta az ajtót és magára hagyta.

Újra megszólalt az orvos és a lúggal leöntött nő

A jelenleg előzetes letartóztatásban álló férfit rabláncon vezették a csütörtöki tárgyaláson, őt hallgatta meg először a bíróság. Végig összeszedetten, összefüggően beszélt, öt-tíz centis aktaköteget hozott magával egy nagyobb H&M-es nejlonzacskóban, amiből rendre a mondandóját alátámasztó iratokat húzott elő. A három fős bírói tanács minden észrevételére reflektált, magyarázta saját ártatlanságát. Az ügyész és a védő kérdéseire is hajlandó volt válaszolni, de kijelentette, hogy a sértetti képviselet kérdéseire nem reagál, Renner Erika és ügyvédje felé, és családja felé irányuló magatartása miatt (erre az eljárásrend lehetőséget ad neki).

Az orvos fenntartotta korábbi tagadó vallomásait a tárgyalóteremben megjelenő, körülbelül ötven ember előtt. Közel két órán át hallgatták meg, B. Krisztián egyebek mellett beszélt arról,

• hibás az az érvelés, hogy ő nem tudta feldolgozni a kapcsolat végét. Sőt, még féltékeny sem volt – mondja –, tekintve, hogy eleve szeretői viszonyban állt Renner Erikával, és tisztában volt azzal, hogy a nő mással is szexuális viszonyt folytat. Ennek kissé ellentmondva azt is mondta, hogy amikor (állítólag a nő tudtával) látta a Renner Erika email-postafiókjában a nőnek a korábbi barátjával folytatott levelezését, akkor több hónapig nem beszéltek.
• A férfi továbbra is – mint az eddigi tárgyalások során mindig – állítja, hogy nem ő követte el a bűncselekményt.
• Sőt, a szakítás után nem figyelte meg, nem is követte a nőt. „Amit ő megfigyelésnek, követésnek titulált, azok a normál életvitelembe tartozó dolgok: sokszor parkoltam az ő utcájában, négyszer találkoztunk össze a villamoson, háromszor odamentem hozzá, mert úgy gondoltam, hogy ha valakinek van egy hatéves kapcsolata, akkor beszélhetnek. Alternatív valóságban létezett Erika, a mindennapi cselekvéseimet tekintette a barátnőivel együtt megfigyelésnek” – fogalmazott.

A bíró kérdéseire, hogy volt-e kulcsa Renner Erika lakásához, illetve, hogy ő akasztott-e a szakításuk után Mikulás-ajándékot Renner Erika ajtójára – ami alátámasztaná, hogy még erősen kötődött hozzá –, de ezekre határozott nemmel válaszolt. Arra, hogy miért foglaltak le az irodájában a nő nevére már a szakításuk után címzett levelet (egy NAV-iratot), arra azt mondta, nem tudja, hogy került oda, feltételezése szerint valaki odavihette, és nem emlékezett arra sem, miként került a kocsijába a rendőrség által lefoglalt fecskendő.

A bíróság meghallgatta újra azt a két nőt, akik láttak a bűncselekmény napján egy-egy férfit a házban – nem egyértelmű egyelőre, hogy ugyanazt a férfit látták-e. Renner Erika alsószomszédja volt az egyikük, aki a lakóház takarítását is végzi. Ez a lakó – aki a médiából értesült annak idején arról, hogy a rémes eset megtörtént – azt vallotta, hogy a bűncselekmény idején látott a házban egy motoros ruhában lévő embert, akinek egy fekete sál volt a motoros bukósisakján az arca elé tekerve, de nem ismerte fel benne B. Krisztiánt, mert az arca teljesen fedett volt. A másik szemtanú nem lakik a házban, csak a gyereke, akihez látogatóba ment aznap. Ő a másik szemtanúval szemben azt mondta, hogy biciklis ruha, biciklis sisak és maszk volt azon a férfin, akit látott és aki zavartan a napközbeni időponttól eltérően Jó estét!-el köszönt neki. Ez a szemtanú azt is kimondta csütörtökön, hogy 

Őt láttam

– és rámutatott B. Krisztiánra. A két szemtanú egymás emlékeinek meghallgatása után azt mondta a tárgyalóteremben, hogy

Renner Erikát is meghallgatta a bíróság, vallomásában nem sok újdonság volt a korábbi tárgyalásokhoz képest, de felmerült egy új szemtanú lehetősége. A sértett nő azt mondta, egy barátnője kislánya úgy gondolja, iskolába menet láthatta az elkövetőt, mintha várakozott volna a lépcső tetején.

Újra kérdezte a bíróság a vádlottal való szakítás időpontjáról, körülményeiről, illetve arról, hogy pontosan ki említette először dr. B. Krisztiánt lehetséges elkövetőként. A nő úgy emlékszik, hogy egy barátnője mondta ki először B. Krisztián nevét neki, még amikor intenzíven feküdt, ő pedig bólogatott. Fontos részlet lehet a megismételt eljárásban, hogy Renner Erika kutyája milyen természetű (ugatós-e vagy sem), illetve hogy ismerte-e B. Krisztiánt, elfogadott-e tőle ételt, ugyanis az elkövetőt nem ugatta meg a kutya, és enni is kapott tőle. Renner Erika azt mondta csütörtökön, hogy a kutyája jelzőkutya, sokat csahol, akár éjjel is megugatja a lakókat, akik elmennek az ajtó előtt.

További fontos részlet, hogy el tud-e számolni az idejével B. Krisztián arra a reggelre vonatkozóan, amikor a lúgos támadás történt. Ő azt vallja, hogy az említett időszakban a kórházában egy tervezett beruházás miatt helyszínbejárást végzett, teljesen egyedül.

A következő tárgyalási napon, december ötödikén további tanúkat hallgatnak ki, B. Krisztián szerint lesznek köztük olyanok, akik láthatták őt a kórházban aznap.

Mi történt korábban ebben az ügyben?

A vádlott gyerekkora óta ismerte az áldozatot, osztálytársak voltak. Felnőttként újra találkoztak, házasságon kívüli viszonyt kezdtek, ami 5-6 évig tartott. Ennek végül a nő vetett véget 2012 végén. B. Krisztián azonban nem akarta elfogadni a szakítást, telefonálgatott, üzengetett Renner Erikának, gyakorta felbukkant arrafelé, ahol a nő lakott. Az üzengetésnek 2013 januárjában vége szakadt, két hónappal később

A büntetőper csak majdnem három évvel a támadás után kezdődött el, az ügyészség először ugyanis megszüntette a nyomozást a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatója ellen, mert úgy ítélték meg, hogy bűnösségére nincs elég bizonyíték. Az áldozat azonban bepanaszolta a megszüntető határozatot, így újra elrendelték a nyomozást, és 2015 nyarán aztán mégis vádat emeltek az orvos ellen.

Első fokon négy év börtön

A Fővárosi Törvényszék 2016 májusában első fokon B. Krisztiánt a vádtól eltérően nem életveszélyt okozó, hanem aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértésben és kifosztásban találta bűnösnek az orvost. A bíró szerint a férfinak nem állt szándékában áldozata életének veszélyeztetése, hanem a szándéka arra irányult, hogy a nő ne tudjon soha többé szexuális életet élni, ahogy a bíró fogalmazott:

kvázi egy bosszú, egy büntetés volt, hogy ha velem nem, mással sem.

Az ügyészség dolgát megnehezítette, hogy az ügyben szinte csak közvetett bizonyítékok voltak. Az áldozat nem ismerte fel a maszkos támadóban a volt barátját, soha nem állította biztosra, hogy ő a tettes. A támadó arca nem látszott, elváltoztatta a hangját, robotszerűen beszélt, Erika pedig súlyos sokkhatás alatt állt. A védelem erre is épített, amikor azt mondták, lehetetlen, hogy valaki ne ismerje fel a mozgását, a hangját vagy az illatát annak az embernek, akivel évekig párkapcsolatban volt. A vád mellett szólt viszont az a tény, hogy az áldozat kutyája sem ugatta meg a támadót, mintha már ismerte volna, és a férfi otthonosan mozgott a lakásban.

B. Krisztián alibije sem állta meg a helyét: azt állította, a bűncselekmény idején a kórházban volt. Bár aznap kora reggel tényleg bement a kórházba, 6:30 és 9 óra között senki nem látta az épületben. Az áldozat lakása a kórháztól csak 1,8 kilométerre van, a jó kondiban levő, maratonokat futó vádlottnak minden módja és lehetősége megvolt arra, hogy abban a pár órában elkövesse a támadást.

B. Krisztiánt négy év börtönbüntetésre ítélték, valamint öt évre eltiltották az orvosi praktizálástól, de mivel a vádlott és ügyvédje fellebezett az ítélet ellen, az nem számított jogerősnek. Az orvos az utolsó szó jogán végig ártatlanságát bizonygatta, szerinte csak azért áll ő a vádlottak padján, mert "a rendőrségnek nem volt jobb ötlete".

B. Krisztián a támadás idején a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója volt, az első fokú tárgyalásig pedig Terézvárosban gyerekorvosként praktizált. Az ítélet másnapján az önkormányzat közölte, felmondják a szerződését, mert nem tartják elképzelhetőnek, hogy ez az ember a kerületükben dolgozzon és részt vegyen a gyerekek egészségügyi ellátásában.

Egy életen át tartó sérülés

A támadás következtében a maró anyag teljesen szétroncsolta Renner Erika nemi szervét, így az életminősége már sohasem lesz ugyanolyan, mint előtte, mondta korábban az Indexnek. Renner Erika több beavatkozáson van már túl, átmenetileg még a vizeletürítési képességét is tönkre tette a sérülés.

A első fokú négy éves büntetést túl enyhének találta az ügyészség és az áldozat is. Ő az ügyvédjével arról szerette volna másodfokon meggyőzni az ítélőtáblát, hogy amit B. Krisztián elkövetett, nem testi sértés, hanem valójában emberölési kísérlet volt, mégpedig előre kitervelten, aljas célból, különös kegyetlenséggel, egy védekezésre képtelenné tett emberrel szemben. Ezért elvben akár életfogytiglan is járhatna.

Szerintük Rennek Erika már akkor életveszélybe került, amikor a lúgot elő sem vette a maszkos támadó, mert maga az altatóinjekció is halálos lehetett volna: az izomba injekciózott ketamintól ugyanis leállhat a légzés. A lúg pedig a roncsoláson túl halállal végződő égési sokkot is okozhatott volna, mondja a sértett nő.

A másodfokú tárgyaláson 2017 februárjában pont ezért két igazságügyi orvosszakértőt is bevontak, Zacher Gábort és Molnár Miklóst, akik segítségével arra keresték a választ, hogy az injekciós kábítás és a maró leöntés életveszélyesek-e. Az ítélőtáblán tanúskodó orvosszakértők véleménye neki kedvezett. A szakértők egybehangzóan kimondták, hogy Renner Erika közvetett életveszélyben volt.

Életveszélyes sérülés volt. Pont

- jelentette ki Molnár Miklós orvosszakértő.

Gál András, az áldozat ügyvédje perbeszédében nekiment az ügyészségnek, felemlegetve, hogy annak idején először megszüntették a nyomozást B. Krisztián ellen, valamint súlyosabb büntetést kért a vádlottra. Feltette azt a kérdést is, hogy más lenne-e az ügy megítélése, ha a vádlott nem "prominens állami vezető rokona" lenne?

B. Krisztiánt másodfokon végül életveszélyt okozó testi sértésért és más bűncselekményekért (magánlaksértés, kifosztás, okirattal és készpénzhelyettesítő eszközzel való visszaélés) összesen 9 év börtönre ítélték, ami kétszer több annál, amennyit első fokon kapott. Első fokon a törvényszék még csak maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértést állapított meg. Másrészt - míg első fokon csak 5 évre szólt az eltiltás - most örökre eltiltották az orvosi hivatás gyakorlásától. "Méltatlanná vált arra, hogy a jövőben gyógyító tevékenységet folytasson" - mondta ki az ítélőtábla bírája, Máziné Szepesi Erzsébet.

Az ítélet továbbra sem volt jogerős, mert a halmazatban szereplő újabb bűncselekmények (a kifosztás kivételével) a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletében még nem szerepeltek, így a törvény szerint azok ellen is biztosítani kell a jogorvoslatot. A vádlott újra fellebbezett és a Kúria vitte tovább az ügyet.

A tárgyalás után a vádlott előzetes letartóztatásba került, a Kúria elfogadta az ügyészség erre vonatkozó indítványát.

A rejtélyes levél

Mielőtt azonban a Kúriára mehetett volna az ügy, az utolsó pillanatokban egy meglehetősen furcsa levéllel állt elő az első- és másodfokon is bűnösnek talált orvos ügyvédje, Szekér Gyula. 

A levelet állítólag a Budapesti Fegyház és Börtön jogerősen elítélt fogvatartottja írta az ügyvédnek címezve, amiben leírja, hogy hónapokkal a lúgos támadás előtt valaki őt akarta megbízni azzal, hogy maró anyaggal öntse le Renner Erikát, és ez a megbízott valaki az áldozat jelenlegi vőlegénye, Balogh Attila.

Harmadfokon, a Kúria előtt azonban bizonyításnak már nincs helye. Ezzel az ügyvéd is tisztában volt, ugyanakkor szerinte "annak akadálya nincs, hogy a Tisztelt Kúria a becsatolt levélben foglalt tényeket megismerje". A levél ügyében végül nem indult nyomozás, valódiságát a Kúria is megkérdőjelezte.

Harmadszorra sem született jogerős ítélet

Sokak várakozásával ellentétben a Kúrián sem zárult le jogerősen a lúgos támadás pere, ehelyett visszadobták az ügyet az ítélőtáblára. A Kúria úgy látta, hogy a bizonyítást nem vitte végig sem az első-, sem a másodfok, amikor korábban bűnösnek mondták ki a volt kórházigazgatót, B. Krisztiánt.

A lúgos támadásként elhíresült ügy legnagyobb nehézsége, hogy nincsenek közvetlen bizonyítékok: nincs beismerő vallomás, és az áldozat vallomásából is hiányzott a támadó konkrét beazonosítása. A tanácselnök szerint szükség lett volna B. Krisztián és Renner Erika szembesítésére is, valamint további tanúmeghallgatásokra. A Kúria szerint ugyanakkor az új eljárásban van esély a hiányosságok pótlására, amíg ez tart, B. Krisztián előzetes letartóztatásban marad.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index.