Melléjük építenek egy óriás-távvezetéket, és nem tehetnek ellene semmit

A kertben Mangó, a ló legel bambán, a frissen felújított tanyasi ház nappalijában Szívósné Illés Orsolya fogad. A földig érő ablakon át beszűrődik a sápatag téli napfény, a méretes üvegtáblákon át jó pár hektáros sík mezőre bámulunk mindketten, ami a nő szerint nyáron pipacstól piroslik, és egész évben rendszeres látogatói a környékbeli őzek, fácánok és rókák. „Ott fog húzódni a vezeték – mutat a nappaliból a mező felé –, hatvan-nyolcvan méterre innen.”

Határozottan fel van dúlva a várandós asszony, még csak két hónapja lakott családjával a tanyán, amikor kiderült, hogy egy kiemelt kormányzati projekt keretében két év múlva ezen a csinos mezőn húzódik majd az Albertirsa és Kecskemét közötti 400 kV nagyfeszültségű villamosenergia-távvezeték. Négyszáz méterenként hetven-nyolcvan méteres monstrum tornyokkal és mindenféle rémesnek hangzó, lehetséges egészségügyi kockázatokkal.

„Kiadták nekünk az építési engedélyt, a lakhatási engedélyt, fel vagyunk háborodva, hogy ezt nem lehetett előre tudni. A csok miatt tíz évre ide vagyunk kötve, mindenünket eladtuk, hogy megvalósíthassuk az álmainkat egy tanyán, és váratlanul a kertünkbe építenek egy vezetéket, ami több tudományos cikk szerint is rákkeltő" – fogalmaz.

A Cegléd melletti tanyavilág Magyarország legsűrűbben lakott tanyás térsége, a több száz ingatlanon élő diótermelők, őstermelők mellé több diplomás család is kitelepült, ökogazdálkodást folytatnak vagy állatokkal tevékenykednek. 

2017 szeptemberében jelentek meg a helyiek szerint váratlanul a Cegléd és Csemő közötti tanyasi ingatlanok környékén a földmérők, ekkor még nem lehetett tudni, hogy mi okból, de mint később kiderült számukra: a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) albertirsai állomását a Kecskeméti térségében létesülő új állomással összekötő 400 kV-os nagyfeszültségű távvezeték nyomvonalát mérték fel, és jelölték ki.

A Mavir az Indexnek azt mondta, tízmilliárdos nagyságrendű, nemzetgazdasági szempontból kiemelt kormányzati projektként megvalósuló beruházásról van szó. A cég szerint azért van szükség erre a beruházásra, mert „a régió jelenleg rendelkezésre álló ellátási rendszere a várható intenzív fogyasztásnövekedést már nem lesz képes kielégíteni, ezért a megfelelő ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása érdekében a beruházást meg kell valósítani és a távvezetéket üzembe kell helyezni" – fogalmaztak.

Kire hat a vezeték sugárzása?

A Mavir küldött ugyan meghívóleveleket a környékbeli helyszíni szemlére, de csak azoknak a lakóknak, akiket a cég szerint a tervezett távvezeték közelsége érint. Az érintettség kérdésében pedig nagyon eltérő a lakók és a Mavir Zrt. véleménye. A 400 kilovoltos óriásvezetéket építő cég álláspontja szerint a vonatkozó jogszabály szerint jártak el, és így a jogszabályban meghatározott érintett ingatlantulajdonosokat hívták el, akiknek a vezeték 28 méteres körzetében van ingatlanuk.

Ebbe a körbe nagyon kevés tanyasi tartozik, ők a levélből értesültek arról, hogy a tervezett 57 kilométeres nagyfeszültségű villamosenergia távvezeték a közvetlen közelükben halad majd. A tájékoztató levél még azt is írja, hogy „a távvezeték és biztonsági övezete több mint 700 ingatlant, jellemzően gazdasági művelés alatt álló területeket, több helyen erdőt, gyümölcsöst, és a térség egyes szakaszaira jellemző tanyás ingatlant érint". 

Azok a lakók, akikkel beszéltünk, egy csomó mindent említenek, hogy miért nem szeretnék, ha a közvetlen közelükbe épülne a távvezeték:

• mert ronda;
• mert zajos;
• mert nem azért költöztek tanyára, hogy egy irgalmatlan nagy fémoszlopot bámuljanak;
• mert a megélhetésük a lovakhoz van kötve, a lovak pedig a legelőhöz, ami viszont többeknél a vezetékről szóló hatástanulmány szerint az élő szervezetre káros biztonsági zónában található;
• mert leértékelődik az ingatlanuk ezáltal;
• mert a távvezeték egy 2013-as NGM-rendelet miatt (amit a tájékoztatóhoz mellékelt is a vezetéket építő Mavir) a vezetéket körülvevő biztonsági zónában egy egész sor tilalommal kell együtt élniük a vezeték közelében lakóknak, a sok közül csak néhányat említve: a vezeték mellett nem lehet magas kerítésük, gémeskútjuk, magas fájuk, nyitott állapotban négy méternél magasabb sorompójuk, és nem eregethetnek sárkányt;
• de amit a mindenki kiemelt a beszélgetéseink alkalmával, hogy 
  a nagyfeszültségű távvezeték közelsége növelheti a rákos megbetegedések esélyét.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi álláspontja szerint a nagyfeszültségű vezetékek okozta mágneses terek „esetlegesen rákkeltők", azaz valóban növelhetik a rákos megbetegedések esélyét. Ez azt jelenti, hogy a pontos biológiai, biokémiai mechanizmusok, ok-okozati összefüggések még nem ismertek.  Ebben a 2002-es WHO-tájékoztatóban  az elektromágneses terek és a rák kialakulásának összefüggéseivel kapcsolatban azt írja az Egészségügyi Világszervezet, hogy

a hatásra vonatkozó bizonyítékok egyelőre vitatottak.

Habár az elektromágneses mezőknek van hatása a rákra, a kockázat megnövekedése nagyon kicsi. (...) Jó pár tanulmány feltételez összefüggést a gyerekkori leukémia és az alacsony frekvenciájú mágneses mező jelenléte között a lakóhely közelében, de a tudósok általánosságban nem jutottak arra, hogy ezek az eredmények oksági kapcsolatban is állnak a betegség és a mágneses mező otthoni jelenléte között. (...) Hosszú távú kutatások vannak éppen folyamatban, amelyek feloldhatják majd ezeket a problémákat" – írják 2002-ben.

Aztán több mint tíz évvel később a nívós tudományos szaklap, a Nature hozta le a British Journal of Cancer 2014-es cikkét, amiben már egy hosszú távú (több mint ötven év rendelkezésre álló adatai és több mint ötvenezer brit rákos gyerek lakóhelyi adatainak vizsgálata alapján) azt írják, hogy korábbi vizsgálataikban még összefüggést találtak a gyerekkori leukémia kialakulásának esélye és aközött, hogy a gyerek anyja nagyfeszültségű vezeték közelében lakott a szülés idején, de a friss vizsgálatok szerint a megnövekedett kockázat nem mutatható ki.

Az Európai Bizottság tudományos tanácsának 2015-ös jelentése például azt írja, bár nincs kimutatható oksági kapcsolat a betegségek és a sugárzás között, de felhívják a figyelmet arra, hogy a lakóhely alapján következtetéseket levonó vizsgálatok (mint a fenti Nature-cikk is) módszertani problémákkal küzdenek, ezért azokat kockázatelemzés céljára nem tartják elegendőnek.

28 méter vagy 600 méter?

Mindezek fényében a Mavir által meghatározott (és a jogszabályi előírásnak megfelelő), a vezetéktől számított 28 méteres biztonsági sáv a lakók szerint igencsak aggodalomra ad okot. Arra a felvetésre, hogy a lakók aggódnak az egészségügyi kockázatok miatt, a Mavir sajtóosztályán az Indexnek azt mondták: „A Mavir a tevékenysége során a vonatkozó egészségügyi kockázatokkal összefüggő előírásokat és az Európai Unió ajánlásában megfogalmazott egészségügyi határértéket tartja be."

A létesítendő vezeték által – a lakók szerint – érintett területen sok tucat család lakik, akik nem csupán gazdálkodnak, hanem életvitelszerűen lakják az újból felvirágoztatott tanyás ingatlanokat. Ők összefogtak, facebookos tiltakozó oldalakat hoztak létre ezres tagszámokkal, helyi fórumokat tartanak, aláírást gyűjtenek. Például Szabó Géza erdész-lovasoktató és klinikai gyermekszakpszichológusként és pszichológus lovasterapeutaként tevékenykedő felesége, Szabó-Balogh Virág is, ők öt éve élnek itt két gyerekükkel. „Nem az a célunk, hogy ez a beruházás ne valósuljon meg, hanem azt szeretnénk, ha nemcsak a gazdasági és műszaki szempontokat mérlegeljék, hanem a lakók szempontjait is megfontolnák. Meggyőződésünk, hogy van a jelenleginél sokkal optimálisabb, kevesebb emberi érdeket sértő nyomvonal" – fogalmaz Szabó Géza.

Egyik ötletük, hogy Ceglédet északról kerülje meg a vezeték, ami 10 km-rel hosszabb ugyan, de szerintük kevesebb lakost érintene. Ennek is van gyenge pontja: hosszabb, mint a jelenlegi nyomvonal, valamint Albertirsa és Ceglédbercel közt szintén élnek közel családok. „Ott lemehetne a föld alá a vezeték egy rövid szakaszon. Az ugyan négyszer drágább, de megoldást jelenthetne" – mondja Szabó.

A csemőiek alaposan utánanéztek a mágneses sugárzásról és a nagyfeszültségű vezetékek egészségügyi hatásairól hozzáférhető tudományos eredményeknek, illetve annak, hogy más európai országokban miként alakulnak a határértékek. Bihari Beáta is egy itteni tanyán lakik a gyerekeivel, fordítóként és tolmácsként dolgozik. Azt mondja, hogy a Mavir valóban a fennálló szabályoknak megfelelően tervez, de más országok az aggasztó tudományos eredmények alapján saját hatáskörükben fogalmazzák meg a vezeték okozta mágneses tér egészségügyi határértékét. „Ezt tudomásom szerint 100 mikroteslában határozták meg Magyarországon. Ugyanez az érték Oroszországban 5 mikrotesla (1/20-a), Németországban 1 (1/100-a), Hollandiában pedig 0,4 (1/250-e). Az értékeket az adott ország hivatalos kormányzati oldalairól tudtuk meg. A nagyságrendekkel történő eltérés azért lehetséges, mert Magyarország nem frissítették az erre vonatkozó határértékünket." 

A Mavir az Indexnek azt mondta, hogy 2017 májusában elkészíttették a külterületen vezetett elvi nyomvonal változatokat. „Ezeket véleményezésre benyújtottuk 2017. május végén az illetékes hatóságokhoz, köztük az érintett települések önkormányzataihoz. A helyi hatóságok köztük az önkormányzatok jegyzői álláspontja alapján került kiválasztásra a későbbiekben részletesen megtervezett nyomvonal" – fogalmaznak az Indexnek küldött írásos válaszukban.

„Valóban megkeresték a jegyzőt, és arról érdeklődtek, hogy a nagyfeszültség létesítésének van-e helyi jogszabályi akadálya. Azt kérdezték, hogy ütközik-e helyi építési szabályzatba egy nagyfeszültségű vezeték megépítése, vagy tartalmaz-e a településrendezési tervünk nagyfeszültségűvezeték-beruházásra vonatkozó tilalmat. Nem tudtuk a részleteket, nem volt nyomvonal-egyeztetés emlékeim szerint, a jegyző a tényeknek megfelelően annyit válaszolt, hogy ilyen tilalom nincs a településen. Ez nem hozzájárulást jelent" – fogalmaz a polgármester.

Lakos Roland szerint érthető, hogy az érintett területeken nem örülnek a vezeték létesítésének, de mivel kiemelt kormányzati projektről van szó „a közös bánatunk nem tudja sem megakadályozni a beruházást, sem úgy eltéríteni a nyomvonalat, hogy az ne érintsen lakott külterületi részeket. Azt a megoldást kerestük, ami a lehető legkisebb rosszal, a legkevesebb lakossági érintettséggel jár" – írja közleményében.

Az októberi lakossági fórumokon, tájékoztatókon olyan parázs viták voltak a lakók és a Mavir között, hogy a Pest Megyei Közgyűlés egyhangúlag hozott egy határozatot, ami felszólítja a civileket és a beruházót, hogy közelítsék szempontjaikat. A 28 méteres biztonsági sávot megnövelték,

kivéve Szívósné tanyáját, ahol valamiért 60-80 méterre menne a vezeték a nappalitól.

„Számos, a területen élő lakos, tanyasi és gazdálkodó, akiktől 30-600 méterre megy el a tervezett nyomvonal, csak véletlenül értesült. Úgy gondoljuk, hogy az érintettek köre sokkal szélesebb a távvezeték építésével és működtetésével járó környezeti és egészségtani hatások miatt és mivel a környék jellege a vezeték megépítése esetén teljesen meg fog változni" – mondja Szabó Géza helyi lakos. 

A Mavirt megkérdeztük, elképzelhető-e, hogy módosítanak a vezeték útján, és azt válaszolták, hogy „folyik az érintett önkormányzatokkal az egyeztetés”.

(Borítókép: Szabó Gézáék tanyája a Cegléd melletti Csemőn. Fotó: Ajpek Orsi/Index)