Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Paks csak egy kicsit fél az oroszoktól

Image uploaded from iOS (6)
2017.12.18. 11:39

Képzelje el, hogy az ön városa hirtelen másfélszeresére nő. Jön egy csomó külföldi dolgozni, családostul, az iskolában osztályokat indítanak az anyanyelvükön, egy külföldi kormány meg rengeteg pénzt ad kölcsön arra, hogy mindez megvalósulhasson. A városban a megvalósítandó program védelmében a TEK külön központot hoz létre a városban, ahol a rendőrség bűnügyi osztályának létszámát is megnövelik.

Ez nem a legújabb kormányzati pénzből készülő film forgatókönyve az országot tönkre vágó Soros-tervről, hanem leírása annak, ami Paksra vár az atomerőmű jövőre kezdődő bővítésével. Ami biztos: az atomváros életét alaposan felforgatja az atomerőmű, ahogy bő 40 évvel ezelőtt is tette, amikor a Duna menti, 13 ezres nagyközségből 20 ezres város lett az első blokkok építésének megindulásával. A Paks II. jövőre induló munkálatai miatt Paks lakossága néhány éven belül a 30 ezret is meghaladhatja.

Jól járt, aki lakást vett Pakson

Meglepően nagy a forgalom a Dózsa György úton dél körül. Pedig ez még egy nyugodtabb nap Paks főutcáján, a helyiek szerint piaci napokon parkolóhelyet is reménytelen keresni. Mi lesz itt ha megkezdődik az atomerőmű bővítése?

Az erőművel kapcsolatos munkálatok csúcsa 2021-22-re várható, akkor akár 8-10 ezren is dolgozhatnak a helyszínen. Ebből 3-7 ezer ezer orosz munkavállaló is lehet, rajtuk kívül finnek, németek, csehek jöhetnek. Családtagokkal együtt akár 12 ezer új lakó is megjelenhet a városban néhány éven belül. 

Hol fog egyáltalán ennyi ember lakni?

„Egy használt panellakás négyzetméterenkénti ára elérte a 300 ezer forintot. Három éve legfeljebb 200 volt. Az új lakásoké négyzetméterenként 450 ezernél vannak” – adott helyzetképet az ingatlanpiac látványos változásairól Rónai Krisztina. Az Immo1 ingatlanközvetítő hálózat irodavezetője szerint hirtelen nagyon megfogyatkozott az eladó lakások száma, a kereslet már nagyobb a kínálatnál. Miközben 16-17 millió egy 50 négyzetméteres panellakás, addig Paks környékén 10 millióért még lehet családi házat venni. Vannak, akik az árkülönbséget kihasználva inkább már kiköltöztek a városból. 

Háromnegyed éve érzékelhető a látványos áremelkedés, a kiadó irodahelyiségek is eltűntek, ami azt mutatja, hogy az erőmű építésével közvetlen kapcsolatban nem álló vállalkozók fantáziáját is beindította a beruházás.

Bár sokan számítanak rá, hogy az oroszokkal felpörög a lakáspiac, egyelőre nem ők, hanem a befektetési céllal vásárló magyar vevők jelentek meg. Ők vagy a lakás kiadásában, vagy további áremelkedésben bízva a későbbi eladásban gondolkodnak, főként az oroszokat megcélozva.

A város jónak mondott helyein már üres telkek sincsenek 20 millió alatt – ez is másfél-kétszeres drágulást jelent három év alatt. És az építkezés is megdrágult „Kivitelezőt is nehezebb már találni, építéshez, felújításhoz is, mert elszippantják az épülő társasházak a szakembereket” – mondta Rónai. „A válság előtti időszak tért vissza Pakson, az első kapavágás előtt könnyen el lehet adni a felépítendő ingatlanokat.”

Jó lesz, de...

Pakson szeptemberben még alig lehetett találni embert, aki ne támogatta volna az erőmű tervét, vagy ne lenne legalább semleges a kérdésben. Nem véletlen, hogy az időközi polgármester-választáson nem is volt téma az erőmű ügye, annyira evidens volt, hogy a helyiek szerint meg kell épülnie. Legfeljebb arról kellett biztosítani a Paksi Atomerőmű dolgozóit, hogy a jelenlegi reaktorok 2030 utáni leállása után a tervek szerint 2025-26-tól két új reaktorral üzemelő Paks II-ben is kapnak munkát. Lázár János lakossági fórumon biztosította erről az érdekelteket. A választást végül könnyedén nyerte Szabó Péter. Ehhez kellett az is, hogy a kormány kibéküljön Süli Jánossal, aki 2014-ben gyomrost adott a Fidesznek a polgármester-választáson. A városban az atomerőmű egykori vezérigazgatójaként népszerű Süli a tárcanélküli miniszteri posztért hagyta ott a polgármesteri széket és állt be ezúttal a fideszes jelölt mögé az időközi választáson, így a kormánypárt kiköszörülte a vereség okozta csorbát a beruházás miatt kiemelt jelentőségű városban.

„Fejlődik vele a város, több lesz a lehetőség”, „mindenképp kell az erőmű” „a gyerekeim is itt képzelik el a jövőjüket” – ez volt az általánosnak tűnő meggyőződés Pakson szeptemberben. Ez valószínűleg többségében így van most is, bár decemberben már több pesszimista válaszba botlottunk.

„Tudok olyanokról, aki inkább Kecskemétre vagy a Balaton környékére költözött. Nem akarják végigcsinálni azt, ami Paksra vár és mivel jó áron el tudták adni az otthonukat, inkább elmentek” – mondta egy helybéli.

„Volt egy vállalkozóknak tartott fórum, de nem nagyon kaptunk választ a városvezetéstől arra, mire számítsunk, hogyan készüljünk. Azt persze nagyon mondták, hogy tanuljunk oroszul, de én nem látom, mitől lesz nekem jobb attól, hogy jönnek a munkások” – mondta egy belvárosi bolt tulajdonosa. A város zsúfoltabb lesz, de a pénz többségét szerinte nem ott fogják elkölteni sem a dolgozók, sem az esetleg velük érkező családtagjaik.

Visszaüt a migránskampány

„Bejönnek a boltba, nem is köszönnek, hiába is próbálkozom. Hát, így mindegy is, hogy tudok-e oroszul vagy nem” – panaszkodott egy vállalkozó. Köszönés ide vagy oda, ettől még valószínűleg előnyben lesz az a fodrász, manikűrös, éttermes, aki oroszul tud.

„Most is az lesz, mint negyven éve: rendszeres késelések, részeges verekedések. Akkor az egészségügyben dolgoztam, ezek mindennaposak voltak” – idézte fel egy asszony sommásan az akkori lengyel és szovjet munkaerő munka utáni paksi időtöltését.

Több nemi erőszakról is tudni vélt – „volt, aki el tudott futni, volt, aki nem”. Ha túlzott is, ettől még tény, hogy ezzel az aggodalmával nincs egyedül. „Hozzák majd az ivászati, meg közlekedési kultúrájukat” – lehet hallani, és a rendőrök is fejcsóválva beszéltek arról, hogy lesz bőven dolguk. A sejtetésekből úgy tűnik, a kormány migránskampánya nem várt helyen fejti ki hatását: a lakosság egy része fokozottan bizalmatlan az érkezőkkel szemben. „Ki tudja, kiket hoznak valójában az oroszok, bangladesieket, meg közép-ázsiaiakat”, mert van olyan munkafázis, ahol bátran be lehet vetni az olcsó munkaerőt. A Roszatomot ismerők szerint egyébként kizárt, hogy megbízhatatlan munkaerőt hoznának, a megnevezett országokból egyébként sincs tervben, az oroszok mellett inkább németekre, csehekre lehet számítani a külföldiek közül.

Mindenesetre a rendőrség is a bűncselekmények számának növekedésére számít. Olyannyira, hogy a rendőrségen – ahol a beígért létszámnövelés egyelőre még nem történt meg – már megkezdődött az orosz nyelv tanítása is. Elvégre a rendőr találkozik először az elkövetővel, ilyenkor "kínos lenne, ha meg sem tudnánk szólalni" – mondta a Pakspress szerint a paksi rendőrkapitány, aki beszédes módon inkább arra a verzióra gondolt, hogy az érkezők elkövetők lesznek, nem pedig áldozatok, pedig az sem volna életszerűtlen. Kuti István szerint nagyjából harminc ember vesz részt jelenleg az oktatásban: a vezető állomány több tagja, valamint a bűnügyi, igazgatás-rendészeti munkatársaik. Csoportonként január végéig összesen 60-60 órában tanulnak. A járőrök képzése csak a jövő évtől kezdődik el. 

Fontolva halad Paks

De nem csak a rendőrségnek volna érdemes orosztudással felvérteznie magát. Tizenkétezer ember egy helyen már elég komoly kolónia ahhoz – ez Körmend lakosságával egyenlő –, hogy a kórházban, a körzeti orvosnál vagy a 112 diszpécserei között legyen, aki tud oroszul. Erről egyelőre nincs szó. 

A hírek szerint orosz oldalról is jelezték már, hogy az elvárhatónál lassabban halad a város a felkészüléssel. Van, aki hitetlenkedve nézi a még sehol sem tartó elkerülő utat, amely a északról délre biztosítana a belvárost tehermentesítő összeköttetést a tervezett lakótelepek és a majdani erőmű között. A Pollack Mihály út mentén még most is csak egy érintetlen szántóföld áll, se lakóház-, se útépítés nyoma nem látszik. Az viszont már igen, hogy az erőműépítéshez kötődő projektekben Mészáros Lőrinc érdekeltségei részt vesznek, többek között radioaktívhulladék-tárolót építhetnek. 

A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azonban semmi sem utal arra, hogy a projekt késne. Lázár János 2016 utolsó Kormányinfóján beszélt arról, hogy a projekt – amely kapcsán az orosz féllel kötött szerződés alapján biztosított hitelkeretből a magyar fél 100 millió eurót hívott le – a terv szerint halad. 

Továbbra is valószínűnek tűnik, hogy februárban alapköletételre jön Putyin Paksra – az orosz elnök ezzel rekordot dönthet, 12 hónapon belül háromszor látogatna el Magyarországra.

A munkálatok 2018 eleji elkezdését korábban Szijjártó Péter is megerősítette. A külügyminiszter szavaiból nem derült ki, hogy erre pontosan hol kerül sor, de valószínűleg azon a felvonulási területen, amely korábban marhalegelőként szolgált, és némi árvita után vette meg Paks I-től Paks II. a legelőn jelenleg is látható ott áll leendő erőmű látványterve.

Szágyityesz rebjáta

Attól függően, hogy mennyi családos szakember jön Oroszországból, dől el, hogy mikor állhat fel az egyik paksi iskolában az oroszokból álló osztály. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola számára a helyzet nem lenne teljesen új, negyven éve már működött itt hasonló. Az iskolában jelenleg két orosz tanuló van, ők a magyar osztályokban tanulnak.

Az igazgató szerint az oroszok osztályai lényegében külön iskolát képeznek majd, a II. Rákóczi a helyet fogja biztosítani, a tanárokat – vélhetően oroszokat – máshonnan toborozzák majd. „Egyelőre várakozási szakaszban vagyunk, még nincsenek pontos információk az érkezők létszámáról, koráról” – mondta Antóni József Jánosné, megjegyezve, hogy amint szükség lesz rá, az iskola helyet tud adni az elinduló orosz osztályoknak.

Az iskolában egyébként tavaly már volt ingyenes orosz szakkör, igény szerint ez folytatható és a pedagógiai programban benne van a kidolgozott terv az orosz tanítására, ehhez azonban külön engedély kell, mivel a kerettanterv alapesetben angol és német nyelv oktatását írja elő.

Az igazgató szerint a város nyer a beruházással, színesebb, dinamikusabb lesz tőle, nem is tapasztalta a környezetében, hogy csökkent volna az erőmű támogatottsága. Túlzók a nyugalmat féltők aggodalmai is: „Ez egy nyugodt város, és így lesz ez később is.”

Társasok a családi házak ellen

A város nyugalmát azonban van aki nem feltétlenül az esetleg megnövekedő bűnözéstől félti, hanem egyszerűen a város szerkezetét is megváltoztató építkezési láztól. Egyre több helyen épült a családi házak mellett többlakásos társasház, miután a városvezetés a terület átminősítésével ezt lehetővé tette. Bár így is volt, ahol sikerült megakadályozni az építkezést. Egy 37 lakásos társasháznak először zöld utat adott az önkormányzat, majd a lakossági tiltakozás miatt 6-7 lakásra szűkítették, így viszont már a beruházónak nem érte meg, így a telek most üresen áll, a környéken lakók megnyugvására. 

Borítókép: Paks2 látványetrve a működő erőmű közelében. Huszti István / Index.