Deutsch szerint liberális hiszti van a meghívott alt-rightos körül

Függetlenül attól, hogy eljön-e a Donald Trumpot támogató alt-right befolyásos szerepéből pedofíliával kapcsolatos furcsa nyilatkozata miatt kiesett Milo Yiannopoulos a magyar külügyminisztérium által támogatott budapesti konferenciára, Deutsch Tamás el fogja mondani a rendezvényén a saját – az internetfejlesztést érintő – beszédét – derült ki a Digitális Jólét Programja (DJP) összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos sajtótájékoztatóján, amelyen az internethasználat áfájának 2018. január 1-jétől érvényes 13 százalékpontos csökkentéséről számolt be. Ezzel az áfateher öt százalékra csökkent, ami Deutsch szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőrzése mellett "az utolsó fillérig" az előfizetések árának csökkenését fogja hozni, ahogyan a 2017-ben érvényesített, kilenc százalékpontos áfacsökkentés is.

Yiannopoulos semmi Hornhoz képest

„Azt a hisztit, amely a szociálliberális média világában zajlik az ön által említett személy meghívása kapcsán, fanyar mosollyal követem” – közölte Deutsch Tamás. Igaz, többről lehet szó, mint hisztiről, elvégre az alt-right is megvált tőle, és a rendezvényt a V4 soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország nevében szervező, a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTK) a napokban inkább levette honlapjáról a meghívottak addig nyilvános listáját, amelyen Yiannopoulos mellett volt Deutsch és Szijjártó Péter külügyminiszter is.

A KKTTK mindeddig nem adott ki közleményt a meghívottal kapcsolatban, aki 2016 tavasza óta már kihullott az alt-right kegyeiből, így ebből a szempontból is nehezen magyarázható a sokak által internetes trollnak mondott szélsőjobboldali megmondóember meghívása. Nyíltan vállalt homoszexualitását a katolikus egyház kifigurázására is előszeretettel használja, ezzel a V4-tag Lengyelország konzervatív kormánya számára is kérdőjeleket vethet fel konferencián való részvétele.

Deutsch szerint mindenkinek a beszédét meghallgatva lehet értékelni a fellépőket, nem pedig annak kapcsán, kinek milyen a szexuális orientációja.

Yiannopoulos homoszexualitása természetesen nem is szempont, nem is emiatt, hanem a pedofíliával megengedőnek mondott, Yiannopoulos szerint rosszul megfogalmazott mondata miatt került össztűz alá. Melegsége csak annyiban számít, hogy merőben ellentétben áll a magyar vagy épp a lengyel kormány által hangoztatott értékekkel. Antiszemitizmusra utaló nyilatkozata is van, elvégre beszélt arról is, hogy szerinte a zsidóknak jelentős befolyásuk van a sajtóban és a pénzügyi világban.

A parlamentben ott ültem Horn Gyula mellett, aki a saját népére lőtt. Ez sokkal nagyobb erkölcsi kérdéseket vetett fel

– adott viszonyítási pontot az egykor Horntól három székkel arrébb, Nyers Rezső és Orbán Viktor mellett ült Deutsch, megjegyezve, hogy ő maga a néhai szocialista kormányfő megítélésével kapcsolatban Sólyom László véleményét osztja, amely alapján tíz évvel ezelőtt a korábbi államfő megtagadta Horn kitüntetését.

Rekorder digitális rezsicsökkentés

2016 végén még 27 százalékos volt az internet-előfizetés áfája – a 27 százalékos kulcsot a Fidesz-kormány vezette be – az csökkent tavaly 18, idén pedig öt százalékra. A kormánybiztos szerint ezzel tavaly 22-23, idén további 35-40 milliárd forint marad a magyar családok és vállalkozások zsebében. Deutsch hangsúlyozta, hogy a költségvetés mégsem esett el ennyi pénztől, mert eközben nőtt az internetes előfizetések száma: a felnőtt magyar lakosság 78 százaléka használ naponta internetet a 2015-ös 72 százalék helyett és ez még idén meghaladja az EU 79 százalékos átlagát.

A digitális rezsicsökkentést bejelentő kormánybiztos bizonyos abban is, hogy az áfacsökkentés az internethasználatot is olcsóbbá teszi. A szolgáltatók nem nyelik le a különbözetet, de ehhez nem kell „árkommandó”: Deutsch reményei szerint a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jár közben, ahogyan tavaly is, amikor az ország 400 szolgáltatójának árképzését vizsgálta. Csupán két kisebb szolgáltatóval szemben kellett az NMHH-nak fellépnie – mondta Deutsch.

A kormány célja, hogy gyors, jó minőségű, olcsó és elérhető szolgáltatás álljon a lakosság rendelkezésére. Igaz, Magyarország így sem áll rosszul, a világon az ötödik legjobban kiépített 4G és 4G+ hálózata van.

2018 végére minden háztartásban

• legalább másodpercenként 30 megabit teljesítményű internet lesz elérhető – ez jelenleg egymillió háztartásból hiányzik;
• minden településen lesz legalább egy szabadtéren és egy középületben ingyenes wifi-pont;

Ez az EU által 2020-ra megfogalmazott cél is. A Wifi4EU-ra Brüsszel 120 millió eurós keretet szán, Magyarország ebbel Deutsch szerint a lakosság arányában körülbelül a huszadára, hatmillió euróra – 1,8 milliárd forintra – számíthat.

A kormánybiztos azonban nem csak erre a programra épít, hanem hazai költségvetési forrásra – az EU-pénzek mellé tett 15 százalékos önrészen túl – és a piaci szereplőkre, akik az állammal szerződésben rögzített fejlesztési programot tettek le, amelynek teljesítése számonkérhető. Deutsch szerint ez önmagában és félmillió háztartásnak fogja biztosítani a megfelelő szintű internet technikai feltételeit.

Minden lehetséges akadályt el kell hárítani az internetezés biztosítása elől, mert a digitalizációs átalakulás a magyar gazdaság versenyképességének záloga is – mondta Deutsch. A Digitális Jólét Program azonban nem csak infrastrukturális fejlesztést jelent, hanem a lakosság internetes készségeinek fejlesztését is, ezek a másfélezer DJP pontokon fognak működni.

Deutsch szerint 2013 és 2020 között az EU-forrásokkal együtt Magyarországon egymilliárd euró ment el közvetlenül a hálózatok fejlesztésére. Úgy vélte, ez fenntartható lesz 2020 után is. Az Európai Parlament képviselőjeként nem számít arra sem, hogy a 2020 utáni költségvetési időszakban jóval kevesebb jutna az EU-tól regionális fejlesztésre. Ebben az EP-nek markáns az álláspontja, márpedig a parlament egyetértése nélkül az Európai Bizottság nem dönthet a pénzügyi keretekről.