Ne cseszegesd a VIII. kerületi polgármestert!

Szert tavaly márciusban döntött úgy, hogy perelni fog, a perköltséget 800 ezer forintig a Momentum vállalta. Az Antall József egykori miniszterelnök fia által vezetett intézet elleni pert a tudásközpont tavaly januárban kirúgott irodavezetője azért indította, mert szerinte megtorlásként bocsátották el, miután megvédte egyik kollégáját, akit politikai véleménye miatt vontak felelősségre és aláztak meg munkahelyén Szert szerint. Szert jogi képviseletét a Helsinki Bizottság vállalta ingyen, a vezető ügyvéd Tóth Balázs.

Az első tárgyalásról, az ügyről és a tanúvallomásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Érdemes elolvasni, sok izgalmas idézetet találunk benne. A bíróságon ekkor Szert Boglárkának, Antall Péternek, Antall feleségének és még két tanúnak, többek között az egész botrány kirobbanásának akaratlanul is egyik főszereplőjévé vált, megdorgált "Editkének" a meghallgatása, szembesítése ment le. Miután egy áprilisi peren kívüli megegyezésre tett kísérlet kudarcba fulladt.

Szerték szerint egyértelmű a helyzet. Miután több kollégája jelezte a privát Facebook-profiljával, hogy részt vesznek egy Nolimpiás eseményen, Antall egy posztban jelezte, hogy bárkinek aláírja a felmondó levelét, aki ilyesmit csinál. Majd másnap egy reggeli értekezleten egy kollégát "leszúrtak, mint a pengősmalacot", miért lájkolni mert. Szerinte elhangzott "viccesen" Antall szájából, hogy "Editke, házhoz jöttél a pofonért", illetve, hogy "gyere, megpofozgatlak egy kicsit". Elmondása szerint ő hangosan kifogásolta ezt a viselkedést akkor is és utána is, ami után kapott egy írásbeli figyelmeztetést a késései miatt, aztán felajánlottak neki egy szerződésmódosítást, majd egy héttel később bejelentették, hogy átszervezés miatt kirúgják. Az értekezlet után a számítógépét és a telefonját már nem találja az asztalon, azt lefoglalták.

Ehhez képest Antall Péter szerint Szert még mindig ott dolgozna, ha jó munkaerő lenne, de notórius késő, és a kollégáival feletteseivel sem beszél megfelelően. Az átszervezés és Szert menesztésének döntése pedig nem azután történt, hogy nolimpiás konfliktusok voltak, hanem már előtte.

Antall többször is ellentmondásba ütközött azzal kapcsolatban, hogy az átszervezés-menesztés mikor is dőlt el, saját magát cáfolta több interjúja is. Szert pedig azt nem igazán tudta bizonyítani az eddigi tárgyalásokon, hogy a megdorgált kolléga mellett tényleg hangosan kiállt volna. Tanút egyébként is csak Antall Péter tudott hozni eddig, olyanokat, akik a tudásközpontban dolgoznak. Egyikük az, aki papíron átvette Szert munkáját, a másikuk pedig épp a megdorgált "Editke" volt, aki inkább Antallékkal volt. Utóbbi elmondta, nem volt olyan durva Antall megdorgálása, és persze nem ezért, más okból, de végül nem ment el arra a Nolimpiás eseményre, amit visszajelölt először.

Szerték akkor elmondták, hogy nem tudnak tanút hozni, mivel vagy ott dolgoznak még mindig, vagy közigazgatásban, és nem tudják vállalni a következményeket, kellemetlenségeket, ha a 600 milliós közpénzből működő intézmény vezetője ellen kellene tanúskodniuk. A bíró tisztázta is, hogy ezzel azt is vállalják, hogy bizonyos tételek bizonyítatlanok maradhatnak. Így egy írásbeli nyilatkozatot tudtak eddig felmutatni egy volt kollégától, aki Szert igazát támasztotta alá.

Most azonban végül tudtak hozni egy tanút.

Fenyegetés és hűbérúri rendszer

Ő egy olyan volt munkavállalója a tudásközpontnak, aki épp a botrány után és miatt hagyta el az Antall vezette intézményt. Elmondta, hogy miután Antall kiposztolta a szerinte egyértelműen nem figyelmeztető, hanem fenyegető posztját, és miután a kikerült az egész a sajtóba is, úgy döntött, hogy ezek között a viszonyok között nem szeretne tovább ott dolgozni. Arról is bezsélt, hogy nem volt tanácsos őszintén beszélgetni például a politikáról bent, fenyegető volt a hangulat és hűbérúri rendszerként működott az alapítvány.

Aztán elmesélte, hogy ő is került hasonló helyzetbe Antallal. Amikor a Facebookon 2015-ben a Pride közeledtével többen szivárványosra változtatták a profilképüket, akkor látta, hogy a fideszes Kocsis Máté és a kormányszóvivő Kovács Zoltán reakcióként piros-fehér-zöld filtert használtak a profilképükhöz. Akkor ő erre úgy reagált, hogy ő is szivárványszínűre változtatta a profilképét, és a fotóhoz odaírta, "Küldeném Kocsis Máténak és Kovács Zoltánnak". Másnap Antall Péter kihívta a folyosóra, ahol azt mondta neki

Ne cseszegesd a VIII. kerületi polgármestert!

Majd hozzátette, hogy ha nem veszi le ezt a képet és posztot, akkor "mehet Isten hírével". Antall ügyvédje megkérdezte, hogy levette-e végül a képet. A tanú azt mondta, igen, levette. A bíró megkérdezte Antallt erről, ő azt mondta, nem emlékszik pontosan, de előfordulhat, hogy így történt.

A tanú elmondta, hogy amikor az Antall-féle Facebook-poszt miatt botrány lett és úgy érezte, hogy nem tud tovább a tudásközpontban dolgozni, akkor bement Antallhoz, hogy felmondjon. Végül közös megegyezéssel váltak el, Antall nem nagyon marasztalta. Antall ezt megismételte, jó munkaadóként még egy mondattal is megtoldotta:

Bejött hozzám, hogy föl szeretnék mondani, azt mondtam, hogy egyetértek, sok sikert. Nem indokolta, de túlzottan nem is érdekelt.

A bíró Antallt ismét megkérdezte, hogy hol húzná meg a határt a politizálásnál. Mit csinálhatnak a tudásközpont dolgozói és mit nem. Antall azt hangsúlyozta, hogy ő a belpolitkától távol akarja tartani a több százmilliós közpénzből működő tudásközpontot, így a dolgozóktól is azt várja el, hogy tartsák távol magukat. Szerinte elmehet bárki tüntetésre, de ott ne szólaljon fel. A bíró meg is kérdezte, hogy de tud egyáltalán olyan dolgozójáról, aki felszólalt tüntetésen, de erre Antall, talán nem a legokosabban, azt mondta:

Nem releváns a kérdés

A bíró jelezte, hogy a kérdése relevanciáját bízza csak rá. Egyébként volt még egy ilyen szakmai pillanat. Amikor Antallék ügyvédje úgy tette fel a kérdést Antallnak, hogy arra már a bíró is megjegyezte, hogy

De visszatérve a belpolitikára. Mivel Antall hangsúlyozta a munkavállalóknál, így Szerték ügyvédje megkérdezte tőle, hogy ő volt-e ilyen politikai rendezvényen. Antall azt mondta, hogy nem szokott ilyenekre járni, csak Kötcsére és Tusványosra jár.

Kötcsére tehát, a Fidesz pártalapítványának rendzevényére, illetve Tusványosra, amelynek alapítója-szervezője a fideszes Németh Zsolt, és amelynek gyakorlatilag a legfontosabb pillanata, amikor Orbán megfejti, abban az évben hogyan is áll a világ.

A tárgyaláson nem született most sem ítélet, Antallék egy tanút még meg akarnak hallgatni arról, hogy milyen volt a hangulat a tudásközpontban, illetve hivatalosan a kormányhivataltól szeretnének papírokat, véleményt kapni arról, hogy Szert, aki azóta is hivatalosan munkát keres, mennyire volt együttműködő a munkaügyi hivatallal.

De mit is vitatnak Szerték

Szert ügyvédje elmondta, hogy Szert kirúgásánál azt vitatják, hogy 

• Valós: Hogy tényleg megtörtént-e az az átszervezés, amire hivatkoznak Antallék. Szerintük még munkaköri leírások módosítása sem történt, miközben Szert feladatiból átkerültek másokhoz feladatok.
• Okszerű: Szerték szerint nem bizonyított, hogy tényleg szükség volt az átszervezésre, és ezzel Szert menesztésére. Antallék arra hivatkoznak, hogy open office-ra álltak át, így a szervezeti keretek lehetővé tették, hogy egy embert elküldjenek. Csakhogy Szertet éppen akkor vették fel, amikor az új irodába költöztek.
• Diszkriminatív: Szerték szerint a Szertet és "Editkét" ért diszkrimiáció miatti kifogástételre volt reakció a kirúgás. Tehát, azért kellett mennie, mert kifogást emelt a diszkrimináció ellen.
• Joggal való visszaélés: Szerték szerint a véleménynyilvánítás korlátozására nem irányulhat a menesztés. Illetve nem lehet munkahelyi konlfiktus megoldására használni a kirúgást.

(Borítókép: Huszti István / Index)

A cikket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.