Tomi fő politikai célja, hogy legyőzze Andrist

• „A Momentum anyagi, morális és politikai válságban van" – írta körbe társainak tavaly év végén a párt távozó kampányfőnöke.
• „Tomi fő politikai célja, hogy legyőzze Andrist", „az elnökség a saját kis hatalmának és paranoiájának rabja lett" – borított az egyik távozó vezető egy belső levélben, így jellemezve a Fekete-Győr András elnök és Soproni Tamás alelnök között kialakult viszonyt.
  
• „Nem meglepő, hogy sokan azt érzitek, hogy a szakadék szélén vagyunk", „előtérbe került a bizalmatlanság, a gyanakvás és egy lefelé menő spirálba kerültünk, de „ne egymást gáncsoljuk és köpködjük", le kell zárni ezt "a viharos időszakot" – nyugtatgatta válaszul a tagokat az elnökség, amelynek egyes tagjai szintén csatában álltak.
• A Momentum története legnagyobb válságát élte át az elmúlt hetekben. Azt remélik, a vasárnapi küldöttgyűlés után új fejezet indul, és sikerül felállni.

Nem a választási kampány előkészületeivel, a népszavazási aláírásgyűjtéssel vagy éppen a programjának ismertetésével volt elfoglalva a Momentum az elmúlt hetekben.

A tavalyi Nolimpia kampányban feltűnt, majd gyorsan országosan ismertté vált szervezet az elmúlt időszakban fikarcnyit sem tudta növelni a népszerűségét, a decemberi felmérések szerint a felnőtt népesség egy százaléka preferálja. Ez nem meglepő, ha a kulisszák mögé kukkantunk: a pártnak ugyanis a kampányolás, a politikai cselekvés helyett a súlyos belső problémáit kellett kezelnie.

A Momentum története eddigi legnagyobb válságát élte át decemberben. A kijelentés nem túlzás, ugyanis a vita a párt legfelsőbb szintjét is elérte, még a párton belül legerősebbnek tartott Fekete-Győr András elnök és Soproni Tamás alelnök között is nagy feszültség alakult ki decemberben.

A külső szemlélő csak annyit látott a történésekből, hogy sorra távoznak a vezetők a posztjukról, és van olyan is, aki a párttól is elköszönt. Távozott a posztjáról Zaránd Péter kampányfőnök, aki a népszavazási aláírásgyűjtést koordinálta. Távozott Túry Márton elnökségi kabinetfőnök, illetve Papp Gergő kommunikációs igazgató, aki a pártból is kilépett.

A történtekről senki nem akart névvel beszélni, de több momentumos is megerősítette az ellentéteket és a veszekedések részleteit az Indexnek. Röviden, vázlatosan így foglalhatjuk össze a tavaly év végi történéseket:

• Elindult a civiles népszavazási aláírásgyűjtési kampány. Már arról is volt vita – elnökségi szinten is –, hogy beleálljon-e a párt. De végül belevágtak.
• A kampányfőnök Zaránd Péter lett, akinek a döntései, egyesek szerint az „utasítgató stílusa" sokakban ellenérzést váltott ki a pártban.
• A bili akkor borult, amikor Zaránd leváltotta a posztjáról Papp Gergőt, a kommunikációs igazgatót. Egy általa írt belső levél szerint mindezt Fekete-Győr András kérésére tette. Zaránd és Papp között akkor már feszült volt a viszony.
• Zaránd egy ponton visszavonta ugyan Papp leváltását, de Papp akkor már visszautasította, hogy maradjon.
• Pappot ezek után többen védeni kezdték a pártban, Zaránd tevékenységét pedig többen kritizálták, és az elnökség lépéseit sürgették. (A két tábor másképp értelmezi a dolgot: Zarándék csúnya lejárató kampányról beszélnek, míg Pappék az igazság kimondásaként látják.)
• Fekete-Győr ezek után Zarándot is hátra akarta vonni, megnyirbálni a jogköreit, amivel viszont Soproni Tamás vitába szállt. Így a szembenállás – amely az egész pártot foglalkoztatta – a legmagasabb szintre került.
• Végül karácsony előtt Zaránd maga távozott a posztjáról a belső nyomás miatt, kiszállt a kampányszervezésből, de a párt tagja maradt. Kikényszerített lemondása után pedig – úgy tudjuk – küldött egy, a pártról lehangoló képet festő körlevelet, amelyben a kampányszervezés nehézségeit a Momentum „anyagi, morális és politikai" válságával magyarázta.
• Papp Gergő viszont a pártból is kilépett. A feszültség leglátványosabb lenyomataként azonban hagyott egy búcsúlevelet, amelyet december utolsó napján minden momentumos küldötthöz eljuttatott. (A nagyjából 140 fős küldöttgyűlés a Momentum politikai döntéshozó szerve, olyan, mint más pártoknál a kongresszus.)

Tomi legfőbb célja, hogy legyőzze Andrist

Papp ebben elég nagy őszinteséggel teregeti ki a párt belső szennyesét. A levélben, amelyet nem a nyilvánosságnak szánt, de az Indexhez is eljutott, a kommunikációs igazgató például arról tájékoztatja a momentumosokat, hogy Soproni Tamás alelnök Fekete-Győr András posztjára vágyik:

Miután Soproni Tominak hónapok óta az az egyetlen és legfőbb politikai célja, hogy legyőzze Andrist majd átvegye a helyét, muszáj megszólalnom.

Papp levelében nyilván benne van a távozó ember sértettsége, ám nemcsak az őt érintő vitáról tesz állításokat, hanem arról, hogy kommunikációs vezetőként látta a teljes elnökség működését. Papp szerint a pártvezetés munkáját bénította, hogy az elnökkel együtt összesen öttagú elnökség rendre Fekete-Győr ellenében Soproni mellé állt, „Andris valójában nem tud elnökként viselkedni, mert négy elnökségi tag Tomi miatt folyamatosan leszavazza".

Papp itt a küldöttek tudomására hoz egy magánéleti titkot is: miszerint Soproni Tamás és egy másik elnökségi tag, Orosz Anna között szerelmi viszony szövődött.

Kb. 1 hónapja együtt vannak, és érzelmileg zsarolják egymást a politikai döntéseknél, így egyszerűen nem szavaznak egymás ellen fontos kérdésekben az elnökségben.

Ezt nagyon rossz leírni, mert emberként kedvelem mindkettejüket, és ez nagyon magánügy, de muszáj tudnia róla a párt küldöttgyűlésének, ha alapvetően befolyásolja a Momentum sikerét" – írta Papp, aki példaként hozza, hogy Orosz szerinte a magánéleti megfontolásai miatt nem akart Zaránd leváltása mellett szavazni. És bár politikailag nem akarta Zaránd maradását, Soproni miatt máshogy szavazott. „Már az is felvet kérdéseket, hogy egy ilyen után miért nem az az alap reakció, hogy valamelyikük lemond összeférhetetlenség miatt" – jegyezte meg Papp.

A távozó kommunikációs vezető szerint a belső feszültségek, és hogy az elnökség „a saját kis hatalmának és paranoiájának rabja lett", a párt eredményeit is jelentősen visszavetette.

Ezért nem tartunk sehol, ezért nem gondolja már senki az elnökségből, hogy meglesz a civiles népszavazás (elég szomorúak a számok), ezért számol már az elnökség csak 80 jelölttel a 106 helyett

– írta Papp tehát december végén. A levél állításairól több momentumossal beszélgettünk, és mindenki megerősítette, hogy bár Papp levelében jó pár sejtetés van, az elnökségben kialakult belső csatát észlelni lehetett. Sőt, tudomásunk szerint Papp ellenlábasa, Zaránd Péter is az egyre csúnyább eszközöket használó belső harcokra figyelmeztetett abban a küldötteknek szóló levélben, amelyben a Momentum többszörös válságáról írt.

András és Tamás közösen nyugtat

Az év végére kialakult háborúskodó, vádaskodó helyzetet persze Fekete-Győr és Soproni is jól érzékelte. A két politikus rájött, hogy a Momentumot csak az mozdíthatja előre, ha abbahagyják a sorozatos szembenállást, és kiegyeznek egymással. „Csak akkor sikerülhet a kampány, ha a párt két legerősebb embere egy irányba húz. Különben azon csatázhatnak, hogy ki vezessen egy 0-1 százalék körüli, megszűnés felé tartó pártot" – értékelt egy momentumos.

Fekete-Győr és Soproni tehát kiegyezett (ideiglenesen biztosan), és ennek első jele egy újévi levél volt, amelyet rögtön január első napján küldtek körbe a tagoknak. A levelet a teljes elnökség aláírta, keresztnéven (András, Anna, Duki, Katka, Tamás), és bár nem konkrétan Papp levelére reagál, általánosságban tesz célzást az ott megfogalmazott állításokra.

„Nem a jelenlegi folyamat az első idén, amikor valaki megalapozatlan, fél- vagy tizedigazságokra épülő és személyeskedő vádakkal illeti a szervezet egy másik tagját. Még ijesztőbb ez akkor, amikor teszi ezt egy nagyobb plénum – mint a küldöttgyűlés – előtt.

Az elnökség teljes összhangban ítéli el ezt a magatartást, hiszen minden jóindulat mellett is egy ilyen vádaskodó levél elülteti a gyanakvás magját a hallgatóságban,

a megvádolt fél pedig védekezésre vagy viszontvádak megfogalmazására kényszerül, ami egy lefelé vezető spirál, és még mélyebb morális gödörbe taszítja a társaságot" – írták.

A levél célja ugyanakkor egyértelműen a küldöttek megnyugtatása, és a pártvezetés elég önkritikusan ír a kialakult helyzetről. „Sajnos nem annyira meglepő, hogy ide jutottunk. Hogy sokan azt érzitek, hogy a szakadék szélén vagyunk, és valakinek meg kell mentenie a Momentumot. (...)

Mert elveszett a bizalom, a közösség erejébe vetett hit, és előtérbe került a bizalmatlanság, a gyanakvás és egy lefelé menő spirálba kerültünk.

Ezeket az, egy pártvezetéstől teljesen szokatlan szavakat (szakadék széle, elveszett bizalom, lefelé menő spirál) azonban nem egységes lemondás követte. Az elnökségi tagok azt javasolták, hogy inkább beszéljék ki a problémákat, és a január 14-i küldöttgyűlésen zárják le „ezt a viharos időszakot".

Stratégiaváltásra készül a Momentum

Így érkeztünk el tehát a múlt vasárnaphoz, amikor története talán legrövidebb küldöttgyűlését tartotta a párt. Bár a küldöttgyűlés előtt többen olyan alapszabály-módosításokkal és javaslatokkal bombázták a társaikat, hogy például ne szerepeltessék az elnökségi tagokat a lista elején, vagy hogy válasszanak komplett új vezetést, Fekete-Győrnek és Soproninak közösen sikerült stabilizálnia a helyzetet.

Így végül a pártban (kampány előtti) papírforma eredmény született: nem váltottak elnököt vagy elnökséget, Fekete-Győr elnöki beszámolója a bizalmi szavazáson nagy többséget kapott, a párt választási listáján az elnök lett a listavezető, és az elnökségi tagok szerepelnek az első öt helyen. Az már előtte eldőlt, hogy Soproni vezeti majd a kampányt kampányfőnökként.

Miniszterelnök-jelöltet viszont – a korábbi ígéreteivel ellentétben – nem választott a párt. „Dunát lehet rekeszteni miniszterelnök-jelöltekkel, pedig valójában egyetlen személy nem tud hitelesen képviselni egy sokszínű országot. A Momentumban hisszük, hogy csak többen, csapatban, közösségként tudjuk képviselni a nőket, a civileket, a vállalkozókat, a hátrányos helyzetűeket, a romákat, illetve a fiatalokat" - indokolták a közleményükben.

Valójában arról van szó, hogy kívülről nem találtak megfelelő embert, Fekete-Győr pedig úgy gondolta (pláne az elmúlt hetek belső történései után), hogy nem tudná hitelesen vállalni ezt a pozíciót. Ráadásul több momentumos vezető is azt mondta, hogy egyfajta stratégiaváltásra készülnek a kampányban.

Míg eddig ugyanis egyfajta minden réteget megcélzó, minden bizonytalanra koncentráló kommunikációjuk és politikájuk volt („se nem jobb-, se nem baloldali párt", mindenkinek szóló program), a kampányban arra készülnek, hogy a Momentum generációs jellegét erősítsék. Vagyis a fiatalokhoz fognak szólni, azt akarják majd üzenni, hogy képviseletet kell adni a huszon- és harmincéveseknek is a parlamentben.

Ennek jeleit már láttuk: a Momentum felszólalt például a bulinegyedes népszavazáson a szórakozóhelyek bezárása ellen, és jelezte, hogy a külföldre távozó fiatalok szavazását majd telekocsikkal akarja segíteni. A Momentum vezetői reménykednek, hogy – bár hivatalosan persze a kormányváltás lesz a cél – egy fiataloknak szóló kampány berepíti őket a parlamentbe.

Igaz, többek szerint eddig sem a kampánnyal volt a probléma, hanem a személyi feszültségekkel, amelyek már ezelőtt kialakultak a Momentumban, hogy a párt a parlament vagy bármiféle hatalom közelébe jutott volna.

FRISSÍTÉS!

Cikkünkre közleményben reagált a Momentum: 

"A Momentum decemberben átállt kampányüzemmódba. Az átalakulás számos szervezeti és személyi változással járt együtt. Ezek a változások több hete lezáródtak, azóta pedig a kampánystáb dolgozik a kampányon. 

A Momentum január hatodikán elindította választási kampányát, azóta az általunk támogatott jelölt Pusztahencsén megverte az eddig pozícióban lévő Fidesz-közeli jelöltet. Bemutattuk a generációs csapatunkat, a 106 jelöltünk országszerte megkezdte munkáját, a múlt heti kecskeméti kampányindítón az elnökség és a jelöltek egységben mutatták be a párt választási stratégiáját. Ebben a stratégiában minden héten egy-egy fontos témában dolgozzuk fel a Momentum-generáció elképzeléseit a jövő Magyarországáról. Azt gondoljuk, egyértelmű, hogy egy politikai válságban lévő párt nem lenne képes a fentiekre."

Borítókép: Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke a párt Európához tartozunk! jelmondattal meghirdetett demonstrációján a fővárosi Hősök terén 2017. május 1-jén. Fotó: MTI / Marjai János