Friderika
13 °C
29 °C

15 évesen gyűlöletből gyilkolt

Képernyőfotó 2018-01-20 - 16.45.04.png
2018.01.22. 15:57 Módosítva: 2018-01-22 15:57:48
Harminchét évvel ezelőtt egy 15 éves fiú megölte nevelőtanárát az aszódi javítóintézetben. Megpróbált elmenekülni, de pár nappal később a nyomára bukkant a rendőrség. Beismerte a tettét, leülte büntetését, több filmben is szerepelt, de még ma sem egyértelmű, hogy nyereségvágyból elkövetett gyilkosságot követett el, vagy egyszerűen bosszút állt az őt ért fenyítésekért, zaklatásokért.

„Január 22-én reggel az aszódi fiúnevelő intézetben holtan találták Kiss József 58 éves intézeti tanárt. A rendőrség megállapította, hogy bűncselekmény áldozata lett” – írta a Pest Megyei Hírlap 1981. január 27-i számában. A korabeli lapok arról is beszámoltak, hogy Nagy József 15 éves kozármislenyi lakos, intézeti nevelt fiú alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével.

A fiatal nem sokáig rejtőzködhetett, ugyanis már a gyilkosság másnapján elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség. A vizsgálatok során arra jutottak, hogy „tettét bosszúból és anyagi haszonszerzés céljából követte el” – olvasható a Pest Megyei Hírlap említett számában. Nagy József nem tagadta bűnösségét. Nem volt kérdés: ő követte el a gyilkosságot, ezzel megpecsételve egész életét.

Bár százszázalékosan nem lehet állítani, hogy az eset pontról pontra így történt, de archív lapok segítségével rekonstruálva egészen részletes képet kaphatunk a gyilkosságról.

Vacsorából véres gyilkosság

1981. január 21-én este fél nyolc körül Kiss József nevelőtanár hazaindult a munkából. Kétszobás lakása egy U alakú ház déli szárnyán volt, az intézet kis Lloyd-kertnek nevezett részén. Az épület többi helyisége lakatlan volt, a legközelebbi lakott ház körülbelül 300-800 méterre volt onnan. Hazaért, majd este nyolc felé valaki becsöngetett hozzá.

Ajtót nyitott, és ott állt Nagy József tanuló, aki két nappal ezelőtt megszökött a javítóintézetből. Hullámos barna haj, világos szemek, ártatlannak tűnő arc. „Vissza akarok menni az intézetbe” – mondta a fiatalember. „Mikor ettél utoljára?” – kérdezte erre a nevelő. „Talán két napja...” – érkezett a válasz. Ekkor Kiss gyanútlanul behívta a fiút vacsorázni.

Népszabadság – 1981. február 19., csütörtök
Népszabadság – 1981. február 19., csütörtök
Fotó: Népszabadság /  Arcanum Digitális Tudománytár

Nagy József előtt szalonna, kenyér és egy kés volt az asztalon. A tanár hátat fordított, és lehajolt, hogy tüzet rakjon a kályhában. A fiú hirtelen kést döfött a hátába, de a férfi nem vesztette el eszméletét. Dulakodtak, majd Kiss József a kertbe rohanva segítségért kiáltozott. Senki nem hallotta. Nagy 100-150 méter után beérte a menekülő férfit. Az egyik döféssel átvágta áldozata védekező kezét, az összeesett, végül a nyakába szúrta a kést.

Az intézeti nevelt a bokrok közé vonszolta a holttestet, és kiürítette zsebeit. Magához vette a pénztárcát a benne levő 260-280 forint körüli összeggel, majd a nevelő zseblámpáját és táskáját is. Indulás előtt még kicserélte véres ruháit, amiket otthagyott az áldozat lakásán. Később Kiss József kerékpárján szökött el az aszódi vasútállomásra, és innen még éjszaka egyenesen a szülőfalujához közeli Pécsre indult, ahol menedéket kért ismerőseitől.

Az intézet egyik épületének padlásán bujkált, mielőtt gyilkolt

Széles körű nyomozás indult, miután kollégái megtalálták Kiss József holttestét január 22-én reggel 120 méterre a házától a bokorban. „Vizsgára készülődés közben a pedagógusok 9 óra tájban észrevették, hogy hiányzik az 58 éves Kiss József nevelőtanár, az intézet törzsgárdájának tagja, aki közismert pontosságáról” – írta a Népszava 1981. február 19-i számában.

Lakását feldúlva találták, a televízió be volt kapcsolva, a jelek egyértelműen dulakodásra utaltak. Az ott talált véres ruhadarabok miatt felmerült a gyanú, hogy valamelyik tanuló követte el a gyilkosságot. Ekkoriban hat javító-nevelő munkára ítélt fiatal volt szökésben. Hamarosan sikerült leszűkíteni a kört egy növendékre, méghozzá Nagy Józsefre, ugyanis az előkerült nadrág hiányzó csatja alapján az egyik nevelő beazonosította tulajdonosát.

Amerikai Magyar Népszava – 1981. július 10., Péntek,
Amerikai Magyar Népszava – 1981. július 10., Péntek,
Kép: Amerikai Magyar Népszava / Arcanum Digitális Tudománytár

„Éppen egy gépkocsit ellenőriztünk, amikor a másik oldalon egy gyalogos közeledésére lettem figyelmes. Igaz, a körözés során ismertetett ruhától eltérő öltözékben volt a fiatalember, de azért természetesen megállítottam. Nagyon ismerősnek tűnt az arc, és rövidesen már csattant is a bilincs Nagy József csuklóin. Szerencsém volt, hogy pont belém futott” – nyilatkozta a Dunántúli Napló 1981. február 9-i számában Fábián János törzsőrmester, aki elfogta Nagy Józsefet.

Nagy József már első kihallgatásakor elismerte a súlyos bűncselekmény elkövetését. Vallomásából kiderült, hogy január 19-én este egy mozilátogatásról hazafelé menet szökött meg csoportjától, ám nem hagyta el Aszódot, sőt, a javítóintézet területét sem. Egy elhagyatott épület padlásán húzta meg magát a szökés és a gyilkosság közötti két napban.

Azt vallotta a korabeli lapok szerint, hogy rejtőzködése alatt tervelte ki a gyilkosságot, ezért magához vett egy kisbaltát, amellyel az intézeti tanulók rendszeresen levágják a fák elkorhadt gallyait a kertben. Elrejtette a szerszámot pufajkájában, és elhatározta, hogy útközben fogja megtámadni az éppen hazafelé tartó nevelőt. Ezt azonban inkább elvetette, mert tartott a nála jóval erősebb férfi ellenállásától és elmenekülésétől. Végül a ház közelében bújt el, várva, hogy áldozata hazaérjen.

„Le fogom dörzsölni a vért a kezemről”

Elfogásakor azzal indokolta tettét, hogy a nevelőtanár kegyetlenül szigorú volt vele, ezért bosszút akart rajta állni. Az Esti Hírlap 1981. február 19-i számában megjelent egy interjú, amit Pethes Sándor készített Nagy Józseffel, aki életéről és a gyilkosságról is beszélt. Pethes feltette a kérdést, hogy könnyű-e megszökni a javító-nevelő intézetből, mivel József január 19-i szökése már a harmadik alkalom volt. „Aki akar. Nem tudtam beleszokni abba, hogy bezárva vagyok, hogy mindig parancsolnak...” – válaszolta az elkövető.

„Rosszul bántak veled az intézetben?” – kérdezte az újságíró. „A Kiss tanár urat gyűlöltem. De mások is. Mondtuk is, egyszer elintézzük. Engem a második szökésem után a fogdában megvert.” „Erre van tanúd?” „Nincs.” – érkezett a válasz. A kérdező ezután arra utalt, hogy a tanár úr talán mégsem olyan rossz ember, mert leültette, és ételt adott neki, amikor odament a fiú a lakására. „Nem, azért adott enni, mert két napig nem ettem.” „És ha azonnal visszavisz az intézetbe?” Nagy József sírva fakadt, majd válaszolt: „Az lett volna jó, akkor én most nem vagyok itt.”

„Miért tetted?” – terelte a szót Pethes a gyilkosságra.

Ne tessék kérdezni, nem tudom. Gyűlöltem és kész.”

Nagy József állításával szemben Kiss József feljebbvalói és munkatársai azt nyilatkozták többek közt a Magyar Hírlapnak, hogy a húsz éve Aszódon dolgozó nevelőtanár az intézeti rendet következetes szigorral megkövetelte, de emberségesen bánt a tanulókkal. A Magyar Nemzet pedig úgy jellemezte a tettest, hogy „Nagy József azonban – aki már gyerekkorában agresszív természetű volt – gyűlölte szigorúsága miatt Kiss Józsefet, és mániákusan neki tulajdonította életének félresiklását”.

Az intézeti nevelt előélete valóban nem volt kifogástalan, sokszor bajba került, kisebb-nagyobb bűntetteket követett el, és családi körülményei is megnehezítették az életét. Az Esti Hírlap interjújából szintén kiderül, hogy édesanyja nehézgépkezelő, édesapja pedig rakodó volt. Szüleivel és két testvérével Kozármislenyben éltek, de József még a nyolc általánost sem fejezte be, „tízéves fejjel – ő meséli – bosszúból betört az iskolába, és szétdobálta a tanítónő iratait”. „Gyermekkorától gondot okoz környezetének: garázdaság, rablás miatt a bíróság múlt év augusztusában javító-nevelő munkára utalta. Magatartása, szökései miatt az intézetben többször felelősségre vonták” – írta a Szolnok Megyei Néplap 1981. február 19-én.

A vele készített interjúban elmeséli, miért került az aszódi javítóintézetbe: „Minden balhét részegen csináltam. Először motorkerékpárokat loptam, aztán fejjel betörtem egy kirakatot, végül elvettem egy kisfiútól a pénzét. A barátommal Pécsett egy tízemeletes házban elkezdtünk liftezni. Beszállt két srác a liftbe, és az egyiktől elvettem a pénzét. De igazában nem emlékszem, hogyan történt, mert piás voltam.”

Habár a korabeli újságokban rossz színben tüntették fel, illetve az általa elmesélt dolgok sem vetnek rá jó fényt, mégsem nevezhető elvetemült gyilkosnak. Négy évvel a gyilkosság után, 1985-ben a Bebukottak című dokumentumfilmben szerepelt. Ez a film azt mutatta be, hogy milyen az élet a tököli fiatalkorúak börtönében, több bentlakót is megszólaltatott saját történetükkel kapcsolatban, köztük Nagy Józsefet is.

A filmben a történtekről feltételes módban beszélt, mintha nem tudta volna biztosan, mi hogyan volt. Magyarázat lehet erre, hogy elsötétült előtte minden, amikor megölte tanárát: „Arra összpontosítottam, hogy most mi lenne, ha megszúrnám, mert azon gondolkoztam egész végig, megmondom őszintén. De tényleg annyira besértődtem, nem láttam, nem hallottam semmit se. Arra eszméltem föl, hogy jaj, Jóska, mit csináltál? Megszúrtál.” A film utolsó részében arról beszélt, hogy milyen tervei vannak a szabadulása utáni időszakra; feleséget és két gyereket szeretne. Ezen a ponton elérzékenyült, és itt látszott igazán, hogy tudja, soha nem szabadulhat tettének következményeitől.

Tíz és fél évi börtön, de ki volt valójában az áldozat?

Az 1981. május 5-én és 7-én megtartott nyilvános tárgyalásáról a Pest Megyei Hírlap részletesen beszámolt május 8-án. Orvosszakértő ismertette az áldozat sérüléseit a bíróság előtt, amelyből kiderült, hogy Nagy József 15 metszett és szúrt sebet ejtett rajta, és ebből kettő – egy gerincig hatoló mellkasi szúrás és a nyakba fúródott utolsó döfés – életfontosságú szerveket roncsolt. A halált végül légembólia okozta.

A per során kiderült, hogy a tettes nem szenvedett elmebetegségben, tudatzavarban vagy más kóros elmeállapotban, habár intelligenciahányadosa alacsonyabb az átlagosnál. Ezt akkor hiányos iskolázottságával és ingerszegény családi környezetével magyarázta dr. Boda Lívia igazságügyi elmeorvos.

A végső ítéletet a vizsgálatok, illetve egykori iskolája által küldött jellemzése alapján hozták meg, amelyben rámutattak, hogy a fiú már alsó tagozatos korától nehezen nevelhető volt. A bíróság „vélt sérelemnek” minősítette a vádlott egész büntetőeljárása alatt hangoztatott védekezését, hogy a testi fenyítésekért állt bosszút a nevelőn, emellett súlyosbító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény közfelháborodást keltett, és az intézeti nevelés rendjét is megzavarta. „A Pest megyei Bíróság előre kitervelt módon, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból és más aljas indokból elkövetett emberölésért, továbbá 4 rendbeli lopás vétségéért, Nagy Józsefet 10 és fél évi börtönbüntetésre, továbbá 8 év közügyektől eltiltásra ítélte” – írta meg a Pest Megyei Hírlap.

Tíz és fél évvel később Nagy József kiszabadult a börtönből. 2014-ben ismét szereplője lett egy filmnek, a Káin gyermekeinek, amelyet Gerő Marcell rendezett, és a Bebukottak című film szereplőinek sorsáról szól. A felvétel idején Nagy már hajléktalan volt, nagyon nehezen beszélt közel 35 évvel azelőtti tettéről. Sírva teszi fel a kérdést a filmben: „Tudod, milyen lelki bánat nekem ez az egész? Tudod, milyen lelki fájdalom, hogy valakinek az életét elvettem, csak azért, mert egy taknyos orrú gyerek voltam? Ezt senki nem fogja megérteni. Semmit nem tudtok erről az egészről.”

Gerő Marcell azt mondja, közeli kapcsolatba került Józseffel a forgatás során, aki kissé nehezen, de végül teljesen megbízott benne. A Káin gyermekei című filmben József őszintén vallott arról, hogy gyilkosságának hátterében több állt, mint amit a korabeli lapok igyekeztek tükrözni. A rendező állítja, Nagy József elmondta neki, hogy nevelőtanára, Kiss József visszaélt hatalmi helyzetével, befolyásával, és szexuálisan zaklatta a vele szemben tehetetlen fiút. Habár erre nincsenek bizonyítékok Nagy József kijelentésén kívül, nem zárható ki teljesen, hogy valóban sor került a zaklatásra. Ezek alapján egészen más megvilágításba kerülhet a férfi egykori tette, de akkoriban vagy nem tudtak arról, hogy mi folyik az intézetben, vagy inkább nem akartak tudni. Szabadulása után Nagy József hajléktalanként élt Pécsen, 2016 márciusában halt meg.

A cikk az ELTE Média és Kommunikáció tanszék Tegnapi újság című kurzusa keretein belül készült.

Cikkünk korabeli sajtóidézeteihez az Arcanum adatbázisát használtuk forrásként.

Nyitókép: képkocka Gerő Marcell Káin gyermekei című filmjéből (operatőrök: Kiss Rudolf Péter és Lovasi Zoltán)