Aladár, Álmos
-1 °C
3 °C

Gyurcsány: A kerítés lebontásáról beszélni öngyilkosság

DSC 0477
2018.01.30. 21:59
A kerítés lebontásáról beszélni politikai öngyilkosság, de megtartása összhangba hozható egy humánus menekültpolitikával. Az egyéni mandátumokkal Orbán legyőzhető, ehhez nem kell közös lista sem, és közben lehet versengeniük is az ellenzéki pártoknak – mondta Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke szerint az ukrán nyugdíjasok általa felvetett ügyét nem lehet összevetni Orbán migránsozásával, mert Orbán hazugságot terjeszt, míg ő létező problémáról beszél.

Börtönpoénnal indult Gyurcsány Ferenc fellépése a Republikon Intézet kedd esti rendezvényén a Gödör Klubban. A moderátor, Tóth Csaba azzal vezette fel az estét a 80 fős hallgatóság előtt, hogy igyekeznek leültetni a demokratikus ellenzék vezetőit, mire a volt kormányfő lecsapta a labdát: „Mások is próbáltak már leültetni.” A közönség kuncogásából kiderült, ők sem az ellenzéki összefogásról szóló tárgyalásokra gondoltak.

A kötelező körben a DK elnöke pár percben elmondta, kikre szavazzanak a liberálisok: „Bármelyik, parlamenti bejutásra esélyes demokratikus ellenzéki pártra.” Kicsit később egyértelművé tette, ez három pártot jelent: a DK-t, az MSZP-t és az LMP-t. A demokrácia lényegéről ezek a pártok ugyanazt gondolják, a piacgazdaságot illetően már vegyesebb a kép. A DK a legpiacpártibb, az LMP viszont antiglobalista alapon született, Schiffer András idején „Venezuelát is példának tekintette”, bár a pártelnök leköszönése óta ezzel kapcsolatban „most csend van”.

Mindenkivel lesz megállapodás

Gyurcsány a moderátortól megkapta, hogy akár Orbán kottájából is játszhat azzal, hogy ellenzi a közös listát. A DK célja, hogy győzzön az ellenzéken belül? „Ha ez a legkeményebb kérdése, unalmas esténk lesz” – vetette ellen a volt szocialista kormányfő, megjegyezve, hogy a DK 60 körzetben nem indít jelöltet, megállapodott az MSZP-vel, ellentétben a többi párttal.

Egyéniben kell megverni a Fideszt, így ott lehetőleg egy-egy jelölt kell, mondta Gyurcsány, aki szerint „a Momentummal bezárólag lesz erről valamilyen megállapodás”, de a közös listának nem látja értelmét, mondván, „ott biztosítani kell a demokratikus alternatíva sokszínűségét.”

Virágnyelven ez azt jelenti, hogy a DK valóban mérhető versenyt akar látni az ellenzéki pártok között, miközben szerinte is fontos az együttműködés azon az alapon, hogy Orbán Viktort le kell győzni.

DSC 0496
Fotó: Bődey János

Fodor Gáborról inkább semmit

„Hallatlan, hogy egy párt minél nagyobb támogatást szeretne" – ironizált Gyurcsány, aki hangsúlyozottan nem kormányfőjelöltje a DK-nak, csak listavezetője. „Adja isten, hogy a demokratikus ellenzék nyerje a legtöbb szavazatot, és adja isten, hogy azon belül a DK-kapja a legnagyobb támogatást. Akkor én vezetem a koalíciós tárgyalásokat, és együtt eldöntjük, ki legyen a kormányfő.”

Igaz, Gyurcsány szerint egy ilyen győzelem esetén is lehet, hogy nehezen mennének a koalíciós tárgyalások, akár új választást is ki kéne írni, „de az már egy új helyzet, akkor már megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza.”

Tehát drukkol Szél Bernadett LMP-jének és a pártját az MSZP-vel kötött egyezséggel, kormányfőjelöltséggel valószínűleg megmentő Karácsony Gergelynek is. 

„És drukkol Fodor Gábornak?” – kérdezte a moderátor.

„Nem. Ez az egyetlen kérdés, amelyről nem mondom el teljesen, amit gondolok, pont azért, mert Orbánnal nincs alku. Gondolom ezt mindenki érti.”

Elmesélte, mennyire meglepte őt, az MSZP-t, az Együttet és a Momát is, amikor egy köztük folyó, az együttműködésről szóló tárgyaláson egyszer csak megjelent a Magyar Liberális Párt (MLP) vezetőjeként Fodor Gábor. „Nem ezt beszéltük meg, Gergő” – idézte fel Gyurcsány a Párbeszédet vezető Karácsony Gergelyhez intézett szavait. „Komoly fenntartásaim vannak a párt vezetőjével (az MLP-t vezető Fodor Gáborral – a szerk.), de nem a párttal.”

A bojkott rossz ötlet lenne

Bár az orbáni rendszer szerinte lényegében diktatúra, mégis hiba lenne a választás ellenzéki bojkottjával „100 százalékot adni” Orbánnak, akkor is, ha a kormánypárt a maga javára szabta át a választási törvényt, és így nehezebb nyerni. Anélkül is van értelme a részvételnek, mert a parlament, ha le is van butítva, még mindig a harc egyik terepe, a képviselőknek még mindig van annyi mozgásterük, hogy felhívják a figyelmet a visszásságokra. És a tét mindenképpen Orbán diktatúrájának megtörése, még akkor is, ha az emberek többsége láthatóan „nem tekinti a liberális demokratikus berendezkedést a saját jólétük garanciájának és feltételének.” Sőt, sokan mintha szabadságuk egy részének feladásában látnák az anyagi érvényesülést.

HA NINCS POLGÁRI KULTÚRA, HOGY EGY PONTON TÚL AZT MONDJUK, NEM VAGYUNK HAJLANDÓK KISZOLGÁLNI A RENDSZERT, HA TELE VAGYUNK MEPHISTÓKKAL, AKKOR BAJBAN LESZÜNK.

Talán ezért sem hat annyira, amikor az ellenzék Putyin, Erdoğan, Aliyev magyarországi szoft rendszerének megvalósításának veszélyéről szól – mondta Gyurcsány, megjegyezve, hogy ugyanakkor a felmérések szerint a társadalom legalább fele elégedetlen, ami a valóságban még nagyobb arányt is jelenthet.

Gyurcsány nem akar öngyilkos lenni

„A kerítésépítéssel létrejött egy nagyon erős szimbólum. Az emberek fejében ez a biztonság szimbóluma lett, ezzel számolni kell” – kezdte Gyurcsány a menekültpolitikával kapcsolatos véleményét. 

Ma azt mondani, hogy a kerítést le kell bontani, politikai öngyilkosság volna. És én nem szeretnék öngyilkos lenni.

Helyette a már meglévő kerítést használni is lehet, a szabályozott beengedés eszközeként, ha mögötte egy humánus rendszer áll. „A háború elől menekülőket be kell fogadni, bármennyien is legyenek – egyébként sem Magyarországot választják második hazájuknak” – mondta Gyurcsány, megjegyezve, hogy ez majd könnyen megy át a sajtóba úgy, hogy ő mindenkit befogadna, és a kerítést le akarja bontani. Ami a többi menedékkérőt illeti, Magyarországnak szabad mérlegelése van abban, hogy kinek a tudására van szükség, és milyen kihívást enged meg saját kultúrájával szemben. „Lehet-e integrálni úgy, hogy abból a többség is profitáljon, és mikor van az a szint, amikor már a többség ezzel veszít a kultúrájából, erről lehetetlen beszélni” – mondta Gyurcsány.

Ugyanezt a lehetetlen helyzetet látja a kettős állampolgárság ügyében is: „A jobboldal pokoli erővel bélyegez meg mindenkit, aki erről beszélne. De nem lehet elfogadni a diktatúra diskurzusdominanciáját.” Gyurcsány szerint a 2010-ben megszavazott – kizárólag általa és két párttársa által ellenzett – egyszerűsített honosítási eljárással nem járhat együtt a szavazati jog, amennyiben az adott személy nem él életvitelszerűen Magyarországon. „Azért nem járhat szavazati jog, mert valakinek a nagyapja magyar állampolgár volt.” Fenntartja, hogy helytelen, ha valaki úgy szavazhat az ország ügyeiről, hogy életében nem élt Magyarországon, ki sem lépett Székelyudvarhelyről. „Persze, fontos neki a magyar kormány összetétele, ahogy nekem meg fontos a francia vagy a német kormányé” – de a szubszidiaritás, hogy helyben döntsünk az ügyeinkről fontosabb.

Ukrán ügy ≠ alternatív migránsozás

Hasonlóan lehetetlen normálisan beszélni a kettős állampolgárok formális áttelepüléséről – Kispalád lakossága 2010-ben 590 volt, most Gyurcsány szerint 1300 –, és a szovjet–magyar megállapodás révén magyarországi lakcímük alapján Magyarországon nyugdíjat igénylő ukrán állampolgárokról. 

Ez nem olyan, mint a kormány migránsozása? Gyurcsány szerint röviden nem, de valóban tisztességtelen volna a dolgot elintézni ennyivel. „Én is olvastam Szily László reggeli írását.” „Könnyű azt mondani, hogy egyik kutya, másik eb. Máskor meg azt mondják, milyen hülye az ellenzék, semmiből nem tud ügyet csinálni.”

Azonban alapvető különbség van az ő felvetése és a kormány migránsozása között: „Mi nem bélyegzünk meg minden ukránt, hanem azt mondjuk, van nyugdíjbiznisz és vannak, akik ebből politikai és gazdasági hasznot hajtanak, és ez nincs rendben.” Elmondása szerint 2010-re a Bajnai-kormány már aláírásra kész megállapodást hozott tető alá az ukrán féllel a bő fél évszázados államközi egyezmény átalakításáról – ám ezt az Orbán-kormány már nem forszírozta.

DSC 0564
Fotó: Bődey János

„Az orbáni rémületkeltés mögött nincs igazság, 1300 ember nem bolygatta fel az életünket, nem vette el a munkahelyeket. Viszont több tízezer munkavállaló kell külföldről, a Waberer'snél például a sofőrök többsége külföldi, akik két év után dobbantónak használva Magyarországot tovább mennek. Félreértés ne essék, nem ítélem el a céget. Az orbáni rémületkeltés mögött megbélyegzés, hazugság áll, mi pedig a nyugdíjbizniszről igaz módon beszélünk.”

(Borítókép: Bődey János / Index)