Választási csalásra készült Zuschlag János

Bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt előzetesbe került Zuschlag János, 40 éves és egy 24 éves társa, akik 2017 őszén egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisaiba illegálisan belépve jogellenesen megszerezték a cég ügyfeleinek személyes adatait, hogy tényleges kampány helyett így gyűjtsenek ajánlásokat az idei parlamenti választásra - közölte a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség.

az ügy két további érintettjével.

A Kecskeméti Járásbíróságon délben döntöttek úgy, hogy Zuschlag és társa egy hónapra előzetesbe kerül. A Blikk arról számolt be, hogy Zuschlagot bilincsben, vezetőszáron vitték el a bíróságról. 

A NAV nyomozói szerdán hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három férfit vettek őrizetbe. Az őrizetbe vett  férfiak közül egyikük esetében a kényszerintézkedés feltételei nem álltak fenn. 

Kampány helyett adatlopás?

Az ügyészség szerint a gyanúsítottak megállapodtak, hogy a 2018-as választásokon különböző választókerületekben képviselőjelölteket indítanak. A jelöltek indításához szükséges 500 ajánlást nem valós kampánnyal, hanem különböző adatbázisokban szereplő személyek adatainak felhasználásával akarták megszerezni. Céljuk az volt, hogy a választásokat kihasználva illegálisan jussanak költségvetési támogatáshoz. A NAV közleménye szerint több százmillió forintnyi kampánytámogatást akartak így megszerezni, és négy pártot akartak indítani. Az általuk megkeresett hacker egy biztosításközvetítő cég adatbázisából kilencezer választópolgár adatait szerezte meg.

Illegális úton megszerezték egy pénzügyi tanácsadó cég területi képviselőinek belépési adatait, amivel beléptek a cég informatikai rendszerébe. Így hozzájutottak az adatbázisokhoz, amik a társaság ügyfeleinek személyes adatait tartalmazták. Az ajánlóívekhez szükséges, hiányzó személyi adatokat call-centeres alkalmazottakat bevonva, az ügyfelek felhívásával szerezték meg. Mivel a jelöltállításhoz szükséges ajánlóíven fel kell tüntetni a személyi számot is, különböző ürüggyel,

Az ügyészség azért indítványozza a két gyanúsított előzetes letartóztatását, mert a bűncselekmény szervezettsége és társadalomra veszélyessége miatt tartani kell attól, hogy a gyanúsítottak a hatóságok elől megszöknének, elrejtőznének, így a jelenlétük csak az előzetes letartóztatás elrendelésével biztosítható Ezen kívül attól is tartani kell, hogy a gyanúsítottak tanúk befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszközök elrejtésével meghiúsítanák, megnehezítenék, vagy veszélyeztetnék a bizonyítást. Az ügyészség szerint a bűnismétlés veszélye is a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelését indokolja.

A nyomozást a NAV Dél-Alföldi Nyomozati Igazgatósága viszi, a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett.

Mire jó egy törpepárt?

A választások előtti pártalapítási láz 2013-ban indult, miután a Fidesz többségű parlament megszavazta a törvényt, amely lehetővé tette hogy kamupártokkal akár 600 millió forint költségvetési támogatást is bezsebeljenek. A kopogtató cédula megszűnt, a választók aláírásukkal elvileg bármennyi pártot támogathatnak. Az pedig nehezen ellenőrizhető, hogy a támogató aláírás az adat tulajdonosának tudtával került fel az ajánlóívre. (Például a kamupártok átmásolják egymás íveit.)

500 támogató aláírással már indítható jelölt, aki egymillió forintot kap. Ha a párt 27 jelöltet indít, akkor a 27 millió mellett további 150 millió forint üti a markát. Ha mind a 106 egyéni kerületben indít jelöltet csaknem 600 millió forintot kap.

• 27-53 jelölt indítása esetén 149 millió forint
• 54-79 jelöltnél 298 millió
• 80-105 jelöltnél 447 millió
• 106 jelöltnél 597 milliü forint

állami támogatás jár a pártoknak, az elindított jelöltek kampányára adandó fejenkénti egymillió forint mellett.

2014-ben így 147 párt indult a választáson a megszerzett állami támogatást már csak le kellett papírozni.

Idén már 400 felett lehet a bejegyzett pártok száma, a pártalapítási láz nem lett kisebb, a megszerezhető összeg továbbra is vonzó, a 2013-as törvény módosítása ellenére is.

Korábban csak az egyéni képviselőkre adott fejenkénti egymillió forintot kellett visszafizetni abban az esetben, ha a jelölt nem érte el a két százalékot. A listára adott százmilliós támogatásokat a pártok eredményüktől függetlenül megtarthatták – természetesen költségszámlákkal igazolva, amelyek megalapozottsága a 2014-es tapasztalatok alapján vitatható volt, mégsem lett következménye.

Az idei módosítás szerint már a listára adott százmilliós támogatásokat is vissza kell fizetni, amennyiben a párt nem éri el a listás szavazatok egy százalékát.

Kérdés persze, hogy a pénzt sikerül-e behajtani a kamupártokon. A NAV-nak ez eddig nem sikerült: 2014 után 1,96 milliárd forint bírságot szabott ki, a támogatás visszafizetését követelve, ennek alig két ezrelékét, összesen 3,6 millió forintot sikerült behajtania. Decemberben pedig le is zárta az ügyeket, így az állam hivatalosan is lemondott a papírpártoknak kiszórt milliárdokról.

Zuschlag többpárti

A most már elengedett követelések között volt az Új Magyarország Párt (ÚMP) 80 milliós és az Új Dimenzió Párt 121 milliós támogatása is. Mindkét párt Zuschlag Jánoshoz volt köthető. Ismerőse, Táncsics Péter vezette az ÚMP-t, Kovács Szabolcs, az ÚDP elnöke annak gyerekkori jóbarátja, sőt, Kovács 2013 szeptemberében az ÚMP alapító tagjai között szerepelt. A pártokat – az országos listát nem állító Mindenki Pártjával együtt – Táncsics egyik ingatlanában jegyezték be – írta korábban a Magyar Nemzet. A lapnak Zuschlag elismerte, hogy jelenleg is ad tanácsokat parlamenten kívüli pártnak, a nevét azonban nem árulta el.

Tagad

A csütörtöki bírósági tárgyaláson Zuschlag ügyvédje, Dr. Szente Zsolt annyit közölt a Blikkel, hogy ügyfele nem követte el, amivel gyanúsítják, és tagadta, hogy az ügynek kamupártokhoz lenne köze, sőt, szerinte a 2018 áprilisára kiírt országgyűlési választással sincs „konkrét összefüggésben” az eset. Azt mondta, hogy kisebb pártok neve felmerült ugyan, de annyira kicsik, hogy ügyfele „nem is emlékszik a nevükre”.

(Borítókép:  Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselõ a Kecskeméti Járásbíróságon ahol döntenek előzetes letartóztatásáról 2018. február 1-jén. - f otó: Ujvári Sándor / MTI )