A nemzeti konzultációban megemlített Ahmed H. beperelte Rogán minisztériumát

Bírósági úton támadta meg a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció rá vonatkozó pontját Ahmed H., írja a Magyar Idők. A férfi a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez még december 28-án jó hírnév megsértése miatt.

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. kérdésében ugyanis ez szerepelt: „Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték.”

A keresetben a férfi azt kifogásolta, hogy ügyében jogerős ítélet nem született, mivel a Szegedi Ítélőtábla megismételt elsőfokú eljárást rendelt el 2017. június 15-én.  

A Magyar Idők úgy tudja, hogy a felperes keresetét a bíróság idézés nélkül utasította el, mivel a keresetlevél nem tartalmazta a felperes lakóhelyét, sem a bírósághoz intézett határozott kereseti kérelmet.

Ahmed H.-t azzal vádolták, hogy 2015. szeptember 16-án, Röszkén a kerítést felfeszítő tömeget irányította, a határt védő rendőröket kővel do­bálta meg, valamint ultimátumot adott a magyar hatóságoknak, és a határzár megnyitását követelte.  

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitása után illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.

A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla szerint az első fokon eljáró, Ahmed H.-t tíz év fegyházra elítélő és Magyarországról kitiltó Szegedi Törvényszék az indoklásból kihagyta, milyen alapon válogatott az ellentmondásos bizonyítékok között, miért fogadta el azokat, amelyek a vádlott bűnösségét támasztották alá, és miért vetett el más, mellette szóló bizonyítékokat. Az ítélőtábla ezért megalapozatlannak találta az ítéletet. 

Tavaly novemberben ugyanakkor  a Kúria azt állapította meg:  törvénysértő volt, hogy jogerős ítélet helyett új eljárásra kötelezte a másodfokú bíróság Ahmed H. ügyében.