50 ezres büntetést kapnak a spontán diáktüntetés résztvevői

Szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után még vonultak az utcákon és folytatták a tüntetést. Az egyik diákot a KRESZ megsértése miatt akarják meghallgatni a rendőrségen, és ezzel nincs egyedül. Egy másik olvasónk pedig már meg is kapta a BRFK határozatát: 50 ezer forintra büntették a KRESZ gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályának megsértése miatt. Ugyanígy járt a Képszerkesztőség nevű fotóügynökség két munkatársa, az Index munkatársait pedig március 15-én este igazoltatták munka közben, de ők még nem kaptak határozatot.

Valószínűleg hasonlóan jár el a rendőrség azokkal szemben is, akik a március 15-i diáktüntetés hivatalos lezárása után a Rákóczi úton vonultak fel, néhányan rövid időre leültek a zebrára vagy az úttesten vonultak. Még a gyülekezési jog alapján is nehéz megítélni, hogy a rendőrség ebben az esetben vegzálja-e a fiatal tüntetőket vagy konzekvensen jár el a jogszabályok alapján. A hasonló esetek elkerülésére még az ilyen spontán vonulásoknál is érdemes néhány szabályt betartani

Február 23-án a Független Diákparlament szervezett felvonulást és tüntetést a magyar oktatás modernizálásáért. A bejelentett tüntetés több ezer résztvevője az Erzsébet térről a Bajcsy-Zsilinszky úton vonult a Kossuth térre, az útvonalat végig a rendőrség biztosította. A tüntetés teljesen békés volt. A Kossuth téren elhangzottak a beszédek, majd a szervezők bejelentették, hogy a rendezvény véget ért, mindenki menjen haza.

Az ezután történtek már más jogi megítélés alá esnek. Egy csoport, akiknek jelentős része nem is középiskolás diák volt, folytatta a tüntetést, amelyhez a diákok közül többen csatlakoztak. Ez a kb. 30 fős csoport az Alkotmány utcán vonult tovább, sokan az úttesten gyalogoltak. A rendőrök kísérték őket. A sok ember a szűk Vadász utcában sem tudott mind a járdán menni, így sokan az úttesten gyalogoltak. A Vadász utca végén zárták körül őket a rendőrök, majd egyenként igazoltatták őket közlekedési szabálysértés gyanújával.

A rendőrség az utóbbi időben szinte mindig így szüntette meg a tüntetések hivatalos befejezése után a kisebb csoportok további vonulását: amikor már kevesen maradtak, körbezárták őket, és az egyenkénti igazoltatással tulajdonképpen feloszlatták a maroknyi csoportot.

Szó sincs azonban arról, hogy egy tüntetés hivatalos befejezése után ne lehetne tovább tüntetni, és az ne élvezné a gyülekezési jog védelmét, mondta az Indexnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi szakértője. Minden olyan eset a gyülekezési jog gyakorlásának minősül, amikor állampolgárok egy csoportja közösen gyakorolja véleménynyilvánítási szabadságát. Az olyan spontán gyülekezéseket, amelyeknek nincs szervezőjük, így nem is lehet bejelenteni azokat, spontán tüntetéseknek nevezzük – akkor is, amikor egy bejelentett rendezvény spontán módon folytatódik tovább. A rendőrségnek ilyenkor fel kell ismernie, hogy továbbra is a gyülekezési jog védelmi körébe tartozó esemény zajlik. Ha ez törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét, a rendőrségnek nincs joga feloszlatni, továbbra is biztosítania kell az emberek békés felvonulását.

Csakhogy a spontán tüntetést nem szabályozza a gyülekezési törvény, ezért ilyenkor kétségtelenül nem könnyű meghatározni azt, mi a rendőrség kötelessége, mondta Hegyi Szabolcs. A február 23-i esetben végül a rendőrség a KRESZ megsértésére hivatkozva igazoltatta az embereket, és ez alapján indít szabálysértési eljárást. Ez azonban biztosan nem egyeztethető össze a rendőrségnek azzal a kötelességével, hogy csak a szükséges esetben és csak arányosan korlátozza a tüntetők jogait.

A közlekedés szempontja akkor releváns, ha viszonylag kevés résztvevő aránytalanul nagy fennakadást okozna. Ha például több ezer ember vonul fel spontán az utcán, és a tömeg az úttesten is megy, akkor a rendőrség elsődleges feladata a tüntetés biztosítása. Ha 10 vagy 20 ember akar elállni egy négysávos utat, a rendőrség arányos mértékben korlátozhatja a tüntetést. Felszólíthatja az embereket arra, hogy vonuljanak a járdára vagy kevesebb sávra és ezzel ne álljon le a közlekedés. Ám erre is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség mindent megtesz azért, hogy kommunikáljon a tüntetőkkel.

Más megítélés alá esik az, amikor valaki szervezőnek nevezi ki magát, és ő határozza meg, merre menjen tovább a menet. Ekkor már nem beszélhetünk spontán tüntetésről. Ha van szervezője egy tüntetésnek, akkor az ő kötelessége, hogy minél hamarabb bejelentse ezt. Ezt a helyszínen is megteheti. A rendőrök innentől már vele tudnak kommunikálni, őt tekinthetik szervezőnek, és ebben az esetben már ő felel a rendezvény békés és törvényes lebonyolításáért. Ilyenkor az a szabály, hogy ha ez az ember szólni akar a csoporthoz, akkor azt csak a demonstráció egészével teheti meg, például hangosbeszélőn. Fontos viszont, hogy egy tömeg moderátora mindaddig nem szervező, amíg nem ő hozza meg a döntéseket, a rendőrség pedig nem jelölheti ki őt önkényesen „szervezőnek"

A februári diáktüntetés szervezői azt közölték: mindhárom eddig megtartott, több ezres diáktüntetés békés, előre bejelentett, törvényes és jó hangulatú volt. A szervezők kérték, hogy a rendezvény lezárása után senki ne kezdjen olyan magánakciókba, amelyek esetlegesen jogszabályba is ütközhetnek. Néhányan azonban ennek ellenére a diáktüntetés után a Kossuth térről vonulásba kezdtek, és másokat is erre buzdítottak, de szervezőként nem vállalták ennek jogi felelősségét, és nem is tájékoztatták megfelelően a csatlakozni kívánó diákokat, milyen következménnyel járhat a részvételük az úttesten való vonulásban, olvasható a közleményben.

Ennek ellenére a diáktüntetések szervezői szolidaritásból, a diákok összetartása jegyében, és a véleményszabadságban való hitük miatt úgy döntöttek, segíteni fognak a nehéz helyzetbe került résztvevőkön, akiket az  aránytalan rendőri fellépés során meghurcoltak:

(Borítókép: A tüntetés egyik résztvevőjét igazoltatják - fotó: Ajpek Orsi / Index)