Bíróság: Handó Tünde visszaélt a hatalmával

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai, elsőfokú döntésében kimondta, hogy

A per, amelyben a meghökkentő ítélet született, nagyon pikáns:

• a Fidesz alatt tovább centralizált bírósági igazgatási rendszer egyik legsúlyosabb működési anomáliájáról született ma elsőfokú ítélet;
• az, hogy egy elég nyilvánvaló túlkapást követően elmarasztalják-e Handó Tündét, a bíróságok függetlenségi tesztjének is tekinthető;
• januárban a Handó ellen pert indító Vasvári Csabát a Handó felügyeletéért felelős Országos Bírói Tanács tagjává választották;
• a perben döntő bírói tanács tagjai némileg a saját karrierjüket is kockáztatták;
• az OBH élére történt kinevezése előtt Handó Tünde maga is munkaügyekben döntött, 1999-től kezdve pedig a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke volt.

Az ügy előzménye az, hogy a Fidesz a 2010-es kormányváltás után tovább centralizálta a bíróságok igazgatási rendszerét, és példátlan hatalmat adott a szervezeti ügyekben döntő csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, a 2011-ben megválasztott Handó Tündének, aki nem mellesleg Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.

Handó túlhatalmát a kritikák nyomán a Fidesz 2012 őszén kénytelen volt kicsit visszanyesni. Bár a központosított működés továbbra is komoly veszélyeket jelentett, a bírói maradt lényegében az egyetlen olyan hatalmi ág, amit a nyomás ellenére nem sikerült teljesen bedarálni, és számos ügyben született a kormányzat vagy kormánypárti politikusok számára kellemetlen ítélet.

A bíróságok központosított igazgatása, Handó valódi, intézményi ellensúly nélküli hatalma azonban továbbra is magában hordozta a lehetőséget, hogy sérüljön a bíróságok függetlensége, az eljárások tisztessége, különösen mert a bírák – leginkább az előmenetelük szempontjából – függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől.

A kormány 2017-ben megint hozzányúlt a bíróságokhoz: a szaktárca átírta a bírói pályázatok értékelésének szabályait, így jóval könnyebben lehetnek bírók a közigazgatási tisztviselők, közülük is leginkább a középvezetők, akik között az elmúlt évek változásai és kontreszelekciója miatt sok a fideszes káder. A bíróságok felhígitásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A hétfői ítélet pont egy olyan ügyben született, ami miatt a rendszert és az OBH elnökét annyi kritika érte. Handót (valamint a Fővárosi Ítélőtáblát és a Fővárosi Törvényszéket) Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírója perelte be, amiért szerinte a bírósági vezetők kinevezésekor visszaél a hatásköreivel, és csak azt nevezi ki vezetőnek, akit akar.

Vasvári a Fővárosi Ítélőtábla egyik posztját nézte ki, két pályázaton is indult, és mindkettőn első helyen végzett. Handó mégsem nevezte ki, inkább eredménytelennek nyilvánította a pályázatokat, mondván, már indokolatlan a poszt betöltése. Aztán új pályázatokat írt ki ugyanoda.

A március eleji első tárgyaláson Handóék időhúzásra játszottak, nem nyilatkoztak érdemben, hogy vitatják-e Vasvári állításait. Ma viszont már ítéletet hirdetett a bíróság. A tárgyaláson se Handó, se Vasvári nem volt jelen.

A perbe vont két bíróság tekintetében elutasították a keresetet, mert nem volt beleszólásuk Handó döntéseibe. Handó azonban a bíróság szerint egyértelműen visszaélt az elnöki jogkörével, amikor az ítélőtáblai posztról szóló pályázat eredménytelenné nyilvánítása előtt pár nappal új pályázatot írt ki a posztra, illetve ezt később megismételte.

A bíróság nem helyezte hatályon kívül Handó határozatait, erre megítélésük szerint munkaügyi per keretében nem volt lehetőség, és nem döntött a Vasvári által megnyert pályázatokról, így az ítélőtáblai állás betöltéséről sem. Erre a háromtagú tanács érvelése szerint akkor lett volna lehetőség, ha a pályázatok valamennyi résztvevője perelte volna az álláspályázatokat eredménytelenné nyilvánító elnöki határozatot.

Mellékkérdés, de mivel Vasvári Csabát időközben hat évre az OBT tagjává választották, ha a bíróság a megpályázott ítélőtáblai állásba helyezi, távoznia kellett volna a Handót felügyelő OBT-ből, mert oda másik bíróság képviseletében érkezett. Ezért a döntés vélhetően pont megfelel Vasvári érdekeinek.

(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)