Magyarország jobban teljesít - legalábbis az álhírek terjesztésében

Az alapítvány 35 országban készített felmérést a 

• sajtószabadság állapotáról,
• az oktatás színvonaláról,
• és a társadalom bizalmassági vagy bizalmatlansági állapotáról.

Mindezeket összevetve azt vizsgálták, ezeknek mértéke mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy az egyes országok mennyire befolyásolhatók az álhírekkel.

A kutatásból kiderült, hogy az északi országok, mint Finnország, Hollandia vagy Dánia, és az északnyugati országok, mint például az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria a legkevésbé kaphatók az álhírekre. Ennek oka az emberek közti mélyebb bizalom, a magas színvonalú oktatás és sajtószabadság, ezért ellenállóbbak a post-truth jelenségével szemben.

Magyarország tehát elég rossz eredményt ért el. A jelentés szerint a magyar emberek azért hisznek jobban az álhíreknek, mert itthon az oktatás rengeteg hiányossággal küzd, a társadalomban sincs meg a bizalom egymás felé, és a legtöbb média erős kontroll alatt van. Ezért Magyarországon sokkal könnyebb elhitetni az emberekkel azt, amit csak el akarnak velük hitetni.

Krekó Péter, szociálpszichológus ezzel kapcsolatban azt mondta a felmérést magyarul először közlő Dinnyefarm blognak, hogy egyáltalán nem meglepő, hogy ezek az országok ilyen rossz helyen végeztek, hiszen "ebben a régióban egyszerre adottak a nem kellően plurális médiaviszonyok, a mély, történelmileg beágyazott etnikai konfliktusok, és az ezen problémákra részben ráerősítő, tehát az etnikai identitástudatot tüzelő állami politika és az oktatási rendszer."

Ismerősnek tűnik a dolog? Nem véletlenül, hiszen Orbán Viktor is hosszú hónapok óta előszeretettel hangoztatja a "Magyarország maradjon magyar" mottóját.

A kutatásban azt is vizsgálták, hogy 2017-hez képest mennyivel javult vagy romlott a helyzet 2018-ban az egyes országokban. Míg a táblázatból jól látható, hogy Írország fejlődött a legjobban, 

A szociálpszichológus szerint a szegényes oktatási színvonal és az egyre erősödő politikai megosztottság szintén tovább erősíti az álhír-befolyásolhatóságot és 

a külön megismerési univerzumban élő információs »törzsek« kialakulását. A kormány elképesztő erőforrásokat fordít az álhírek terjesztésére.

Gyakorlatilag nincs még egy olyan uniós ország, ahol az álhír és az összeesküvés-elméletet olyan szinten vált volna mainstreammé a politikában és a médiában, mint éppen Magyarországon. Ebben szerepe van Oroszországnak is, mely világnézetet, inspirációt, témát, történeteket és (információs) forrásokat biztosít az álhírek és összeesküvések gyártásához" - mondta a szakértő a Mediumnak.

A jelentés szerint az álhírek hatszor gyorsabban terjednek, és sokkal több embert érnek el. Miért?

• mert az álhírek nagyon gyakran negatívok, éppen ezért figyelemfekeltőbbek, erős érzelmi indulatokat váltalanak ki; erre akár egy jól odaütött mondat is képes (hazánkban például az "Állítsuk meg Brüsszelt és Sorost" szólások);
• és mert az emberek kényelmesek, és egész egyszerűen nem akarnak jobban utánaolvasni a dolgoknak, vagy esetleg más forrásokat keresni.

Azt is írja a jelentés, hogy minél jobban kontrollálva van a sajtó egy felsőbb erő által, annál kevésbé van esély arra, hogy több nézőpontból lássunk rá egy adott helyzetre. Ellenpont hiányában pedig nehéz vitát generálni. 

Oktatást szabályozások helyett

Az álhírek kevésbé hatásosak azokban az országokban, ahol az oktatás magas színvonalon működik, állítja a jelentés. Finnországban, Svédországban vagy Hollandiában tanítják a kritikai gondolkodást, és azt, hogy lehet kiszűrni a félreinformálást.

A tanult emberek kevésbé hisznek az eléjük tálcán lerakott, könnyű megoldásokban (mint az egyoldalú informálás), és inkább nagyobb analitikusággal és több forrásból közelítik meg a témákat.

(forrás: Open Society Institute, Medium)