A választók előrébb tartanak, mint a pártok

Múlt szombaton nagyjából 120 ezer ember jött össze Budapesten, hogy a Fidesz ellen tüntessen. Ez volt az elmúlt évek egyik, ha nem a legnagyobb kormányellenes demonstrációja, 2010 óta csak három alkalommal voltak megközelítőleg ennyien Orbán-ellenes tüntetésen:

• 2012-ben a Milla szervezésében rengetegen voltak a Szabad sajtó útján, amikor Bajnai Gordon is felment a színpadra. (Ez volt az a tüntetés, amiről egyébként Orbán is azt mondta a közvetlen munkatársainak, hogy fordulópont lehetett volna.)
• 2014-ben az internetadó ellen tüntettek több mint százezren, a kormány meg is hátrált.
• 2017-ben a CEU melletti demonstráción a létszám szintén megközelítette a százezret, az egyetem egyelőre maradt.

A múlt heti tüntetésen annyi pénzt sikerült összegyűjteni, hogy már a most szombatra meghirdetett esemény költsége is összejött. A Facebookon jelentkezők és érdeklődők számát nézve ismét lesz egy nagy, várhatóan több tízezres tüntetés Budapesten, de mit lehet várni ettől?

Balliberálisok és jobbikosok 

Homonnay Gergely, a demonstrációsorozat egyik főszervezője azt mondta az Indexnek, az első tüntetésnek az volt a „legnagyobb jelentősége, hogy összehoztunk olyan embereket, akik korábban sosem álltak volna szóba egymással”.

Pesti liberálisként elképzelhetetlennek tartottam volna, hogy Nagy-Magyarország-pólós emberekkel fogok sörözni, majd szemetet szedni a belvárosban. A tüntetés után mégis ezt tettük,

együtt nevettünk, mosolyogtunk egymásra, és nem volt köztünk semmi konfliktus” – mondta a civilben író-újságíró szervező, aki szerint most az a fontos, hogy a következő tüntetésre is minél többen menjenek el, mert „a tömegnek igenis hatalma van”.

A demonstráció szervezői nyomást akarnak gyakorolni a Fideszre, hogy térjen vissza a jogállami keretek közé, ezenkívül pedig „konkrét stratégiájuk is van arra, hogy együttműködésre kényszerítsék az ellenzéki pártokat”, ám ennek részleteiről Homonnay egyelőre nem akart beszélni.

Mély árkokat ástak 

Azt viszont leszögezte, hogy az ellenzéki pártok részéről nem lesz megszólaló a szombati tüntetésen sem. A kérdés azután merült fel, hogy a Jobbik kiadott egy közleményt, amelyben megköszönték a szervezőknek a lehetőséget, de nem akarnak élni a felszólalás lehetőségével.

Homonnay szerint a főszervezőknek eddig is az volt az álláspontjuk, hogy a tüntetésen ne beszéljenek pártpolitikusok. Volt olyan, parlamentbe be nem jutott párt, amelyik nagyon szívesen delegált volna felszólalót, de nekik sem engedték. Ettől függetlenül a szervezők a pártokkal is tartják a kapcsolatot.

A választók előrébb tartanak, mint a pártok. Rájöttek, hogy nem választ el bennünket annyi minden, mint a politikusok mondják. És abból is elegük van, hogy a hatalom ellenségekké teszi őket. Erről szól a Fidesz politikája: oszd meg és uralkodj

– mondta Homonnay. Hozzátette: a Fidesz nagyon mély árkokat ásott a választók között, olyan mélyeket, hogy azok szinte lehetetlenné teszik az ellenzéki együttműködést. Ők ezeket szeretnék betemetni.

Azért sem hagyják abba a tüntetések szervezését, mert azzal „óriási szívességet tennének Orbán Viktornak”. Ráadásul elég csak a közelmúltba visszatekinteni, hogy észrevegyük, a hatalom meg szokta hallani a tömeg hangját, mint történt például Szlovákiában is.

Két választás 2019-ben

A múlt szombati tüntetés egyik fő üzenete az volt, hogy az ellenzéki pártok fogjanak össze. Ez szimbolikus értelemben meg is történt, ráadásul 2010 óta először, hiszen arra korábban nem volt példa, hogy együtt vonuljanak a különböző ellenzéki pártok szimpatizánsai és vezetői (beleértve a Jobbikot) valamilyen közös ügy, a kormányváltás érdekében. Ennél nagyobb együttműködés pillanatnyilag nemigen képzelhető el, hiszen a DK-t leszámítva minden parlamentbe jutott párt tisztújítás előtt áll, új vezetőket fognak választani.

A tüntetés egyik gyakran ismételt követelése az új választások kiírására vonatkozott. Erre azonban semmi esély sincs, hiszen a független elemzések is azt mutatják, hogy nem történt rendszerszintű csalás. Lesz azonban két országos választás is jövőre. Tavasszal európai parlamenti képviselőket választunk, ősszel pedig önkormányzati képviselő-választást tartanak. Addig is két időközi polgármester-választáson (a VIII. és a XV. kerületben lesz, mert a kerület vezetői egyéni mandátumokat szereztek április 8-án) mutathatják meg választóiknak az ellenzéki pártok, hogy milyen következtetéseket vontak le az elmúlt hetekből.