Profi despota, elszállt ezoterikus vagy ügyes lobbista?

A magyar onkológia atyaistene ül be Orbán Viktor negyedik kormányába, hogy a legszéttartóbb, az egészségügytől az oktatáson és a szociális területen át a kultúráig mindent magába foglaló Emmi új gazdája legyen. Dr. Kásler Miklós 25 éve főigazgatja az Országos Onkológiai Intézetet. Bár az orvosok többsége hiába remélte, hogy végre önállósodhat az egészségügyi tárca, annak sokan örülnek, hogy legalább az egészségügyből jön az új miniszter.

Rossz nyelvek szerint tulajdonképpen egy nagy egészségügyminisztérium alakul szatellit államtitkárságokkal. Az egészségügyi államtitkár biztosan új lesz, a Heim Pált vezető Nagy Anikó, a többi területhez meg a miniszternek nem feltétlenül kell értenie – Balog Zoltán sem személyesen katéterezett szerencsére, meg úgy általában sem nagyon folyt bele a szakmai kérdésekbe semmiben.

Egy magyarságtudományi megmondó

Kásler Miklós ellenben szívesen nyilatkozik a legkülönbözőbb szellemfilozófiai és magyarságontológiai témákban. Több emlékezetes alakítása végigpörgött az elmúlt napokban a médiában: ő volt az, aki szerint az ősrobbanás csak spekuláció; az orvos, aki szerint a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető a tízparancsolattal, Nigériában pedig az emberek 80 százaléka HIV-fertőzött; és aki azzal áll ki a tudományos nyilvánosság elé, hogy az Árpád-házi dinasztia genetikailag nem finnugor.

Utóbbi egy általa vezetett friss kutatás eredménye: bár maga az empirikus anyag hiteles, az, ahogy azt a sajtóban Kásler kommunikálta, meglepően tudománytalan és megtévesztő volt. Kásler egy olyan, III. Béla királytól származó genetikai adatról állította azt, hogy bizonyítja az Árpád-háziak nem finnugor eredetét, amely valójában egész Európában, még a finnugor népeknél is a leggyakoribb típus. Bár a hangzatos bejelentés nagyot futott a sajtóban, ez így teljes nonszensz.

De miért nyilatkozik egy sebész-onkológus genetikai, nyelvészeti, őstörténeti kérdésekben? A konkrét esetben Kásler csak a kutatócsapatot vezette, de egyébként sem áll távol tőle, hogy a legkülönbözőbb ügykörökben fejtse ki személyes álláspontját. Nemzeti nagyvizit címen saját, heti rendszerességű tévé- és rádióműsora volt, amiben népe orvosának és tanítójának szerepében értekezett, főleg a jobboldalhoz kötődő vendégeivel történelmi és egyéb kérdésekről. Ebből az egyik MNB-alapítvány 39 millió forintos támogatásával utóbb könyvsorozat is született, noha Kásler maga is kuratóriumi tag volt az MNB másik alapítványában.

A műsorfolyam „a nyugatról érkező, erősen globalista történelemszemlélet ellensúlyozására”, „a hazafiúi érzelmek erősítésére” jött létre. Diagnózisa szerint „cserepekre törött szét a magyar, sőt, az egész euroatlanti világ”. A széttöredezett műveltség és értékvesztés közepette Kásler professzor a nemzeti történelemről beszél legszívesebben, időnként az áltudományos összeesküvéselméletek környékét is bebarangolva. Az MTA-ban ellenséget látó laikusok több jól ismert toposzát és nemzeti mítoszát is szokta hangoztatni: könnyen előjönnek nála a nemzeti históriát tudatosan elhallgató történészek; az önfeláldozó magyarság iránt hálátlan Nyugat; a finnugor elméletet ránk erőltető Habsburgok; a hun származást tagadó amorf ellenségeink; és talán a legfontosabb, a Szent Korona-tan, mely „a világ legkáprázatosabb jog– és hagyomány­rendszere, a világi és a transzcendentális viszonylatok szintézise, a demokrácia alapképlete”.

Ne lopj!

Kásler ez alapján akár egy polgáribb kiadású Szaniszló Ferencnek is tűnhetne, az őt ismerők szerint azonban ő mélyebb, összetettebb gondolkodású, valóban művelt ember, akiről az orvostársadalomban tényleg többen elhiszik, hogy afféle utolsó kereszteslovag polihisztor. „Mindig is nyitott voltam a világra, minden érdekelt. Amikor egyetemre kerültem, teljes mértékben lekötött az orvostudomány, de annyi időt mindig hagytam magamnak, hogy naponta olvashassak szépirodalmi és történelmi munkákat is. Hiszem, hogy minden mindennel összefügg a világban, ezért kicsit másként látom az eseményeket, mint mondjuk egy hivatásos történész” – nyilatkozta.

Apai ágon erdélyi, anyain Vas megyei, erősen vallásos családból származik, és a vallás a személyes életét is meghatározza. Bár elfogadja, hogy a hit és a természettudomány különböző szférákba tartozik, a hit tapasztalati bizonyítékának tekinti a torinói leplet, melyet tudományosan kikezdhetetlennek tart, a tízparancsolatot pedig nem kizárólag vallási útmutatásnak, hanem a legtökéletesebb törvénykönyvnek gondolja.

Én, mint orvos azt mondom: még népegészségügyi program is, mert ha azt betartják, el lehet kerülni a fertőző nemi betegségeket, néhány daganatos betegséget, de még a lelki és vegetatív betegségek jelentős részét is”

– fogalmazott. Az értékrelativizmust tartja a modern kor fő problémájának: „Az a parancs, hogy ne lopj, egyszerűen azt jelenti, hogy ne lopj. Semmi relativizmus, hogy lophatsz, de csak kicsit, vagy óvatosan. Lopni rossz és kész!“ Kérdés persze, hogy a politika világában ezt mennyire lesz könnyű képviselnie.

Mindenkivel jóban

Kásler Miklós 68 évesen kerül az államigazgatásba, közvetlen politikai tapasztalata nem volt, intézményesen a Szegedi Egyetem KISZ-titkáraként volt ehhez a legközelebb, még hallgatóként. A diploma után a városban kezdett sebészként dolgozni, majd 1981-ben került az Onkológiai Intézetbe. Egy úttörőnek számító terület, a feji-nyaki rekonstrukció lett a szakterülete, de az elsők között kezdett lézersebészettel is foglalkozni. 1992-ben sebészként lett a korábbi „magánőrülde” helyén működő Kékgolyó utcai intézmény főigazgatója, amit azóta is, negyedszázada irányít.

Nagy érdeme az országos onkológiai rendszer egységesítése a Kékgolyótól a regionális és a megyei centrumokig, ezt egyetlen más orvosi területen sem sikerült megvalósítani. A központosítás sok érdeksérelemmel járt, de általános megítélés szerint szükség volt rá, racionális lépés volt, és nemzetközi elismerést is eredményezett. „Kemény figura, de a bizonyítékokon, protokollokon alapuló döntésekhez van szokva. Kiállt amellett, hogy az onkológiában nem lehet sufnituningot csinálni, egységes protokollok kellenek. Ez sokaknak nem tetszett, de ebben teljesen igaza van” – mondta egyik vezető orvosként dolgozó informátorunk.

A bírálatok szerint azonban az országos ellátás javítása helyett a fejlesztések nagy része a Kékgolyóba került. „A magyar onkológiai ellátás fejnehéz, az Onkológiai Intézet a helyi centrumok rovására vált megaintézménnyé, elszakadt a mai magyar valóságtól” – mondta nekünk egy kritikusa.

Kásler megítélése ellentmondásos: miközben kemény, despotikus vezetőnek tartják, szervezőképességét és hatékony lobbitevékenységét kritikusai is elismerik.

Kifejezetten ügyes, fölfelé kompromisszumokat kötő ember. Gyakorlatilag minden magyar családban volt vagy lesz rákbeteg, úgyhogy egyetlen politikus sem akar rosszban lenni a magyar onkológia vezetőjével.

Azonos területen dolgozó kollégája szerint „Kásler minden kormányban tudott lobbizni, Gyurcsánnyal és Orbánnal is jó viszonyban volt. Az onkológiai elégtelenségek miatt azonban nem sokszor konfrontálódott a politikai vezetéssel.” Bár gyakran hallani, hogy nemzetközi hírű tudós, valójában inkább profi intézményvezető már több, mint két évtizede. Mint egy másik ismerője mondja: „Kásler jó, de még jobban adja el magát – ez a vélekedés. Kapcsolatháló-építésben profi. Amilyen pozíciót lehet, azt begyűjti.”

Kormányzati szerepvállalása már korábban is felmerült. A Magyar Narancs róla szóló portréjában azt írta, hogy Kásler 2014-ben Szócska Miklós távozása után lehetett volna egészségügyi államtitkár, ezt azonban visszautasította, mert az államapparátusból „nincs visszaút, az nem egy nyugdíjas állás”. Most, négy évvel később máshogy döntött, igaz, már 68 éves. Mi úgy hallottuk, személyesen Orbán Viktor Kásler fő kormányzati kapcsolata.

Milyen miniszter lesz?

Bár megosztó személy, annak sok orvos örül, hogy legalább a szakmából érkezik az új miniszter – igaz, ennél jóval fontosabbnak tartották volna az önálló minisztériumot. „Annak mindenképpen örülök, hogy ha már egyben maradt az Emmi, akkor a legnagyobb magyar népegészségi probléma legnagyobb szakértője lesz a tárcavezető” – jelezte egyik forrásunk. „Nem egy megalkuvó ember, nem fog nagyon meghunyászkodni. Ha elvállalta, valószínűleg azért, mert úgy gondolja, azt lehet csinálni. Nagy valószínűséggel végre is fogja hajtani – vagy pedig nem fog ragaszkodni a posztjához” – mondta nekünk egy kórházigazgató.

Az új miniszternek azonban nincs államigazgatási tapasztalata, ő pedig „megszokta, hogy ő a Kásler, és az van, amit ő mond. A politikai élet kompromisszumait nem ismeri. Nem vagyok benne biztos, hogy a négy évet ki fogja húzni” – jelezte nekünk egy másik orvosprofesszor.

„Én megértő és kompromisszumkész ember vagyok egy bizonyos határig, de vannak határok, melyeket nem léphetek át, mert szembe kerülnék saját lelkiismeretemmel, amit nem lehet vállalni.” – mondta Kásler Miklós egy korábbi interjúban. Abban valószínűleg nem fog különvéleményt képviselni, hogy a maga területén ő is mindig a központosításban, az országos piramisban, a hierarchiában hitt.

Túlzottan centralista és etatista, ebben olyan, mint Orbán

– hallottuk.

Átfogó egészségpolitikai elképzeléseiről senki nem tud, szakmai múltja alapján a szakmában leginkább azt várják, hogy a szabályozásban és a szabályok betartásában, a lerohadó egészségügyre jellemző rendezetlenség visszábbszorításában próbál majd eredményeket elérni. Talán a betegbiztonsági kérdések is előtérbe kerülhetnek, és folytatódhat az elmúlt évek egyik részsikere, a várólisták leszorítása, mondjuk a járóbeteg-ellátásban is – alapvető rendszerátalakításra azonban nem nagyon számítanak az általa vezetett egészségügyben.

Az Emmi azonban mesze nem egyenlő az egészségpolitikával, és kérdés, hogy mi lesz az óriástárca többi területén. A kulturális intézmények holdudvarában valószínűleg sokan a fejükhöz kapnak Kásler megszólalásai miatt – az új miniszter bármennyire is törekedett a széleslátókörűségre, mostantól az oktatásért is felelős politikusként jó lenne tudnia, hogy a laikus önművelés és a nagy nemzeti víziók nem mindig elegendők.

A történelem mellett egyébként a vadászat a másik hobbija; ha idáig esetleg nem, most biztosan lesz alkalma akár Semjénnel is közösen trófeákra menni. Igaz, ezzel kapcsolatban az ő felfogása kicsit más:

A vadászat fegyelmezett ősi ösztön. Nem arról szól, hogy mindent lelövök, ami mozog. Én mindig csak selejtet lövök, ha lövök.

(Borítókép:  Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa miután átvette a Széchenyi-díjat Áder János köztársasági elnöktől (b) a Kossuth- és Széchenyi-díjak valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Parlament kupolacsarnokában 2018. március 15-én. - f otó: Illyés Tibor / MTI)