Brutális horrorvideó kering arról, hogy végeztek ki egy Nemzeti Vágtán megsérült lovat

Óriási felháborodás mellett kering a Facebookon egy tízperces videó arról, milyen horrorisztikus tragédiával ért véget egy versenyló élete, amely a Nemzeti Vágta sarkadi előfutamában sérült meg. A felvételt több tízezren látták, többezres megosztása van. Az esetről később a Nemzeti Vágta szervezői kiadtak egy közleményt, de az több sebből vérzik.

A felvétel, amelyet nem ágyazunk be, de például az Állatvédőrség oldalán vagy itt elérheti, aki akarja, az látható, hogy a lóval versenyző és balesetező nő, a kondorosi Szabó Erzsébet zokogva, sokkos állapotban mutatja Facebook-live-ban a fejbe lőtt, megnyúzott, szétvágott, eltört lábú ló tetemét egy elhagyatott erdőszéli bekötőúton.

Azt mondja, amikor bukott a lóval, nem volt teljesen magánál, így az édesanyja mondta az állatorvosnak, hogy ha menthetetlen a ló, akkor altassák el. Ebből lett aztán a brutális, kivégzésszerű leölés. A nő is utal rá, és a videó alatti kommentek is azt írják, hogy valószínűleg azért nyúzták le a lovat ismeretlenek, hogy eltüntessék a bőréből az azonosításra szolgáló billogot, és azért vagdosták szét a nyakát, hogy a chipet megtalálják és kiszedjék. Hogy miért kellett fejbe lőni altatás helyett, arra nincs magyarázat. A nő állítása szerint a ló útlevelét még nem kapta vissza a szervezőktől, „hogy más lónál felhasználják”.

Az Állatvédőrség a Facebookon azt írta, még éjszaka feljelentést tettek, egy rendőrrel meg is nézték a helyszínt.

A rendőrség a Blikk megkeresésére azt válaszolta, a Sarkadi Rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt nyomozást rendelt el, és vizsgálja az eset körülményeit.

A videó helyszínén, a nő elmondása szerint Sarkadtól egy kilométerre, Sarkadkeresztúr felé egyébként több állattetem is van, egy csikó például simán egy konténerbe van betéve, de vannak vaddisznók is. Úgy tűnik, egy illegális állattemetőről lehet szó.

A nő azt mondja, küzdeni fog érte, hogy mindenki, aki ebben benne volt, megkapja a büntetését. Ebben a Beol.hu-cikkben egyébként még a kórházban részletesen beszél a balesetről. A ló sorsáról akkor azt mondta: „Úgy tudom, feltették egy lószállítóra, elvitték a sarkadi dögtelepre és elaltatták. Azóta sem láthattam, nem tudtam elköszönni tőle, így sosem fogom tudni túltenni magam a történteken. Pár utcával feljebb van még nyolc lovam, megkértem anyukámat, hogy ne vigyen oda, mert nem tudok rájuk nézni.”

A Beol.hu beszélt a sarkadi önkormányzattal, ahol azt mondták, a velük szerződésben álló ATEV Zrt. pénteken szállította el a ló tetemét a sarkadi gyepmesteri telepről, miután jelezték nekik, hogy a telep megtelt. A városgazdálkodási irodánál még azt is hozzátették, hogy „a tetem dögtelepen történt elhelyezése és elszállítása közötti idő alatt sajnálatosan voltak olyan emberek, akik bementek a dögtelepre, és erkölcsileg mindenképpen elítélhető módon megcsonkították az elhullott állatot."

Az állatorvos a lapnak azt mondta, a protokoll szerint járt el, először beadott 2 milliliter altatót, fájdalomcsillapítót az állatnak, ám az is nehezen ment, mivel a sokktól és a vérveszteségtől össze voltak este a vénák. Utána kellett volna beadnia 50 milliliternyi adagot – ami tulajdonképpen méregnek is tekinthető – a lónak, ez tehát lehetetlennek látszott. Ezért kellett lelőnie, ami nem szabálytalan.

A másik ok, ami közrejátszott a döntésében, hogy sejtette: a tetem legalább egy napig a dögtelepen lesz, és elképzelhető, hogy bizonyos emberek visznek és esznek majd a húsából. Tehát komoly következményekkel járt volna az, ha méreggel végez az állattal, és nem merte vállalni a kockázatot. Hozzátette: egy óra múlva vissza kellett mennie a tetemet megnézni, de ekkor már valakik kifaragták az egyik combról az összes húst.

A Nemzeti Vágta a következőket közölte az ügyben:

A Nemzeti Vágta Szervezőbizottsága megérti a lovas fájdalmát és együttérzését fejezi ki a történtek miatt. Mindazonáltal a sérült ló orvosi kezelése és elszállítása a lótulajdonos képviselőjének hozzájárulásával és jelenlétében, valamint a szabályok betartásával történt. A baleset után az állatorvos azonnal megvizsgálta a sérült lovat, és egyeztetve a lótulajdonos képviselőjével az elaltatás mellett döntött. A szabályos eljárás ilyenkor az, hogy az elaltatott állatot a helyi gyepmesteri telepre szállítják. Ez ebben az esetben is így történt, a lótulajdonos képviselője végig jelen volt a folyamat során és beleegyezett a ló gyepmesteri telepre szállításába, amelynek üzemeltetése a Sarkadi Városgazdálkodási Iroda hatáskörébe tartozik. A ló tetemét azonban - mielőtt a debreceni székhelyű ATEV Zrt. elszállította volna a gyepmesteri telepről - illetéktelen személyek megcsonkították. A további ilyen esetek elkerülése érdekében az üzemeltető azonnali intézkedéseket vezetett be és intézkedett a lerakóhely kiürítéséről is.

A Nemzeti Vágta közleménye komoly ellentmondásokat tartalmaz. Ha a közlemény igaz, úgy a videón beszélő tulajdonos tévesen állítja, hogy a lovát fejbe lőtték, ráadásul úgy téved, hogy a képviselője állítólag jelen volt a ló szakszerű elaltatásánál. A másik, nem igazán életszerű lehetőség, hogy valakik azt követően lőtték fejbe gyepmesteri telepről ellopott, legalább félmázsás az állatot, hogy azt előtte már elaltatták.

Továbbá  a Beol-nak nyilatkozó állatorvos egyértelműen azt mondta, hogy nem injekció végzett az állattal, hanem le kellett lőni, míg a Nemzeti Vágta közleménye pont az ellenkezőjét állítja.

Forrásunk szerint nem zárható ki, hogy a szerencsétlenül járt ló húsát eladásra szánták, ez indokolhatta, hogy miért nem altatták el, illetve miért távolították el az azonosítást lehetővé tevő jelzést a bőrével együtt, és miért csonkították meg a tetetmet. A lóhúsnak különösen külföldön van komoly piaca, az ára 2 000-9 000 forint kilónként, attól függően, hogy az állat melyik részéről van szó.

A másik komoly kérdés az esettel kapcsolatban, hogy Nemzeti Vágta elérhető versenyszabályzatának technikai feltételei szerint az előfutamoknál, illetve a döntőben is használt pálya talaját „homok granulátum”-nak kell borítania.

A kérdéseinket elküldtük a Nemzeti Vágtának, de több fordulónyi levelezés után sem lettünk igazán okosabbak.

A füves borításra vonatkozó kérdésre a következő választ kaptuk:

Az elővágták szervezőivel között szerződésekben le van írva az, amit az előbbi válaszomban is írtam, az a követelmény a szervezők felé, hogy a pálya felülete homogén legyen tehát, ha fű, akkor végig az legyen az a borítás, ha homok akkor az. A Nemzeti Vágta franchise rendszerben működik, a rendezőknek pedig a szerződéskében lefektetett követelményeknek meg kell felelniük. A pályákat a Nemzeti Vágta csapata szigorúan ellenőrzi és amelyik partner nem felel meg a kiírásoknak azt kizárják a versenysorozatból.

A Vágta válasza azonban továbbra sem magyarázza , hogy az előfutam pályaborítására vonatkozó kitétel miért nem szerepel a versenykiírásban, ha minden más föbb paraméter igen. Ezt ismételten megérrdeztük, de még nem jött válasz.  

A ló altatásával vagy lelövésével kapcsolatban azt írták, hogy az állatorvos verziója fedi a valóságot. Amikor erre megkérdeztük, hogy ebben az esetben miért fogalmaztak egyértelműen úgy a közleményben, hogy a lovat elaltatták, ezt a feleleltet kaptuk:

Egy lovat több féle képpen el lehet altatni, a több évtizedes gyakorlattal rendelkező állatorvos két megoldás közül választhatott, miután elkábította a sérült lovat: vagy injekcióval végez vele, ezzel hosszabb szenvedésnek kitéve, vagy egy emberibb megoldást választ és egy szakember lelövi, hogy pillanatok alatt veszítse életét az állat, figyelembe véve a már említett körülményeket –  utóbbi mellett döntött. Hangsúlyozni szeretném, hogy a folyamat alatt a ló tulajdonosának képviselője jelen volt.  

Amire kénytelenek voltunk megkérdezni, hogy a lelövés az elaltatás egyik formájának tekinthető-e? Illetve, hogy az állatorvos két indokot is megnevezett a lelövés okaként, de egyik sem az volt, mint amit a válaszban említettek. Tehát ismételten meg kell kérdeznünk: mi volt a ló lelövésének valódi indoka?