A Fidesz ellen fordítják a 11 évvel ezelőtti fegyverét

Tizenegy évvel az után, hogy az akkor ellenzéki Fidesz kordont bontott a Kossuth téren, a Jobbik bejelentette, hogy ugyanerre készül az Országgyűlés keddi alakuló ülésének napján. Egyelőre nem tudni, hogy a kordonbontásra hogyan reagál majd a kormány, vagy a rendőrség.

A régi kordonbontás története, hogy a Gyurcsány-kormány 2006. október 23-án zárta le a Kossuth teret, miután az az őszödi beszéd kiszivárgása és a hatalmas zavargások után állandó ellenzéki tüntetésmaraton színhelye lett. Október 23. után azonban a kordont nem bontották el, ezzel hónapokig akadályozva a parlament előtti demonstrációkat. A szocialista kormány húzása nemcsak az ellenzéki Fidesznél verte ki a biztosítékot, hanem a Magyar Helsinki Bizottságnál is, akik panasszal fordultak a az országos rendőr-főkapitányhoz, mivel a szervezet társelnökét nem engedték át az "ideiglenesen elzárt műveleti részén".

A rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében lezárhat területet, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül garantálható-e 

- írta 2007-ben Kádár András Kristóf, és azt is hozzátette, hogy "a tér lezárása ez alapján jogszerű lehetett október 23-án, ám a kordon határozatlan idejű fenntartására a budapesti rendőr-főkapitány által november 22-én kiadott intézkedés már törvénysértő, mivel annak indokairól az azóta eltelt időben bebizonyosodott, hogy nem helytállóak." Az akkori intézkedés Kádár szerint a rendőrségi törvényt és a belügyminiszteri rendeletet is sértette.

"A Kossuth teret éppen 100 napja zárták le, ez azonban csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és jól mutatja, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni" - ezt Navracsics Tibor, a Fidesz akkori frakcióvezetője mondta, de Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő is abszurd állapotnak nevezte, hogy a magyar állampolgárok nem tüntethetnek a Kossuth téren. Az MSZP részéről akkoriban Petrétei József igazságügyminiszter védte a döntést erőszakos, felfegyverzett tüntetőkre hivatkozva október 23-án.

Végül a Fidesz 2007 február elején döntött úgy, hogy szétszedik a kordont Orbán vezetésével, aki akkor még hajlandó volt szóba állni az Indexszel:

Alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégis csak volt itt egy rendszerváltás.

- nyilatkozta akkor Orbán, majd Szájer József annyit tett hozzá, hogy ez egy polgári engedetlenségi akció, és éppen példát mutatnak demokráciavédelemből. Ekkor már 100 napja állt a kordon a Kossuth téren. Hivatalosan a budapesti főkapitány műveleti területnek nyilvánította a teret, arra hivatkozva, hogy az országgyűlés működését biztosítandó nem lehet a Kossuth téren gyülekezni. Az első főkapitányi utasítás november 24-éig tervezte lezárva tartani a teret, a határidő lejártakor ugyanazzal az indokkal, vagyis biztonsági kockázatra hivatkozva a szükséges ideig nyilvánították újra műveleti területté a Kossuth teret.

Később Sólyom László köztársasági elnök elítélte a Fidesz kordonbontását, de ugyanúgy aggályosnak találta a gyülekezési jog hónapok óta tartó korlátozását is. A kordont bontó fideszesek ellen eljárást indítottak, de végül a Pesti Központi Kerületi Bíróság ezt megszüntette. 

A Jobbik (és talán más ellenzéki pártok is) most is valami hasonlóra készül, de a helyzet azért különbözik a 11 évvel ezelőtti helyzettől. Akkor ugyebár a szocialista kormány a 2006-os zavargások folytatódásától és a folyamatos demonstrációktól tartva igyekezett minél hosszabb ideig fenntartani a kordont, és ez annyira népszerűtlen döntésnek bizonyult, hogy a köztársasági elnöktől az SZDSZ-esekig még a baloldal környékének sem tetszett a jelenség. Most viszont csak rövid ideig, a parlament alakuló ülésének idejére kordonoznának. Ez nem szokatlan, négy évvel ezelőtt is lezárták a teret ezen a napon, Gaudi-Nagy Tamásék csak a villamoson túl tudtak tüntetni.

Viszont tegyük hozzá, hogy a Kossuth téren a mostani választások óta többször is tízezrek gyűltek össze a kormány ellen tüntetni, és mostanra is volt ilyen terv, amit így keresztülhúzott az állam, annak ellenére is, hogy ezek a megmozdulások békésen, bármilyen atrocitás vagy rendőri beavatkozás nélkül folytak eddig.

Május 3-án a Fidesz új frakcióvezetője, Kocsis Máté és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető leendő miniszter tartott sajtótájékoztatót, és kitértek a Jobbik kordonbontó akciójára is. Gulyás azt mondta, hogy szerinte a Jobbiknak inkább ideje lenne beismerni a választási vereségét, és egyébként is

akkor már hónapok óta le volt zárva a Kossuth tér, most pedig arról van szó, hogy az alakuló ülés rendjét senki ne zavarhassa meg.

Kerestük a parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártokat is a Jobbikon kívül. Az MSZP-től azt a választ kaptuk, hogy az MSZP-frakció hétfői frakcióülésén hoz döntést a témában, így csak azután tudnak választ adni. Az LMP megkeresésünkre annyit reagált, hogy

Az LMP sorsközösséget vállal a tüntetőkkel, a gyülekezési jog aránytalan korlátozását pedig elfogadhatatlannak tartjuk. Ezért az LMP frakció tagjai a konkrét hatósági intézkedések függvényében fognak május 8-án cselekedni.

Kerestük a DK-t is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

(Borítókép: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke képviselőtársaival polgári engedetlenségi akció keretében bontja a Kossuth teret elkerítő rendőrségi kordont 2007. február 2-án. Fotó: Huszti István/Index)