Több mint 100 ezren vágnak neki ma az érettséginek

A legtöbb diák számára ma reggel nyolckor kezdődnek meg az érettségi vizsgák. A vizsga lassan alig-alig hasonlít arra, amit az ő szüleik javarészt a nyolcvanas években tettek le. 

Az érettségi első napján a magyar tételeket már rég nem a rádióban olvassák be, de ennél sokkal több minden változott. 2005 óta kétszintű érettségi van: a gyerekek választhatnak, hogy egyes tárgyakból könnyebb, középszintű vizsgát tesznek, az egyetemi továbbtanulásukhoz szükséges tárgyakból pedig emelt szintű vizsgát. Az érettségi 2005 óta kiváltja az egyetemi felvételit is. A rendszer ezzel igazságosabbá vált, mert az országban mindenhol egységes írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, és az így megszerzett pontszámok alapján kerülhetnek be az egyetemre a diákok.

Egyre gyakorlatiasabb

Sokat változott az érettségi tartalma is. Ahogy az egész magyar oktatásban, úgy az érettségin is egyre nagyobb szerepet kap a bemagolt lexikális tudás helyett a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. A magyar érettségin például egyre inkább eltolódott az arány a diákok többsége számára érdektelen irodalomtudománytól a nyelv hétköznapi megértése és használata felé.

A magyar írásbeli vizsgán már régóta nemcsak egy esszéfeladat van, hanem szövegértési feladatsor is. A középszintű vizsgán a diákok ehhez nem is irodalmi műből kapnak részletet, hanem valamilyen ismeretterjesztő vagy publicisztikai szövegből, majd ennek alapján kell kérdéseket megválaszolniuk.

Ebben a cikkben nézheti meg, milyen feladatokat kell ma megoldani a magyar, a matek és a történelemérettségin. 

Tavaly óta a diákoknak egy rövid (120-200 szavas) szöveget is írniuk kell egy adott témáról, ami szintén a nyelv hétköznapi használatát erősíti. A diákok választhatnak egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladat közül. A tavaly őszi érettségin például arról kellett érvelniük, hogy adott pénzből a hosszabb belföldi vagy a rövidebb külföldi nyaralás éri-e meg jobban. A másik feladatban egy lakógyűlésre kellett rövid felszólalást írni arról, hogy a társasház pénzét homlokzatfelújításra költsék-e, vagy inkább tegyék félre és kamatoztassák későbbi kiadásokra, tavaly ilyenkor pedig motivációs levelet lehetett írni a helyi közlekedési vállalathoz, amelyben a diák tanulmányai mellett utastájékoztató munkakörre jelentkezik.  

Még érdekesebb a tantárgyak határainak lassú elmosódása. A magyar, a matematika vagy a történelem érettségin a diákoknak ma már minimálisan alkalmazniuk kell nyelvi, statisztikai, számolási vagy éppen földrajzi ismereteiket is.

Négy órányi vizsga

Idén 110 700-an tesznek érettségit. Öt tárgyból kell vizsgát tenni. Magyarból, matematikából, történelemből, egy élő idegen nyelvből vagy latinból mindenkinek kötelező érettségiznie, ezek mellé még legalább egy tárgyat kell választani. 

A mai magyar írásbeli érettségin a diákok négy órát kapnak a feladatok kidolgozására. Középszinten a vizsga első 90 perces részében oldhatják meg a szövegértési és a szövegalkotási feladatot. A feladatlapokat ezután beszedik, ezután kapják meg a második részt a kidolgozandó hosszabb, műértelmező esszéfeladattal. Az emelt szintű magyar írásbelin nagyobb hangsúllyal esik latba az irodalom: a szövegek irodalmi művekből származnak és van nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor is. A vizsgán a diákok használhatják a helyesírási szótárt.

Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken németből tartanak írásbeli vizsgát. Az írásbeli vizsgákat május 4-28. között, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7-14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják. 

Borítókép: matematika írásbeli érettségi vizsga az ócsai Bolyai János Gimnáziumban 2016. május 3-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI.