Lázár nem bírta ki, rögtön üzent egyet az új kormánynak
Orbán Viktor a miniszterelnöki eskütételén arról beszélt csütörtökön, hogy bár sokan hihetetlennek tartják, de elérhető, hogy Magyarország 2030-ra az EU első 5 olyan országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, dolgozni. Az új típusú versenyképességi rangsorokban is az 5 legjobb uniós állam között lehet az ország addigra, mondta.
Egy napra rá, pénteken az elvileg háttérbe húzódó Lázár János rögtön rá is csatlakozott erre a vonalra, félig-meddig a kormányzatnak is üzenve, hogy mit is kéne csinálni, ha Orbán álmát teljesíteni akarják, azt mondta ugyanis, fontos cél a Szeged-Budapest vasút korszerűsítése,
a megyeszékhely és a főváros között most 2 óra 24 perc a menetidő, amit másfél órára kellene csökkenteni, ha 2030-ra valóban Európa öt legfejlettebb országa közé akar kerülni Magyarország
- mondta.
Technikai részletek
Szegeden 4 milliárd forintból járműtelep épül, Szeged-Rókus állomásnál pedig összekapcsolják a vasúti és a villamospályát. A két város közti pálya korszerűsítése és bővítése már megy, 24,2 milliárd forintért, kivitelezője a Swietelsky.
Hódmezővásárhelyen a Strabag 11,5 milliárdért 2019 őszére 3200 méteres villamospályát épít öt megállóval, több csomópontot korszerűsítenek újak is lesznek. A Stadler már építi a nyolc, 202 fős, kerékpár szállítására is alkalmas villamoskocsit 17,6 milliárdért.
A két vasútállomás közti út 40-42 perc, a két belváros közötti 30-32 perc lesz. A járatok 4.30-kor, az utolsók 11 vagy éjfél körül, hétvégén igény szerint később indulnak majd.
Lázár amúgy a Hódmezővásárhely-Szeged közötti tram-trainről tartott háttérbeszélgetést, és azt mondta erről, hogy
- a tervek szerint a villamosvasúton először 2020 második felében utazhatnak az emberek
- A fejlesztés a város szempontjából legalább akkora jelentőségű, mint amikor a 19. század végén megépült a Szeged-Békéscsaba vasútvonal - jelentősen javít a munkaerő-mobilitáson, és segíti a megyeszékhelyen elérhető szolgáltatások igénybevételét, amely növeli a település megtartó erejét
Azt is mondta, jelenleg naponta legalább 8 ezer ember ingázik a két város között, ez a szám 10-12 ezerre növekedhet, és a becslések szerint legalább 60-70 százalékuk választja majd a kötött pályás közlekedést.
Lázár János úgy fogalmazott, a fejlesztés nagyságrendjében is történelmi jelentőségű, költsége nettó 57,5 milliárd forint, amelynek felét magyar, felét uniós forrásból biztosítják.
Lázár János szerint amennyiben a fejlesztés beváltja a hozzáfűzött reményeket, Makót is érdemes volna összekapcsolni a megyeszékhellyel, tízéves távlatban pedig a politikus Makó és Hódmezővásárhely összekötésére is lehetőséget lát, és a megoldás a budapesti elővárosi közlekedés javítására is alkalmas lehet.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.