Magáncégek érdekeit is szolgálhatja Orbán új hírszerzése

Paradigmaváltásra készül Orbán Viktor a titkosszolgálatoknál, ennek keretében kaphat a jövőben új, a privát szférát is érintő feladatokat az Információs Hivatal – írja kormányközeli forrásokra hivatkozva a Zoom.

A lap információja szerint Orbán Viktor már a választások előtt eldöntötte, hogy szakít az elmúlt 28 év gyakorlatával, és a jövőben sokkal aktívabban kívánja felhasználni a titkosszolgálatokat – elsősorban a hírszerzést – a kormány a stratégiai, gazdasági és politikai döntéseinek előkészítéséhez, valamint a magyar érdekek védelme mellett, azok képviseletére és az érvényesítésére is.

A Zoom azt írja, a korábbiakhoz képest a kormány várhatóan konkrétabb hírigényt fogalmaz majd meg titkosszolgálatokkal szemben. Kiemelt hangsúlyt kaphat a hírszerzés munkájában a külpolitikai, nemzetbiztonsági, katonapolitikai és nemzetgazdasági döntésekhez szükséges információk megszerzésén túl például a nemzetgazdasági szempontból

A Zoom emlékeztet arra, hogy ez az orosz modellre hasonlít. Oroszországban Vlagyimir Putyin látványos meggazdagodása mögött sokan a titkosszolgálatokat sejtik. „Titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel lényegében a világ bármelyik cége megroppantható, befolyásolható; döntéshozói megtéveszthetők, megfélemlíthetők. Ezzel pedig extra profithoz lehet juttatni más cégeket vagy magánszemélyeket" – jegyzi meg a lap. Igaz, önmagában az, hogy egy ország hírszerzése vagy elhárítása „nemzeti” magáncégeket védelmez vagy segít, nem csak Oroszországra jellemző.  

Emellett a kormány a jövőben minden korábbinál pontosabb képet szeretne kapni arról, miként vélekednek döntéseiről Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, és mind jobban tisztában akar lenni azzal, hogy az Európai Unió meghatározó, véleményformáló politikusai a színfalak mögött hogyan terveznek reagálni a magyar kormány lépéseire, törekvéseire.

A lap szerint a negyedik Orbán-kormányban teljesülhet végre Pintér Sándor régi terve: ha de jure nem is, de miniszterelnök-helyettesként ténylegesen ő ellenőrzi (irányítja) majd az Információs Hivatalt és az Alkotmányvédelmi Hivatalt, tehát a hírszerzést és az elhárítást is.

„Ezzel a titkosszolgálatoknál minden bizonnyal véglegesen lezárul az a korszak, amelyben Kövér László – vélhetően a köré csoportosult titkosszolgák hatására – mindenáron fenn akarta tartani az egymással versengő titkosszolgálatok rendszerét. Ő hitt abban, hogy a versengő hírszerzések és elhárítások (polgáriak és katonaiak egyaránt) egymást – és egymás híreit – is ellenőrizve pontosabban szolgálják ki a kormány hírigényét, mintha egy konglomerátumba szerveznék az összes titkosszolgálatot" – írja a Zoom.