Sikerült elüldözni Sorost, de kiszorítani nem

Budapestről Berlinbe költözteti irodáját a Nyílt Társadalom Alapítványok - jelentette be kedden a Soros György által alapított és finanszírozott szervezet vezetése. Néhány hete a Die Presse írt arról, hogy máshová tennék át a székhelyüket, igaz, ezt akkor Csontos Csaba alapítványi szóvivő nem erősítette meg.

Úgy tudjuk, hogy az alapítvány budapesti irodájának magyar dolgozóit már korábban tájékoztatták a költözésről, de még mindig van idejük eldönteni: maradnak vagy Berlinben folytatják a munkájukat. Minden alkalmazottnak lehetősége van ugyanis arra, hogy a családjával kiköltözzön, de biztosan lesznek a munkatársak között olyanok, akik a családi körülményeik miatt ezt nem tehetik meg. Az alapítványnál összesen nagyjából 170 ember dolgozik, de ebbe beletartozik a mintegy hetven fős adminisztratív részleg is, ráadásul egy részük nem magyar.

Bár a hírnek van olyan olvasata, hogy Soros alapítványa "kivonul" Magyarországról, ez így csak részben igaz. Az alapítvány nemzetközi koordinációját, így egyébként a magyarországi projekteket is irányító iroda ugyan Berlinbe költözik, de ahogy Csontos Csaba az Indexnek hangsúlyozta:

Arról, hogy az iroda költözzön, Soros György és az alapítvány vezetősége közösen döntött. Úgy tudjuk, a döntés már régóta érlelődött, Csontos pedig az Indexnek elismerte: szimbolikus lépésnek szánták, hogy Berlint választották az iroda új székhelyének. Csontos szerint az EU-n belül Berlin a "kulturális gazdagság, a demokratikus és emberi jogok szimbolikus fővárosa", ezért esett erre a városra a választásuk. 

Az alapítvány a közleményében azt írta, az "egyre nyomasztóbb politikai és jogi környezet" miatt költöztetik ez az irodájukat. Csontos ezzel kapcsolatban utalt Orbán Viktor székfoglaló beszédére, melyben a kormányfő világossá tette: eltemette a liberális demokráciát. Csontos szerint Orbán ezzel húzott egy határvonalat Magyarország és az olyan nyugat-európai liberális demokráciák között, mint amilyen például Németország. A jogi környezet pedig a Stop Soros nevű törvényjavaslat, amelyet a hírek szerint még több szigorítással fogadna el a parlament. 

De úgy tudjuk, a Stop Soros már csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Ettől kezdve egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a tőlük független civileket igyekszik a kormány kiszorítani.

Amikor 2017-ben Németh Szilárd azt mondta, hogy ki kell söpörni a civileket az országból, az egy szintlépés volt. Tisztában voltunk azzal, hogy Németh ránk értette ezt

- mondta az Indexnek Csontos. Egy idő után már napi szinten mentek ellenük a támadások. Az alapítvány szóvivője szerint a Stop Soros az utolsó csepp volt a pohárban, amikor pedig kiderült, hogy az alapítvány embereire egy magántitkosszolgálatot állítottak rá, a szervezetnél úgy érezték, itt már nem babra megy a játék. Ahogy Csontos fogalmazott: ettől kezdve a munkatársaik sincsenek biztonságban Budapesten.

- magyarázta Csontos. 

Valóban nagyon sok mindent koordináltak a magyar fővárosból: itt van a roma kezdeményezés iroda, ami a balkáni projekteket is visz. Több országban futó programokat is innen koordinálnak, azaz hamarosan ez már csak múlt idő. Szerbiában, Albániában, Macedóniában, a V4-ek országában futó programokat is koordinálnak innen, de kisebb adományok mennek Nyugat-Európába is. 

Az, hogy a költözés után mi lesz a magyar alapítvány sorsa, még nem tudni, erről egyelőre még nincs döntés. Csontos szerint valamilyen más formában, de mindenképpen létezni fog a szervezet Magyarországon. 

Csontos azt mondta, a kormánypropaganda most igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha a Soros-alapítvány azért költöztetné el az irodáját, mert nem akar átláthatóan működni, csakhogy ez a narratíva fals, az alapítvány mindig átláthatóan működött, világosan lehetett tudni, hogy mely szervezeteknek mennyi pénzt ad.

A szóvivő példának hozza fel, hogy míg ők teljesen el tudnak számolni az általuk folyósított támogatásokkal, addig a kormány nem számol el tételesen azzal a milliárdokat felemésztőkampánnyal, amit éppen a civilek ellen folytatott. De más pénzekkel sem szívesen számol el a kormányzat.

Ráadásul azért is fals a kormány érvelése, mondta, mert a Soros-alapítványt tavaly a NAV is vizsgálta, de nem talált semmi problémát. Csontos szerint ezután is átláthatóak lesznek, ahogy eddig is azok voltak. 

Csontos azt mondta, ezekkel a szervezetekkel majd közösen kigondolják, milyen formában tudnának segíteni nekik, legyen szó akár anyagi, akár jogi segítségről.  

Soros György 1984-ben hozta létre első  jótékonysági alapítványát az akkor még kommunista Magyarországon. A rendszerváltás idején fénymásoló gépekkel látták el az egyetemeket, könyvtárakat, civil szervezeteket, majd egymillió dolláros alappal segítették a demokratikus ellenzéki szervezeteket, köztük a Fideszt is. A Soros Alapítvány 2007-ben megszűnt, feladatát az 1993-ban alakult Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány, a későbbi Nyílt Társadalom Alapítványok vették át. 

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Varsóban arról beszélt, hogy amint megalakul az új kormány, és megtartotta első ülését, azonnal benyújtják a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot és az alkotmánymódosítás tervezetét. Ha elfogadják, a Belügyminisztérium felhatalmazást kaphat például a civilek titkosszolgálati módszerekkel történő megfigyelésére.

Az alapítványok az elmúlt három évtizedben számos kezdeményezést támogattak, így az  iskolatejprogramot, lap- és könyvkiadók tevékenységét, a Közép-európai Egyetem (CEU) létrehozását Budapesten, óvodákra, középiskolákra és egyetemekre kiterjedő modernizációs programot indítottak, segítették orvosok külföldi képzését, az egészségügy modernizációját, a hospice-mozgalmat, a romák életkörülményeinek és foglalkoztatási kilátásainak javítását.

Az alapítvány segítséget nyújtott a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak, emellett jelentős eszközökkel támogatták a hazai jogvédelem erősítését, a közösségszervezést, a független újságírást, a korrupció és a diszkrimináció elleni küzdelmet. A Nyílt Társadalom Alapítványok ma a világ több mint száz országában működnek. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)