Ma benyújtják a szigorított Stop Sorost

Egy hónapok óta húzódó folyamat érkezik ma el egy újabb fontos állomásához azzal, hogy a parlamentnek benyújtja a kormány a "Stop Soros" törvénycsomagot. A kormányzat januárban készítette el rohamtempóval az – azóta némileg megváltozott – csomagját, majd egy nappal később elkezdte nyomni az ugyanilyen szlogenű "társadalmi célú" hirdetéseket.

Az akkori tervezet nagyjából úgy foglalható össze, hogy

• a "tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek" regisztrálni kell magukat, a tevékenységükről nyilvánosan számot kell adni,
• fizetni kell egy csomó pénzt az államkasszába,
• az őket segítők pedig nem mehetnének oda a határhoz, sőt, akár Magyarország egész területéről kitilthatók lennének.

Akkori elemzésünk úgy foglalható össze, hogy jogilag nagyjából értelmezhetetlen lett a törvénytervezet. "Mégis melyik jogvédő, vagy a menedékkérőknek humanitárius segítséget nyújtó szervezet lesz az, amelyik magát önként illegális migrációt támogató szervezetnek minősíti, hogy egyúttal a külföldi támogatásai negyedét illeték formájában a kormány rendelkezésére bocsássa?" - tettük fel akkor a kérdést. Az sem volt világos, hogy a határtól való távoltartást hogy kéne értelmezni.

Soros alapítványa közölte, hogy kiállnak a megfélemlíteni akart szervezetek mellett, majd február elején írtuk azt, hogy két héten belül parlament elé kerül a "Stop Soros". Így is lett, február 13-án az eredetinél szigorúbb formában nyújtották be a törvénytervezetet a Parlamentnek, itt elemeztük a szöveget. A kormány, közölte Tuzson Bence, megvitatta a több mint 600 beérkezett érdemi javaslatot, és "levonta a megfelelő következtetéseket".

A legfőbb szigorítás az lett, hogy nem regisztrációs kötelezettséget, hanem engedélyhez kötöttséget írnának elő a migrációt "szervező, támogató, finanszírozó" szervezeteknek. Ezt a belügyminiszter adná ki. Ehhez a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell, a szolgálatoknak kötelességük lesz nemzetbiztonsági szempontból átvizsgálni a kérelmező szervezeteket. 

Ezután az Európa Tanács is aggódni kezdett a törvénytervezet miatt, ezt a magyar kormány azzal söpörte le, hogy Nils Muiznieks emberi jogi biztos Soros embere. Ugyanekkor a Fidesz-frakció úgy döntött, hogy bár a tervezet tárgyalása megkezdődhet az Országgyűlésben, csak a választások után szavaznak majd a törvényről, írtuk a kihelyezett frakcióülés után. Egy napra rá az ENSZ és a német kormány is közölte, hogy aggályos a Stop Soros. 

Február 20-án a Parlamentben vitáztak egyet a javaslatról, majd a választások után bejelentette a Fidesz, hogy a kétharmad birtokában ezzel kezdik majd a munkát az Országgyűlésben. Aztán a Velencei Bizottság is vizsgálni kezdte a tervezetet, majd világhírű professzorok tiltakoztak.

Szépen lassan kiderült aztán, hogy a már benyújtott, szigorított tervezetet is tovább szigorítanák. Előbb Rogán Antal közölteminiszterjelölti meghallgatásán, hogy Orbán Viktor "érdemben foglalkozni akar" a Stop Soros törvénycsomag módosításával és ahhoz kapcsolódó átalakításokkal. Aztán Orbán első útja Varsóba vezetett, azt mondta, amint megalakul az új kormány, benyújtják a Stop Sorost és az Alaptörvény módosítását. Orbán aztán egy rádióinterjújában árulta el, miről van szó ez utóbbit illetően: "ha az alkotmány rögzíti, hogy Magyarországra tilos betelepíteni, akkor sokkal könnyebb megalkotni a részletszabályokat és megvédeni őket itthon, valamint a nemzetközi színtéren", mondta.

Gulyás Gergely az első kormányinfóján, majd Kocsis Máté hétfőn árult el újabb részleteket: eszerint önálló büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás szervezése. A szigorító javaslatokat a tervek szerint kedden, cikkünk megjelenésének napján nyújtják be a Parlamentnek, tárgyalásuk pedig jövő héten kezdődhet a parlamentben.

(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)