A gyülekezési jogot csorbítaná az alaptörvény módosítása?

A tegnap benyújtott alkotmánymódosítási javaslat idevágó része a magánszféra védelmét részesíti előnyben a véleménynyilvánítás szabadságával és a gyülekezési jog védelmével szemben. A két alapjog ütközése azokban a helyzetekben lesz irányadó, ahol egy demonstráció megzavarja mások  otthoni nyugalmát. 

Ez egybevág Gulyás Gergely múlt héten felvetett javaslatával. Az új kancelláriaminiszter szerint a módosítás elvágja a lehetőségét, hogy politikusok otthona közelében bárki tüntetést tartson.

Elvileg mulasztást pótolnak

Az alaptörvény módosítása nem a semmiből jött: a gyülekezési jog és a magánszféra védelmét az Alkotmánybíróság (AB) 2016-os döntése nyomán kellett összhangba hozni.

Az apropót még egy 2014 decemberre tervezett tüntetés adta, amelyet a Nem Adom a Házam tartott volna a devizahitelesek védelmében Orbán Viktor háza előtt. A rendőrség tiltó rendelkezését a szervezők megfellebbezték, ám a bíróság helyben hagyta és végül az AB is kimondta: a tiltás nem volt alkotmánysértő – viszont 2016 végéig a magánszféra és a gyülekezési jog szabályozását harmonizálni kellene.

Az AB akkori döntésével szemben Stumpf István különvéleményt írt. A Fidesz által árulónak tekintett alkotmánybíró szerint a bíróság tiltással egyetértő rendelkezését meg kellett volna semmisíteni, már csak azért is, mert a korábbi gyakorlat lehetővé tette, hogy a politikusok háza előtt tüntetéseket tartsanak – még ha ennek megakadályozására Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc idején is történtek rendőrségi kísérletek, amelyeket azonban a bíróságok keresztülhúztak.

Hiába volt Stumpf és még két kollégája különvéleménye – amelyben Stumpfék vitatták azt is, hogy az AB kellően megindokolta az alapjogok közti ellentmondások feloldásának szükségességét –, 2016-os AB-határozat azt jelentette, hogy a parlamentnek fel kell számolnia a mulasztásos alkotmánysértést. Sőt, kellett volna, már 2016-ban.

Tényleg csak a mulasztást pótolják?

A kormánytöbbséget a gyülekezési jog korlátozásakor elsősorban a mulasztásos alkotmánysértés orvoslása vezérli – mondja a kormány. Ezzel azonban van egy fogalmi probléma.

Az AB ugyanis egy ilyen mulasztás megállapításakor nem azt mondja, hogy a jogalkotónak az Alaptörvényt kell módosítania, hanem hogy a jogszabályi környezetet kell összhangba hozni az Alaptörvénnyel. A kormány tehát, amikor az Alaptörvény módosításakor az AB-re mutogat, épp azt a gyanút erősíti, hogy valójában egyéb ok áll a lépés hátterében.

De azt az érvet is könnyű ellenőrizni, hogy az AB útmutatását követik. Ez akkor hihető, ha a kormány a többi hasonló alkotmánysértő mulasztás pótlását is a szívén viseli. Az Alkotmánybíróság honlapja alapján azonban könnyű meggyőződni róla, hogy erről szó sincs.

A testület számon tartja a jogalkotói mulasztásokat (mulasztásos alkotmánysértéseket): összesen 18-at találtunk, amelynek már lejárt a határideje, az elsőt 1996-ból. Íme néhány fontosnak tűnő mulasztás, az AB-határozat évszámával:

• 1996: Magyarország máig nem tett eleget az 1947-es Párizsi Békeszerződésből fakadó kötelezettségének a háború alatt kifosztott állampolgárai kártalanítására.
• 2003: Nem történt meg a Benes-dekrétumokkal Csehszlovákiából Magyarországra telepített magyarok kárpótlása.
• 2014: A gyülekezési törvény (egyebek mellett) nem tartalmazza a gyülekezések békés jellegének biztosítására vonatkozó szabályokat. Különösen árulkodó, hogy az AB tehát egy másik, a gyülekezési jogot érintő mulasztást is számon tart, ám azt a kormánytöbbség még most, a szabályozás átalakításakor sem orvosolja.
• 2017: A választási eljárásról szóló törvényt ki kell egészíteni, mert a választási hatóságok és a felülvizsgálati bíróság tájékoztatási feladatainak szabályozása hiányos.
• 2017: Az adózók a személyi jövedelemadójuk egy százalékát továbbra is csak a politikai szempontok alapján kiválasztott egyházaknak ajánlhatják fel, nem választhatnak az összes közül.

Így indokol a kormány 

Az alkotmánymódosításhoz fűzött indoklás nem tartalmaz valódi érvet, hogy miért tartja fontosabbnak a kormány az otthon háborítatlanságát a gyülekezési jog és a véleményszabadság védelménél. Pedig épp ez lenne a lényeg, hiszen Magyarországon nagyon ritkák a politikusok otthonainál tartott demonstrációk. Az indoklás azt emeli ki, hogy

Hogy miért? Csak. "Mert az otthon nyugalma – »a fáradt emberek utolsó mentsvára – az a tér, ahova az emberek visszahúzódhatnak a mindennapi nyüzsgés elől – idézi az indoklás a 2016-os AB-határozat nyomán az USA Legfelsőbb Bíróságának (SCOTUS) 80-as évek beli döntéseit.

Ami nem csak azért érdekes, mert az alkotmányozó a magyar Alaptörvény indoklásakor szokatlan módon az amerikai esetjogra hivatkozik. Hanem azért is, mert a második esetben a SCOTUS épp azzal indokolta egy milwaukee-i kisváros egyik lakónegyedénél a demonstrációkat betiltó helyi rendelet alkotmányosságát kimondó döntését, hogy a jogszabály csak arra a konkrét helyre vonatkozik, ezért nem aránytalanul korlátozó. A kormány javaslatában azonban nincs ilyen területi megszorítás.

Védik, ami védett

„Ez egy felesleges módosítási javaslat, mert a hatályos gyülekezési törvény is lehetővé teszi, hogy a rendőrség feloszlasson egy tüntetést, ha az sérti a szomszédok magánszférához való jogát” – mondta Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint éppen ezért a szigorítási tervezet „igazán rosszhiszeműnek tekinthető, minden valószínűség szerint inkább a véleménynyilvánítás szabadságának megkurtítását szolgálja.”

Mindezt úgy, hogy a magánlakás védelme és sérthetetlensége ma is alkotmányos alapjog, nincs arról tehát szó, hogy eddig ezt nem illette volna védelem. De ez a védelem nem foglal magába mindenféle zavarásmentességet, a tüntetésen kívül is számos zavaró hatást kell elviselniük az otthonukban tartózkodóknak, elvégre a lakás közelében lehet forgalmi zaj, vagy építkezési munkák zaja, a járókelők hangja is behallatszik, nyitott ablaknál akár be is lehet pillantani. 

„A gyülekezési jog is alapjog, ennek gyakorlása szinte mindig együtt jár bizonyos zavaró hatással. A vonulás fennakadást okozhat, rigmusok messzire hallatszanak, de önmagában az, hogy zavaró hatás kíséri a tüntetéseket, még nem ok a korlátozásra.” Hegyi szerint ettől éppúgy nem sérül a lakók joga, mint ahogy a forgalmi zajtól sem sérül. 

Alulmaradhat a gyülekezési jog 

Kétségtelen, hogy a rendőrség a magánszféra védelme érdekében jelenleg nem tilthat be egy tüntetést előre, hanem csak közbeléphet, amennyiben a demonstráció olyan irányt venne, amely már sérti a magánszférát: jogsértés veszélye esetén figyelmezteti a szervezőt vagy a tömeget, végső esetben pedig feloszlathatja a tüntetést.

Ez azonban változhat. Hegyi szerint jó eséllyel a gyülekezési törvényt is módosítani fogja a kormánypárt, ha az alaptörvény módosítására is sor kerül. Félő, hogy a magánszféra védelmének biztosítása a gyülekezési jog csorbításával fog járni. 

A korlátozás meghatározásának módja még kérdéses. Ám nem valószínű, hogy földrajzi meghatározással tiltanák a politikusok otthona előtti tüntetést – kimondva például, hogy lakóövezetben nem lehet tüntetni, hiszen ennek pontos definíciója nehézkes volna – sokkal esélyesebb, hogy a rendőrség a jelenleg meglévő két hivatkozás mellé, a jövőben

Jelenleg a rendőrség a tüntetés előzetes megakadályozásakor hivatkozhat arra, hogy:

• a közlekedés más útvonalon nem biztosítható;
• a bíróság és a népképviseleti szervek zavartalan működése súlyos veszélynek lenne kitéve.

Ha ehhez jön ezentúl a magánszféra védelme, „az elég szélesre nyithatja az önkényes jogalkalmazás kapuját” – vélte Hegyi. Elvégre nemigen van olyan terület, amelynek a közelében ne volna magánlakás, a rendőrség tehát a környéken lakók jogaira hivatkozva bármelyik tüntetésre ráfoghatná, hogy sérti a magánszférát.

Elvileg egy ilyen gyakorlat megnehezíthetné a kormánypárti tüntetések megtartását is, ám a gond éppen ott lehet, hogy sok múlik a rendőrség mérlegelésén, ha a tiltás hivatkozási alapja nincs pontosan körbehatárolva.

Igaz, a jelenlegi szabályozás a hatékony jogorvoslat lehetőségét is biztosítja: az előzetes rendőrségi tiltás ellen benyújtott fellebbezésről a bíróságnak három napon belül döntenie kell.

Ha azonban a gyülekezési törvényt nem módosítják és a hatékony jogorvoslat lehetősége meg is marad, a bírói gyakorlat, amely eddig többször felülírta a rendőrségi tiltást, akkor is alapvetően megváltozhat – ha csak az alaptörvénybe emelik be a magánszféra védelmét a gyülekezési jog korlátjaként. 

Persze a rendőrség döntésének bírósági helybenhagyása után továbbra is lehet majd jogorvoslatért az AB-hoz fordulni, amely jelenleg erős jogként kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, így a gyülekezési jogot, és ritkán mondja ki, hogy más jog többet nyom a latban. Ám az AB kezét meg fogja kötni az alaptörvény tervezett módosítása, hiszen onnantól kezdve nagyobb eséllyel kell helybenhagynia a magánszféra védelmére hivatkozó, a tüntetést ennek alapján tiltó bírósági döntést.

A tüntetés most sem szent tehén

A Fidesz kezdeményezésének indokoltságát tovább csorbítja, hogy a magánszféra védelme józan határokon belül most is megvalósul a tüntetések megtartásakor. Mást jelent ugyanis egy tüntetés zaja nappal, mást éjszaka, és azoknál a tüntetéseknél, ahol hangosítást használnak, már régóta az a gyakorlat, hogy a rendőség jelzi a bejelentőknek, milyen hanghatárértékeket kell betartani. „Ez is a magánszféra védelmére szolgál, de átlátható, konkrét és nem önkényes szempontokat alapján” – mondta a TASZ szakértője. „Egy alapjog korlátozásánál mindig nagyon pontosan körülírt felhatalmazást kell adni, hogy alkalmazása ne legyen önkényes. Ha túl általános a korlátozás, mint ami most van tervbe véve, azzal a rendőrség túl szabad kezet kap egy alapjog korlátozásában.”

Borítókép: Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége a lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított per ítélethirdetése után a kormányfő házához vonuló tüntetők között a budapesti Csipke utca és Cinege út kereszteződésénél 2013. július 4-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)