Ez Orbán első lépése a jelenlegi bírók gyengítésére

Alkotmánymódosítással hamarosan létrehozza az önálló közigazgatási bíráskodást a Fidesz-KDNP többség. A dolog már eddig is tervben volt, 2016-ban be is nyújtotta a kormány, ám akkor elbukott a terv. Most viszont a kétharmada is újra megvan a kormányzó többségnek, hogy véghezvigye a dolgot.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a meghallgatásán beszélt arról, hogy

eljött az idő, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejeződjön.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a csütörtöki kormányinfón már be is jelentette, hogy az alaptörvényt is módosítják, hogy létrejöjjön a "legfelsőbb közigazgatási bíráskodás", amely a "Kúriával egy szinten lévő jogorvoslati fórum" lesz.

Suttogtak már a választás előtt is arról, hogy a Fidesz a bírósági rendszer reformjára készül. Fideszes politikusok (háttérben elsősorban) elég határozottan beszéltek arról, hogy problémásnak látnak egyes döntéseket, a bírósági rendszer működését és főleg az előző rendszerben is ítélkező bírák ítélkezési gyakorlatát.

De volt, aki nyilvánosan sem fogta vissza magát. Az elszámoltatásokat érintő bírósági döntések miatt elégedetlenkedő Budai Gyula például még fideszes képviselőként lekomcsizta a bírói kart, amire Orbán Viktor egy finomító mondattal, de lényegében ráerősített. ("Nem, szerintem a teljes bírói kar nem komcsi").

A választások után viszont a Fidesz és maga Orbán Viktor is támadásba lendült. A Kúria levélszavazatokat érintő döntését a miniszterelnök úgy kommentálta, hogy "a Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba", illetve hogy "a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához."

Nem a Kúria lesz a végállomás

Ezen a ponton érkezünk meg a külön közigazgatási bírósági rendszer kialakításához. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási döntések (a járási és megyei kormányhivatalok döntéseitől kezdve a jegyző határozatokig, illetve olyan szervek döntései, mint a NAV, GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság) bírósági jogorvoslatát ezentúl nem a rendesbíróságok, hanem egy ettől elkülönített szervezet fogja ellátni.

Vagyis a hatalmi ágak - végrehajtói és bírósági - szétválasztása megmarad, de a közigazgatási visszaélésekről, panaszokról ezentúl nem a rendesbíróságok fognak fognak dönteni.

Jelenleg a közigazgatási döntések felülvizsgálatát - attól függően, milyen határozatról vagy végzésről van szó - a közigazgatási és munkaügyi bíróságoktól lehet kérni, (ezek tehát a rendesbíróságoktól elkülönült fórumok), de jó néhány fajsúlyos ügyben kizárólag a fővárosi törvényszéknek vagy a Kúriának van csak hatásköre. Ez fog alapjaiban módosulni, és kizárólag csak a közigazgatási bíróságok járhatnak majd el az idesorolt ügyekben.

A 2016-ban benyújtott, majd Áder János köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság által elkaszált tervezetben már szerepeltek a közigazgatási bíróságok, ám ekkor még a Kúria járt volna el a felülvizsgálati ügyekben. Elmozdulás történt tehát a kormányzati tervekben.

Volt már ilyen, amíg nem jöttek a kommunisták

Mint arra Trócsányi László és Gulyás Gergely is előszeretettel hivatkozni szokott, létezett már külön közigazgatási bíráskodás Magyarországon.

1949-ig önálló közigazgatási bíróság volt, amíg a kommunisták szét nem verték

– mondta Gulyás a kormányinfón. Azt nem tették hozzá, hogy a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság sem egy több évszázados szervezet volt. A testület 1897. január 1-jén kezdte meg működését, és valóban 1949-ben szüntette meg a kommunista rezsim, abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.

Mivel a miniszterek többször is hivatkoztak erre a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságra, érdemes megnézni, milyen ügyek tartoztak a testület hatáskörébe. Ez a különbíróság foglalkozott például a községi és törvényhatósági (önkormányzati joggal felruházott testületek) ügyekkel, az állami és törvényhatósági alkalmazottak illetmény- és nyugdíjügyeivel, az adóügyekkel, iparügyekkel, sajtóügyekkel, de hozzá tartoztak a köztestületi ügyek, választási ügyek, illetve az állam és a Magyar Nemzeti Bank között felmerülő vitás kérdések.

Gyengül a Kúria

Ezekben az ügyekben jelenleg a törvény szerint ügyenként más és más a jogorvoslati fórum.  Egy megyei kormányhivatal határozatát például a megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságon lehet felülbírálni, míg a GVH, az MNB közigazgatási tevékenységét vagy a gyülekezési joggal és a minősített adatokkal kapcsolatos pereknek a Fővárosi törvényszéken van a helye. Az összes ügyben a végső szót (felülvizsgálat formájában) a Kúria mondhatja ki.  

A jövőben – már tudjuk – a legfelsőbb közigazgatási bíróságra vár ez a feladat. A politikai szempontból fontosnak mondható sajtóügyekben, helyreigazítási perekben egyelőre nem tudni biztosan, ki fog eljárni, de a kiszivárgó hírek szerint ez is az új közigazgatási bíróságokhoz fog tartozni.

Az új szervezetről eddig a nyilatkozatok alapján annyit tudhatunk, hogy bírók fogják alkotni, ők tanácsban fognak ítélkezni, és a szerv a Kúriával egyenrangú lesz. Ez 1897 és 1949-ben is így volt, ám fontos megjegyezni, hogy

Most erről nincs szó (eddigi tudomásunk szerint), Gulyás Gergely arra utalt, hogy a szervezet elnökét a Kúriáéhoz hasonlóan az Országgyűlés választja meg kétharmaddal. Az új bírók kiválasztásának szempontjairól is csak kiszivárgott híreket tudunk, eszerint a közigazgatásból (tehát a kormányzati szférából) érkezett pályázók pluszpontokat kaphatnak. De erről még nincs döntés.

Az előzőekből láttuk, hogy a külön közigazgatási bíráskodás elsősorban a rendesbíróságok szervezetét érinti, hiszen innen válik ki ez a fórum. Az majd később derül ki, milyen elvek alapján kikkel töltik fel ezt az új szervezetet. Legfőképp a Kúriától vesz el hatásköröket, vagyis a Kúria vitathatatlanul gyengül, hiszen számos ügybe semmilyen beleszólása nem lesz. Plusz kérdés, hogy mi lesz azokkal a jogegységi döntésekkel, amelyeket a Kúria hozott, hiszen nagyon valószínű, hogy az új közigazgatási bíróságokra ezek nem lesznek kötelezőek.

(Borítókép:  Orbán Viktor, Trócsányi László és Lázár János beszélget az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. - f otó: Koszticsák Szilárd / MTI)