Elmagyarázta a szalmakalapos úr, hogy miért ült ki pucéran a múzeumi magasles elé
További Belföld cikkek
- Börtönbüntetést kért az ügyészség a Svájcból érkező farkas haláláért felelős két férfira
- Felhős idővel zárul a hét, de a napsütés így sem tűnik el teljesen
- Arzénos a víz, azonnal betiltották az ivóvízfogyasztást Ráckevén
- Több mint kétszáz lakost vert át elektronikai eszközökkel egy martélyi férfi
- Nem csengett még le a békéscsabai vécéügy, a polgármester is megszólalt
Lapunkat a megzavart társasház képviselője úgy tájékoztatta, megkereste őket a magaslest alkotó művész, és tárgyilagos beszélgetés során, elismerve a mulasztást, bocsánatot kért a maga nevében. Felajánlotta, hogy közreműködik egy tárgyalás megszervezésében a Ferenczy Múzeum vezetése, a kiállítás kurátora és a társasház között. Erre az ígéretre reagálva, a társasház lakói a tárgyalás a reményében még várnak egy-két napot a birtokvédelmi eljárás megindításával.

Mint arról beszámoltunk, a szentendrei Ferenczy (Czóbel) múzeum udvarán felállított művészeti magaslesről a látogatók beláttak a szomszéd társasház lakóinak szájába, aminek a múzeummal szomszédos ház lakói nem lelkesednek. Ellenben tiltakozó akcióba kezdtek.
Pucér szomszéd tüntetett a szentendrei művészmagasles ellen
A múzeum udvarán felállított installációról belátnak a látogatók a szomszédok szájába.
Külön levélben jelentkezett nálunk a pucéran tiltakozó szomszéd is, aki, mint írta, mivel a Ferenczy Múzeum „nem kívánja kommentálni magamutogató akcióját”, ezt most ő megteszi:
Mint a szentendrei művészet barátja és ismerője, és művészetelméleti írásokat kedvvel olvasó városlakó úgy érzem, hogy léptékhelyes és arányos, békés, performatív védekezési formát választottam a Múzeum arrogáns és tolakodó fellépésével szemben. Ezért mutattam fel a maga kikezdhetőségében pőreségem és ezért választottam a fügefalevelet, mint a művész kánon nyelvezetében ismert elemet, a bűnbeesés, az intimitás és tabu réges-régi szimbólumát…
Levelében továbbá ez áll: A Ferenczy Múzeum szerint nem sérült jogszabály. Egy alapjog azonban bizonyosan nem érvényesül, mely minden másnak alapja a 18. század vége óta: a magánélet sérthetetlenségéhez való jog. Arról az egyszerű dologról nem is szólva, hogy előtte illik becsöngetni a szomszédba, ha bulit rendezünk. Akkor pedig különösen, ha a buli keretében nyilvános kilátótornyot építünk közvetlenül a szomszéd hálószobája elé. Ki tudja? lehet, hogy megértő lesz…

Mert a művészetek fővárosának lakója megértő (lett volna), és elvárja ezt a minimális megbecsülést is. Mert tőle (is) város a város. Ez a városlakó most barátságtalan, mert szervezett formában, intézményi erővel (Ferenczy Múzeum) kényszerítve, a művészetelméletben is kérdéses legitimáció alapján nyilvános közszemlére teszik a magánszféráját. Ezért vetkőzött le a kilátó (belátó) előtt, saját tulajdonának teraszán. Hogy így tegye láthatóvá a nyilvánvalót. Ez a birtokvédelem sajátos módja, vállaltan a konceptuális művészet nyelvén. Abban a reményben, hogy ezt a művészetipar felkent szakemberei is felfogják, nem csak a jogászok – áll a levélben.